Több mint kétszeresére nőtt a lakások bérleti díja

A városháza képviselői és a bérlők között lezajlott megbeszélésen a lakások megvásárlási lehetősége mellett a magas közköltségek, ugyanakkor számos adminisztrációs és karbantartási probléma is felmerült.

Az önkormányzatnak nincs beleszólása a lakbérszámolásba – hangsúlyozta Orbán Árpád, Székelyudvarhely alpolgármestere azon a megbeszélésen, amelyen a város ifjúsági lakásaival kapcsolatos problémák kerültek terítékre. Az alpolgármester elmondta, már hat éve nem volt ármódosulás, a bérleti díjak kiszámításának módszertana viszont 2015-ben megváltozott.

A törvény szerint a korábban megkötött, még érvényben lévő szerződések nem változnak. Azokat viszont, amelyek 2016-ban lejárnak, ezentúl évente hosszabbítják, a lakbért pedig minden évben a szeptember 30-án érvényes euróárfolyam szerint állapítják meg. A megváltozott számítási alapnál figyelembe veszik az ifjúsági lakásban élők egy főre jutó bruttó jövedelmét, a bérelt felület nagyságát, az épületre számolt behelyettesítő értéket (ez az épület évente aktualizált értéke, melyet 383 euró/négyzetméter árban határozott meg az országos lakásügynökség), az amortizációt, a javítási, karbantartási díjat, valamint a fenntartási költséget, ami az érvényben lévő tanácshatározat értelmében a bérleti díj 0,5 százaléka – közölte Bakó Katalin, a polgármesteri hivatal közszolgálatokat felügyelő irodájának vezetője.

Az életkor változatlanul meghatározza a fizetendő összeget, azonban az új metodológia szerint már nem lesz akkora bérletidíj-különbség a lakott felületek nagysága között, mint korábban. Egy garzon bérleti díja a korábbi szerződés szerint 60 lejbe került a 35 év alatti bérlőknek és 140 lejbe a 35 évnél idősebbeknek. Egy kétszobás lakrészre a fiatalabb bérlő havonta 110 lejt, míg az idősebb 260-at fizetett. A lejárt szerződések meghosszabbításakor, illetve új szerződések megkötésekor a módosult díjszabás szerint garzonlakásra 35 év alattiak 233 lejt, 35 év felettiek 347 lejt, míg kétszobásra a fiatalabb bérlők 259, az idősebbek pedig 383 lejt fizetnek – ismertetett néhány példát Bakó Katalin.

2014 tavaszán lépett hatályba az a kormányhatározat, melynek értelmében az ANL-lakások eladásáról a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést. Ennek alapján Székelyudvarhelyen a Cserehát-lakónegyedben igény esetén mind a 256 ANL-lakrészt eladhatták volna. A Csereháti Bérlők Egyesületénél már 2014 májusában több mint nyolcvan bérlő kérvényezte a lakások megvásárlását, a kéréseket a lakóbizottság benyújtotta a polgármesteri hivatalhoz, de azóta sem történt lépés ez ügyben.

Vásárlási feltételek

Ifjúsági lakás megvásárlására vonatkozó igénylést csak az nyújthat be, aki legalább egy éve bérlője az ingatlannak, tulajdonában nincs más lakás, még nyaraló sem, ugyanakkor öröklés által sincs tulajdonjoga 37 négyzetméternél nagyobb ingatlanra. Csak a bérlő kérheti a vásárlást (férj vagy feleség), illetve írhatja alá az adás-vételi szerződést.

Miközben az országban épült több mint 36 ezer ifjúsági lakásból közel 12 ezret hirdettek meg eladásra, Udvarhelyen eddig egyet sem bocsátottak piacra. Az önkormányzat csak közvetítő fél az állam és a lakó között, ettől függetlenül a lakók igényeit kell szolgálnia, még akkor is, ha ez pluszmunkával jár – nyomatékosította Orbán Árpád. Az alpolgármester szerint ha a lakók egy része szeretné megvásárolni a bérelt ingatlant, az önkormányzat előkészíti az adásvételt. A lakossági fórumon bemutatott hozzávetőleges számítások szerint az érdekeltek 28 és 40 ezer euró közötti árra számíthatnak. Az a lehetőség is elhangzott, hogy a bérlő 15 százalékos önrésszel hosszabb részletfizetés után is tulajdonossá válhatna. Jelenleg többen vannak, akik komolyan gondolkodnak a vásárláson, azonban a várható vételár hallatán néhányan megjegyezték, hogy inkább várnak még pár évet, majd házat építenek.

A Csereháton a lakásvásárlásról érdeklődve Nagy Nicoleta, egy kétszobás lakrész bérlője az Udvarhelyi Híradónak elmondta, ha kissé levinnék az árat, férjével meg tudnák vásárolni azt, amelyben laknak. A csökkentésre azonban valószínűleg nem lesz lehetőség, mert az árakat az önkormányzat nem tudja befolyásolni – tudtuk meg a polgármesteri hivatal illetékesétől, Bakó Katalintól.

A legdrágábban jutnak meleg vízhez

A Csereháton több gond is van az épületek, lakrészek állapotával kapcsolatban – ezek a megbeszélésen is elhangzottak. A Kiss Gergely utcában és az Árpád téri lépcsőházak némelyikében rossz a csatornázás, nagyobb esőzéskor beázik a tetőtér, illetve feltelnek a pincék, salétromosak a falak, az ablakok rosszul szigetelnek. Van, aki szívesen cserélne saját költségén nyílászárót, azonban a bérlakásban ezt nem teheti meg. Voltak panaszok a magas közköltségre is: néhány lakó tavaly hat-nyolcszáz lejt is fizetett egy téli hónapban, olyan körülmények között, hogy nem volt igazán meleg a lakásban. A lépcsőházi hőközpontok magas teljesítményűek, ugyanakkor egy részük kiöregedett (lejárt a jótállási ideje), szervizelni, cserélni kellene. Az Árpád tér egyik lépcsőházában három korszerű kazánt szereltek be: egyik vizet melegít, a másik fűt, a harmadik pedig biztonsági pótkazán. Az egyik bérlő szerint mindhárom egy időben működik, szerinte ez eredményezi a hatalmas rezsiköltséget.

A hat régi építésű tömbház lakói 49 lejt fizetnek egy köbméter meleg vízért. Néhányuk elmondta, a magas ár miatt nyáron sem fogyasztottak négy köbméternél többet családonként. És ha ők azt hitték, náluk drágábban senki nem mosakszik a Csereháton, a három hőközponttal felszerelt lépcsőház egyik lakójától megtudhatták, hogy a nagy teljesítményű hőközpont által melegített vízért az ott élők köbméterenként 72 lejt fizetnek.

A javításokkal kapcsolatban Orbán Árpád elmondta, hogy az új kormányrendelet szerint csupán a bérleti díjak negyede marad az önkormányzatnak, amit szeretnének a lakások karbantartására fordítani. A megbeszélésen elhangzott az is, hogy befejeződött az Éltetőkút utca leaszfaltozása, a lakók kérésére két helyen forgalomlassító is lesz, ugyanakkor megvizsgálják annak lehetőségét, hogy félóránként indítsanak buszjáratot a lakóparkba. Beszéltek arról is, hogy január 9-étől megkapja a működési engedélyt a Csereháton induló tipegő csoport, ugyanakkor igény esetén lehetőség van arra, hogy akár óvodává is kinője magát az intézmény. „Fontossági sorrendben próbáljuk kidolgozni a stratégiát, a felmerülő problémákra igyekszünk kompromisszumos megoldást találni” – ígérte Gálfi Árpád polgármester.