
Fotó: Freepik
A „quiet quitting”, azaz a csendes kilépés, valamint a „quiet hiring”, vagyis a csendes munkaerő-felvétel után újabb „hallgatag” trend került a munkaerőpiaci szakértők célkeresztjébe: a „quiet cracking”, amelyet magyarra talán a legtalálóbban csendes összeomlásként fordíthatnánk. De mit is fed ez az önmagában is baljósan hangzó kifejezés munkaerőpiaci szempontból?
2025. szeptember 07., 19:102025. szeptember 07., 19:10
Az új kihívást jelentő „quiet cracking” mibenlétéről Frank Giampietro, az EY Americas jóléti igazgatója beszélt egy, a Business Insider amerikai kiadványnak adott interjúban. „A csendes összeomlás az, amikor az alkalmazott bemegy dolgozni, elvégzi a munkáját, de közben csendben küzd a nehézségekkel” – magyarázta Frank Giampietro, aki – saját bevallása szerint az utóbbi időben azt figyelte meg, hogy sokan maradnak a jelenlegi munkaadójuknál, de nem igazán boldogulnak a munkahelyükön.
Fotó: Freepik
A szakember úgy gondolja, hogy ez a jelenlegi gazdasági helyzetnek köszönhető:
Az alkalmazások száma csökkent, és a munkahelyváltás ma már kisebb fizetésemelkedést jelent. „Sokan úgy érzik, hogy ott ragadtak, ahol vannak, és nem feltétlenül azért, mert úgy döntenek, hogy maradnak, hanem mert nincs jobb lehetőségük” – ecsetelte tapasztalatait Giampietro a Business Magazin által összefoglalt interjúban. A maradási kényszer „eredménye” pedig az elkötelezettség magas fokú hiánya és az elégedetlenség a munkavállalók körében, ami ronthatja a morált, csökkenti a termelékenységet és hozzájárulhat a kiégéshez.
Fotó: Freepik
Az egyik vezető amerikai piac- és közvélemény-kutató intézet, a Gallup áprilisi jelentése szerint a globális alkalmazotti elkötelezettség tavaly 23 százalékról 21 százalékra csökkent, ami a globális gazdaságnak körülbelül 438 milliárd dollárnyi termelékenységveszteséget okozott. Ez amúgy mindössze a második csökkenés az elmúlt 12 évben, az előző 2020-ban volt.
Az előléptetések nehezebben érhetők el, mivel a vállalatok megváltoztatják a teljesítmény értékelésének módját, a home office-ból az irodába való visszatérést követelik és tömeges elbocsátásokat hajtanak végre. A gazdasági bizonytalanság és a számos iparágban bekövetkező, szigorúbb munkakultúrára való áttérés mellett nem csoda, hogy az alkalmazottak félnek munkahelyet váltani – feltéve, hogy találnak egy érdekes állást. „Van egy nagy csoport, akik azt mondják, hogy az idő nagy részében stresszesek, és sokan közülük kiégtek, vagy közel állnak ehhez az állapothoz” – mutatott rá Giampietro.
Fotó: Pexels.com
Arra is kitért, hogy melyek a figyelmeztető jelek. Véleménye szerint a „csendes összeomlás” jelei hasonlóak lehetnek a kiégéséhez, de nem feltétlenül ugyanolyan intenzívek. Lehetnek fizikai tünetek – az alkalmazott gyakrabban betegszik meg, fáradt, vagy gyakrabban panaszkodik fejfájásra, mint általában. A teljesítményhez kapcsolódó jelek finomabbak lehetnek. „Lehet, hogy van egy jól teljesítő alkalmazottad, aki már nem hozza a korábbi szintű teljesítményt. Vagy lehet, hogy egy általában optimista és energikus kollégán láthatóan úrrá lesz a közöny. Figyeld a csapatod tagjainak szokásos viselkedésében bekövetkező változásokat” – tanácsolta a szakember az interjúban a munkáltatóknak, rámutatva arra is, hogy
„Ha ilyen változásokat észlelsz, ne feltételezd automatikusan, hogy teljesítménybeli probléma áll fenn. Inkább beszélj az alkalmazottal, hogy megpróbáljátok megoldani a helyzetet. Ez olyan egyszerű lehet, mint:
Ez egy nehéz időszak az alkalmazottak számára, főleg mivel a vállalatok befektetései a csapatok jólétébe – amelyek a pandémia idején nőttek – most, az üzleti prioritások változásával együtt, csökkentek. Ez azt jelenti, hogy sokan kevesebb támogatást kapnak pont akkor, amikor a legnagyobb szükségük van rá” – húzta alá Frank Giampietro.
A cikk először a joallas.ro oldalon jelent meg.
Tavaly 39 800 euró volt a teljes munkaidős foglalkoztatottak éves átlagkeresete az Európai Unióban, ami 5,2 százalékos növekedést jelent a 2023-ban jegyzett 37 800 euróhoz képest – derül ki az EU statisztikai hivatalának szerdán közzétett adataiból.
Elfogadta a képviselőház szerdán azt a törvénytervezetet, amely szerint legtöbb 45 lej lehet az élelmiszerjegyek értéke a jelenlegi 40,18 lej helyett. A jogszabályjavaslatot a szenátus korábban már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
Döntő házként elfogadta szerdán a képviselőház az úgynevezett Nordis-törvényt, amely egyebek mellett felső határt szab a lakásvásárláskor fizetett előlegnek.
A különnyugdíjukat szabályozó törvény módosítása esetén a nyugdíjkorhatár elérése után a rendszerben maradó belügyi alkalmazottak és katonák később is a jelenlegi feltételek mellett vonulhatnak nyugdíjba – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Kelemen Hunor szerint akkor lehet majd kompromisszumról beszélni a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló tárgyalásokon, ha „mindegyik fél enged valamennyit”.
Nem térítette vissza maradéktalanul az Állandó Választási Hatóság (AEP) Nicușor Dan kampányköltségeit, ezért a jogi lépéseket tervez az államfő .
Nemcsak Alcsíkon, kedd délután már több felcsíki községben is áramszünet volt, de a két eset nem függ össze egymással az illetékes szerint. Az alcsíki övezetet ellátó tusnádfürdői trafóállomás viszont cserére, vagy javításra szorul.
A koalíció keddi tanácskozásán abban állapodtak meg a kormánypártok, hogy megbíznak egy munkacsoportot a parlament létszámának csökkentéséről szóló törvénymódosító tervezet kidolgozására.
Színvonalas kortárs népművészeti alkotások seregszemléjére várnak pályaműveket a Kárpát-medencéből. Jelentkezni a pályázatra december 1-ig lehet. Az alkotásokat pedig 2026. január 20-áig lehet leadni vagy elküldeni.
A szeptemberi 9,88 százalékról októberben 9,80 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!