
Fotó: Farkas Antal
Székelykeresztúri varrodában született Wotschi, Németország és Európa egyik legnézettebb csatornájának olimpiai kabalája. Jelenleg teljes gőzzel dolgoznak a projekten, pénteken szállítják el Keresztúrról az első ezer darabos „falkát”, a következő hét végéig pedig újabb ezer farkasfigura indul Németországba.
2014. február 18., 20:072014. február 18., 20:07
2014. február 18., 20:502014. február 18., 20:50
A most zajló szocsi téli olimpiát több mint ötvenmillió néző követi a német csatornán, a ZDF-en. Az Európa legnagyobb közszolgálati csatornái közé tartozó műsorszolgáltató hagyományosan saját kabalával csatlakozik az olimpiai játékokhoz. Idén farkasfigurával nyerték el a bajnokok és a nézők szíveit: a Szocsiból közvetítő studióban adják át az olimpikonoknak, sportszakértőknek, politikusoknak és a műsorokban szereplő kiemelten fontos vendégeknek a Székelyföldön legyártott kabalákat. Az eredetileg névtelen farkaskabalát a német közszolgálati csatornán a téli játékokat követő ötvenmillió néző – ez Németország lakosságának közel hetven százalékát teszi ki – közönségszavazat által keresztelte Wotschivá, 21 ezer névjavaslatból választva.
Farkasok uralják a varrodát
Plüssfigurák készítésével már 2007 óta foglalkozik a székelykeresztúri székhelyű Elka cégcsoport, évek óta működnek együtt a német Sigikid játékgyártóval, amely több sikeres projekt után kérte fel a céget a szocsi olimpiára szánt kabalák gyártására. Wotschi elkészítését teljes mértékben a keresztúriak végzik, csupán a formatervezés, a dizájn német származású.
A keresztúri varroda naponta több száz, akár ezer plüssfigurát gyárt, jelenleg a termelés a Wotschi-farkasokra összpontosít, hiszen pénteken ezer kabalát szállítanak Németországba – részletezte Marthi Béla termelésvezető. Elmondta, a projekten 2013 vége óta dolgoznak, amikor az első farkasfalka annyira megtetszett a németországi közönségnek, hogy kétezer darabos utánpótlást rendeltek – ezek kerülnek majd a lelkes olimpiakövetők otthonaiba. A székelykeresztúriakkal egyébként egy udvarhelyi, egy szászrégeni, illetve egy temesvári cég is együttműködik.
A játékfigurát különböző szakaszokban készítik el: elsőként a megrendelő által küldött kép alapján tervezik meg a mintát, melynek alapján lézervágógéppel szabják ki a figurához szükséges anyagformákat. Ezeket közel száz alkalmazott varrja és tömi farkasokká, csomagolással együtt kevesebb mint 45 percbe telik a folyamat. A lépéseket többször ellenőrzik, próbákat is végeznek, hogy a Wotschik tűrőképessége minél magasabb legyen – avatott be a részletekbe Marthi. Bár a tervezés digitalizált és az anyag kiszabása gépesített, a folyamat legfontosabb részét az emberi munka teszi ki, hiszen a lézergépből származó anyagokat a varrodában dolgozó nők változtatják szimpatikus plüssfarkasokká – tette hozzá Szabó Klára, az Elka cégcsoport vezetője.
Made in Székelykeresztúr
A kisvárosi varroda – udvarhelyi partnerével együttműködve – hetente mintegy ötezer plüssfigurát gyárt le harminc különböző mintára. Évente sokszor 250 figuraváltozat termelését viszik véghez a játékgyártás Mercedez-Benzeként ismert német cégnek. A Székelyföldön gyártott játékok rendszerint a csecsemőktől a tizenévesekig terjedő célközönségnek szereznek örömet, de gyakran felnőtteknek is: Wotschit is ezzel a céllal tervezték.
A játékokat – mint mondják – gyakorlatilag életre hívják a munkások, szeretet övezi a babák, kisgyermekek kezébe kerülő plüssállatok kavalkádját. A rengeteg manuális munka – varrás mellett tömés, hímzés, díszítés – által a varrónők lelküket adják a termékhez, a vállalkozás vezetője szerint ettől mosolyognak plüssfigurák. Hangsúlyozta: fontos emlékeztetni mindenkit, hogy nem csak Kínában gyártanak játékokat, a keresztúri varrodában született plüssfigurákkal nem vehetik fel a versenyt az ázsiai termékek – a minőség teljesen más.
A székelykeresztúri varrodában nem ez az első világhírű plüssfigura, ugyanis dolgoztak már a Hipp babaeledel-gyártó világmárkával, illetve a Volkswagen autógyártóval is. A brassói junior olimpiára is gyártottak kabalákat, viszont ezekről pénz híján lemondott a városvezetés – mondta el a cégvezető, hozzátéve: folyamatban van egy másik, ezúttal teljesen székelyföldi projekt, ezt egyelőre meglepetésnek szánják.
Két különböző tematikájú kiállítás megnyitójára várja az érdeklődőket január 26-án és 27-én a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum.
Lőrincz Ildikó muzeológus, művészettörténész tart előadást a 20. századi székelyudvarhelyi képzőművészetről szerdán.
Idén meg kell épülnie a negyven férőhelyes bölcsődének a parajdi Mánya-kertben, ám egyelőre csak az épület alapjait lehet látni a helyszínen. A kivitelező a nagy havazások ellenére is dolgozott ottjártunkkor.
Csőtörés javítása miatt több utcában vízszünet lesz január 26-án, hétfőn Székelyudvarhelyen.
Konfliktus alakult ki egy négyfős társaság körében Székelyudvarhelyen, szombaton. Az összetűzés során egy személyt éles eszközzel sebesítettek meg.
A mesterséges intelligencia segítségével kellett képregényt készítsenek a református kollégiumok diákjai, akik jelentkeztek az immár huszonötödik alkalommal, ezúttal Székelyudvarhelyen megszervezett bibliaismereti vetélkedőre.
Székelyudvarhely évszázadai címmel szerveznek várostörténeti konferenciát a református egyházmegye központi hivatalának termében.
Hamarosan pályázatot nyújtanak be a Nagy-Küküllő mentén elképzelt sétány, valamint a csereháti Mária tér megvalósításáért – derült ki a székelyudvarhelyi képviselők soron kívüli ülésén pénteken. Az adóemeléssel kapcsolatban is tisztáztak néhány dolgot.
Elmúltak már azok az idők, amikor az adóhatóságnak nem volt megfelelő rálátása a cégek pénzügyeire, derült ki az RMKT székelyudvarhelyi szervezetének az adózási változások ismertetéséről szóló rendezvényén.
Székelyudvarhelyen, a Polgármesteri Hivatal Szent István termében tartották meg január 22-én, a magyar kultúra napján az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjak ünnepélyes átadásával egybekötött gálaestet.
szóljon hozzá!