Piaci ár alapján adóznák meg az ingatlanokat

A város lakóingatlanjainak többsége az úgynevezett B-zónában található

Ismét módosítaná az ingatlanok megadózására vonatkozó törvényt a kormány, a jövőben az épület piaci árát is figyelembe vennék az adó kiszámításánál, így még inkább meghatározó lenne, hogy kinek hol helyezkedik el a tulajdonát képező ingatlana, és hogy annak mekkora a valós piaci ára. Egy nemrég megjelent jogszabályt értelmében december 31-én érvényét veszti a több ingatlannal rendelkező magányszemélyek emelt adózására vonatkozó törvényparagrafus, és ezzel párhuzamosan lépne hatályba a piaci ár szerinti adózás. Az intézkedés a 2012–2014-es megszorító intézkedéscsomag részét képezné.

Jelenleg számos szorzót alkalmaznak az ingatlanadó kiszámításakor, ennek alapját a kormány által meghatározott szorzó teszi ki, amit a helyi önkormányzat maximum húsz százalékkal növelhet, de számításnál figyelembe veszik a zónát, ahol az ingatlan található, a település méretét, ám a számos szempont között a tömbházak esetében például az is számít, hogy három szintnél magasabb-e az épület – tájékoztatott Lukács Réka, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal helyi adók és illetékek osztályának helyettes vezetője.

Legdrágább és egyben a legolcsóbb is

A székelyudvarhelyi magányszemélyek tulajdonában levő ingatlanok többsége az infrastrukturális fejlettséget jelölő skála szerint a B-zónában található, itt egy 51 négyzetméteres tömbházlakás éves adója 117 lejbe kerül. Infrastruktúra szempontjából a legkevésbé fejlett zónákat D-vel jelölik, Székelyudvarhelyen például a Csalóka, Köveshágó, Moricz Zsigmond vagy a Szeles János utcákban található házak tartoznak ebbe a kategóriába. Itt egy 70 négyzetméteres ingatlan éves adója 143 lej.

Az A zónába a központi épületek tartoznak, itt a legmagasabbak az épületadók, az érvényben levő jogszabályok értelmében azonban egyben a legalacsonyabbak is, hiszen esetenként kevesebb adót kell fizessen egy Kossuth Lajos utcai ház tulajdonosa, mint egy város széli, D-zónás ingatlan birtokosa. Ez azért fordulhat elő, mert a régi épületekre 15 százalékos adókedvezmény jár, így például egy 1900-as évek elején épült, 50 négyzetméteres, központi ingatlan esetében 110 lej az épületadó – tudtuk meg Lukács Rékától.

A múlt év közepén érvénybe lépett vonatkozó jogszabály értelmében a több ingatlannal rendelkező magánszemélyek 60-tól 300 százalékig terjedő többletadót kell fizessenek a tulajdonukat képező épületek után. Székelyudvarhelyen a legtöbb épületadót fizető magánszemély évente 15 500 lejjel járul hozzá a helyi költségvetéshez a tulajdonában levő tizennégy ingatlan után – tudtuk meg.

Aki gazdag, fizessen többet

A múlt évi törvénymódosítás következtében Székelyudvarhelyen is nőttek a helyi költségvetés ingatlanadó-bevételei, de ezek csak kis részben pótolják a költségmegszorító intézkedések következtében kialakult bevételkiesést – közölte Bunta Levente, polgármester.

A városvezető elmondta, a gazdasági válság elvitte a város költségvetésének 15-20 százalékát, az ingatlanokra kivetett többletadókból befolyt összegek azonban csak 2-3 százalékban pótolják a kiesést. Azonban minden kis többletbevételnek örülnek, minden pénz jól jön, mondta a polgármester, aki a kormány által tervezett újabb törvénymódosítást jónak tartja.

– Válságban alapelv az, hogy aki gazdagabb, az fizessen többet – mondta Bunta Levente az ingatlanok piaci ár alapján történő adózásáról.