Fotó: Simon Eszter
Hat megyei önkormányzathoz nyújtották be hétfőn a december 8-ai népszavazás kiírásáról szóló kezdeményezést az RMDSZ helyi szervezetei. Udvarhelyszéken alig két hét alatt tízezer aláírás gyűlt össze, ez jóval meghaladja azt az ötszázalékos küszöböt, amely ahhoz szükséges, hogy a megyei önkormányzat határozatban elfogadja a referendum kiírását és jóváhagyassa a prefektúrával.
2013. október 14., 16:152013. október 14., 16:15
2013. október 14., 16:322013. október 14., 16:32
Székelyföldön és a Partiumban három-három megyében kezdeményezett népszavazási kiírást az RMDSZ. Ebben azt kérik, hogy a székelyföldi – Hargita, Kovászna, Maros – és partiumi – Bihar, Szatmár, Szilágy – megyékből egy-egy fejlesztési régiót alakítsanak ki.
Kisebb fejlesztési régiókat szeretne az RMDSZ
A helyi népszavazások kiírását azokban a nagyrészt magyarok által lakott megyékben kezdeményezte az RMDSZ, melyekben a román kormány új régiósítási terveinek elfogadásával rengeteg európai uniós forrástól fosztaná meg a kisebb településeket.
A kormány tervei szerint jövő évtől Székelyföldet a központi régióhoz csatolnák Szeben, Fehér és Brassó megyékkel együtt, központja pedig Brassó lenne. „Romániában jelenleg nyolc fejlesztési régió működik, a kormány tervei szerint jövőtől eltörölnék a megyéket, s a tervezett központi régióhoz csatolnák Székelyföldet, így az európai uniós források nagy részét Brassó kapná meg” – mondta el érdeklődésünkre Bíró Barna Botond, az RMDSZ udvarhelyszéki irodájának ügyvezetője.
Népszavazást kérnek
A 2001/215-ös határozat értelmében helyi népszavazások kiírását kezdeményezte hétfőn az RMDSZ, melyben a meglévő nyolc helyett tizenhat fejlesztési régió kialakítását kérik, ezek között lennének a székelyföldi és partiumi régiók is – fejtette ki az ügyvezető.
A három székelyföldi megyében szeptember végén, október elején önkéntesek segítségével kezdték el gyűjteni az aláírásokat. „Ahhoz, hogy Hargita Megye Tanácsa figyelembe vegyen egy kezdeményezést, a szavazati joggal rendelkezők legalább öt százalékának kellett aláírnia az íveket. Udvarhelyszéken sikerült ezt teljesíteni, ugyanis tízezer aláírás gyűlt össze október 14-éig” – tudtuk meg Bíró Barna Botondtól.
Az RMDSZ csíki területi irodájának ügyvezetője, Becze István kérdésünkre elmondta: Hargita megyében amúgy közel 30 ezer szavazati joggal rendelkező személy írta alá a referendum kezdeményezését. Ennek elfogadásáról november közepén határoznak a megyei tanácsok, amit majd a helyi prefektúráknak is el kell fogadnia.
A referendum menete
Ha minden a tervezett ütemben halad, és nem támadják meg a kezdeményezést, december 8-án, vasárnap a székelyföldi megyékben, így Udvarhelyszéken is urnás szavazást rendeznek, melyen a lakosság felének meg kell jelennie, hogy érvényes legyen. Esetünkben a szavazólapon a tervek szerint a következő kérdés fog szerepelni: „Egyetért azzal, hogy Kovászna, Hargita és Maros megye közös gazdasági-fejlesztési régiót alkosson, Marosvásárhely régióközponttal?”
Már töltik fel a medencéket a parajdi sós strandon, a Salrom képviselője azt ígérte, hogy legkésőbb július 1-jéig megnyitják a létesítményt.
Napi szinten okoz nehézséget a közlekedés Székelyudvarhelyen, ahol több utcában is zajlanak a nagy mobilitási projekt munkálatai: aszfaltozások, zöldövezetek kialakítása, közműcserék és kátyúzások formálják át a várost.
Lemondásra szólította fel hétfőn este a Salrom vállalat vezérigazgatóját a parajdi helyzetről tartott parlamenti meghallgatások után a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, a környezetvédelmi bizottságot vezető Diana Buzoianu.
Az országos vízügyi igazgatóság katasztrófavédelmi főosztályának igazgatója a hétfő esti parlamenti meghallgatásakor kijelentette, hogy a parajdi sóbányánál nincs azonnali omlásveszély, viszont a lakosság vízellátásának szempontjából nehéz a helyzet.
Június 11-én volt negyvenhárom éve annak a tragikus robbanásnak, amely két ember halálát okozta a székelyudvarhelyi Matricagyár öntödéjében. Az ügy máig feltáratlan körülményei miatt indult a kutatás.
Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.
A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.
A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.
szóljon hozzá!