
Számos előírást kell betartani annak érdekében, hogy vadkár esetén kárpótlást kaphasson az elpusztított állat tulajdonosa. Képünk illusztráció
Fotó: Veres Nándor
Számos változás történt a tavaly óta a vadkárok utáni kártérítéseket szabályzó jogszabályokban, amelyeket a gazdáknak tudniuk kell, mielőtt kihajtják az állataikat a legelőkre, vagy rábíznák a pásztorokra.
2023. április 19., 12:082023. április 19., 12:08
A változások nagyon lényegesek, mert csak az számíthat kártérítésre az esetleges vadkárok után, aki betartja az új előírásokat – mutatott rá Mezei Szabolcs, a gyergyószentmiklósi városháza illetékese.
Az esztenákat működtető pásztoroknak, amennyiben nem a saját földjükön legeltetnek, szerződést kell kötniük a terület tulajdonosával, és ezt a szerződést iktatniuk kell és adott területen illetékes önkormányzatnál. Ez az állatok tulajdonosai számára is fontos, hiszen
Eddig elég volt a kártérítési igényléshez az is, ha a pásztor elmondta, hogy hol, kinek a területén történt a vadkár.
Ugyanakkor a pásztoroknak igazolniuk kell, hogy az állatok éjszaka bekerített területen, karámban vannak.
Fontos még, hogy a ragadozó vad által megölt állat tetemének megtalálásától számítva 24 órán belül a tulajdonosnak be kell nyújtania a kártérítési igényét.
Mezei Szabolcs rámutatott, hogy amennyiben a felsorolt követelmények valamelyikét nem teljesíti a pásztor, vagy a gazda, a kármegállapító bizottság összehívása sem történhet meg, így a károsult elesik a kártérítés lehetőségétől.
Fotó: Mezei Szabolcs
Jó hír viszont, hogy a korábbi szabályozástól eltérően a megölt állat értékeként nem azt az árat állapítják meg, amennyit a vágóhídon kapna ért a gazda, hanem a pótlási értékét, vagyis
Vagyis egy értékes, törzskönyvezett fajállat esetében nem a vágóhídi árát, hanem a valós értékét térítik meg. Hasznos, ha a gazda megtartja a vásárláskor kapott számlát.
A Gyergyószentmiklóshoz tartozó területeken egyébként a korábbi évek tapasztalata alapján várhatóan 15-20 esztena létesül idén is.
2022-ben Gyergyószentmiklós környékén egyébként 25 vadkárt jegyeztek.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
A Zsögödben észlelt medvékről is szó esett a csíkszeredai önkormányzati képviselők rendkívüli ülésén szerdán, a tanácsosok egy digitális fejlesztési projekt és a Szabadság téri tömbházak hőszigetelésének aktualizált költségvetését is jóváhagyták.
szóljon hozzá!