Rengeteg a kullancscsípés

A múlt évben tapasztaltnál mintegy harminc százalékkal több kullancscsípést jegyeztek fel idén a székelyudvarhelyi háziorvosi ügyeleten. A Templom utcai permanencia-központ vezető orvosa, Lakatos Ferenc azt mondta, már tavasszal rengeteg volt a kullancscsípés, az enyhe tél miatt már márciusban megjelentek a rendelőben az első, kullancsok által megcsípett páciensek. Az orvos nem tudott pontos számot mondani a hasonló esetekről, de több százra becsülte a rendelőben történt kullancseltávolítások számát, ugyanakkor azt is közölte, a legtöbb csípés hétvégén történik, és egy átlagos hétvégén legalább tizenöt-húsz esettel találkoznak. Jó hír viszont, hogy ezek között arányaiban kevés a fertőzésgyanús csípések száma, így feltételezhető, hogy a környéken élő kullancspopuláció fertőzöttsége alacsony.

Az egészségügyi minisztérium azonban jelentési kötelezettséget vezetett be a kullancs-encephalitis előfordulásának követésére, ez pedig arra utal, hogy nőtt a fertőzött csípések előfordulása – tudtuk meg Tar Gyöngyitől, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetőjétől. Az intézmény a közelmúltban kapta meg a minisztériumi átiratot a jelentési kötelezettség bevezetéséről, a megfigyelési időszak az áprilistól novemberig tartó periódusra terjed ki. „A jelentési kötelezettség a járványtani osztályokra, családorvosokra és szakorvosokra egyaránt vonatkozik. Ha olyan encephalitis-esettel, tehát agyvelőgyulladással, agyhártyagyulladással vagy bármilyen felső-idegrendszeri gyulladással találkoznak, amelyek megegyeznek a kullancs-encephalitis tüneteivel, akkor fel kell tárni az esetet” – magyarázta Tar Gyöngyi.

A parazita nemcsak az encephalitis vírusát, hanem baktériumfertőzést is terjeszt, ez a Borrelia nevű kórokozó, ami a Lyme-kór kialakulásáért felelős. Hargita megyében utóbbinak az előfordulása volt gyakoribb az elmúlt években, kullancs-encephalitis-fertőzés csak egy-két esetben került feljegyzésre, idén még egy sem. Egyébként utóbbinak az előfordulásától tartanak jobban az orvosok, ugyanis a vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás már önmagában is súlyos betegség, azonban még a szövődményei is lehetnek halálos kimenetelűek, ráadásul elég gyakori a szövődmények előfordulása, a statisztika szerint az esetek 30–60 százalékában jár maradandó károsodással a megbetegedés. A minisztériumi átirat részletesen taglalja a fertőzési módokat is, ezek között újdonságnak számít, hogy a kutatások szerint kullancscsípés nélkül is meg lehet betegedni, ugyanis az encephalitisszel megfertőződött haszonállatok – tehén, kecske – teje is hordozza a fertőzést. Légúti fertőzésről is említést tesz az átirat, ez akkor fordulhat elő, ha például a fertőzött állat megszáradt ürülékéből nagy mennyiségű por kerül a levegőbe, amit a gazda belélegez. Természetesen ezeknek az előfordulása nagyon ritka, de az elméleti esély megvan rá – mondta Tar Gyöngyi.