Régészeti leletek a Patkóban

Balázs Attila a Civilek az Örökségért Mozgalom nevében osztotta meg észrevételeit a Márton Áron téri (Patkó) sétája után. A felújítás alatt álló téren vélhetően a 16–17. századból származó cserépdarabokra bukkant. Elmondása szerint több is lehet belőlük, érdemes volna alaposabban  megvizsgálni, hogy mi van a tér régi burkolata alatt.

Késésben vannak a munkálatokkal

Az eredeti tervek szerint május elejére be kellett volna fejeződniük a munkálatoknak, ez azonban csúszni fog pár hetet, időközben ugyanis kiderült, hogy a régi azbesztcsöveket ki kell cserélni. Ezért sem szántak nagyon sok időt a régészeti vizsgálódásokra. Bunta Levente polgármester lapunknak elmondta, hogy a sietségnek nincs különösebb oka, csupán szeretnék befejezni a projektet, amely már így is késésben van. A régészeti leletek fontosságáról az elöljáró is meggyőződött, meglátogatva az építkezést, de szakvélemények alapján döntést is kellett hoznia.

„Három régész felügyelete alatt a felásott részeken talált tárgyakat számba vettük, a szakemberek dolga ezeket elemezni és magyarázni. Nem vagyok régész, de a tárgyak egy nagyon keskeny rétegben arra vallanak, hogy településünk legcsendesebb korszakaiban is folyt itt az élet. Épület alapját találták, de a cserépdarabok minősége akár azt is jelentheti, hogy töltésként használták azokat. A leletek nem követelték meg, hogy teljes ásatásokat végezzünk, hosszú időre feltúrva ezt a központi részt” – nyilatkozta Bunta.

Elárulta, hogy a három régész között nem vett részt a leletek feltárásának felügyeletében Sófalvi András udvarhelyi régész, mert egy konferencián kellett jelen lennie, de minden előírást betartva a leleteket szakemberek vették számba és fogják értékelni. A polgármester nem tartotta valószínűnek, hogy történelmi szempontból olyan fontos nyomokra bukkantak volna, amelyek miatt meg kellene változtatni ennek a térnek a rendeltetését, de a régészeti felügyeleti előírásokat betartották. Szerinte mindig lesz, akinek éppen nem elég, amit tesznek, de ugyanannyian vannak azok is, akik sokallják.

Több idő kellene egy komolyabb vizsgálódásra

Sófalvi András régészt telefonon értük el. Elmondta, hogy valóban konferencián volt, de a feltárás első két napján, múlt csütörtökön és pénteken ő is részt vett, mielőtt elment volna. „Ezért nem tudom még, hogy mik jöttek felszínre hétfőn és kedden, de bízom abban, hogy alapos volt a számbavétel. Az a bökkenő, hogy a középkorról nincs sok írásos adatunk, és ha találunk cserepeket és alapokat, ezek helyettesítik a kor magyarázatát. Itt pedig a nem bolygatott rétegek alatt nagyon sok fontos adat van még.

A székelység történelmének pontosítására pedig ezekre kéne támaszkodnunk. A Patkó ötven éve érintetlen, és egyáltalán nem beszélünk az újraburkolás káros hatásáról, mert az régészeti szempontból nem lényeges, hisz csak a felső 20–25 centiméteres réteget érintik a munkálatok során. Fontosabbak a mélyebben talált tárgyak, mint amiket az azbesztcsövek kiásásakor feltártak 50–60 centiméteres mélységben. Ha a szakmánkat komolyan akarjuk venni, akkor nem elég egy árok és három nap feltárni mindezt. Legalább harminc nap és sok árok kellene.

Az Aqua Novával egyeztünk ki egy kompromisszumos megoldásban úgy, hogy felleltározzuk és számba vesszük a leleteket három nap alatt, ők meg utána folytathatják az új csövek lefektetését” – magyarázta Sófalvi a régészeti szakma álláspontját.

Aláírást gyűjtenek a címerek visszaállításáért

Internetes petíciót indított a Magyar Polgári Párt székelyudvarhelyi szervezete, hogy hatást gyakoroljanak az illetékesekre a Patkó faláról eltüntetett címerek visszaállítása érdekében. Továbbá ez ügyben tárgyalásokat kezdeményeznek a városi önkormányzat többi frakciójával. „A tárgyalások menete előre borítékolható. Azt fogják mondani: természetesen támogatjuk. Ezzel annyi, mert a történelmet alakítani gatya kell. Ami jelenleg hiánycikk. Inkább megy a szájkarate! Sokan kérdezik, hogy milyen címerek voltak a Patkóban. A Patkó alakú, kőből készült építményt 1941-ben építették, azóta sok fontos esemény, rendezvény helyszíne volt már a tér. A bécsi döntést követően a Felső Piac téren, a Patkóban, az emlékmű hátsó részén állított zászlórúdon kapott helyet az ajándékba kapott országzászló. A zászlórudat hiába keressük, de hiányzik Udvarhely megye, Székelyudvarhely, Magyarország Erdély és Pestszentlőrinc címere is – csak a körvonalak látszanak, ezeket a második világháborút követő hatalomváltáskor eltüntették. Az új elképzelés szerint a múlt emlékei, a címerek és a zászlórúd már nem képeznék részét a felújításnak, vagyis fátylat borítanának a múltra, helyette egy térkőből, természetes kőből készült stilizált rózsát ábrázoló teret alakítanának ki” – áll a polgáriak felhívásában. „A címereket vissza kell tenni, ha kell, aláírást gyűjtünk, nem háromszázat, hanem több ezret! Hadd lássák a városvezetők, hogy van véleményük a város polgárainak, vannak kiváló fiatal szakembereink, akik szívesen vették volna kezükbe a Márton Áron tér megtervezését pályáztatással, ha kaptak volna erre lehetőséget. Ha egyetért a felhívással, kérjük, hogy a lap alján töltse ki a következő mezőket: keresztnév, név, város, ország és e-mail cím” – olvasható a petíció szövegében.

Az internetes petíciót ide kattintva lehet aláírni.