Hőenergetikai szempontból kevésbé takarékosak a székelyudvarhelyi tömbházlakások, a lakóházak esetében valamivel jobb a helyzet, azok rendszerint egy besorolással jobbat kapnak az energetikai felméréseken az általunk megkérdezett szakember szerint. Noha az energetikai bizonylat már három éve kötelező az ingatlanok eladásakor, illetve bérbeadásakor, az udvarhelyiek jó része még mindig nem tud róla.
2017. január 05., 13:122017. január 05., 13:12
2013-ban vált kötelezővé Romániában az energetikai bizonylatok kiváltása az ingatlanok adásvétele, bérbeadása, illetve öröklése esetén, ugyanakkor az új épületekre is ennek alapján adnak lakhatósági engedélyt. A kötelezettség alól kivételt képeznek az 50 négyzetméter alatti hasznos felülettel rendelkező épületek. Annak ellenére, hogy már három éve érvénybe lépett a törvény, Udvarhelyen sokan nem tudnak róla.
Boér Zoltán József sepsiszentgyörgyi energetikai auditor három év alatt száznál több épület energetikai teljesítményét mérte fel Székelyudvarhelyen. Itteni munkáját egy helyi építészmérnökkel közösen végzi. Tömbházlakások, lakóházak mellett számos autójavító műhely, ipari csarnok, áruház hőtakarékossági mutatóját vizsgálták. Az energetikai tanúsítvány az ingatlan hőháztartásának hatékonysága alapján hét különböző kategóriába sorolja be a lakást vagy épületet: az A kategóriába tartoznak a legtakarékosabb ingatlanok, az energiafalók pedig G besorolást kapnak.
A régi tömbházak építésekor nem fektettek hangsúlyt az energiahatékonyságra, így ezeknél a legnagyobb a veszteség, a legtöbb hőenergia a földszinti, illetve az utolsó szinten található lakrészeknél illan el – magyarázta a szakember. Boér Zoltán József az udvarhelyi tömbházlakásokat átlagban a C–E kategóriák valamelyikébe sorolja, míg az általa felmért lakóházak a C-ben és D-ben helyezkednek el. A felmérés eredményét a lakás állapota, valamint mérete határozza meg, így egy kétszobás tömbházlakás esetében áfa nélkül 200 lejt, egy nagyobb, 200 négyzetméter felületű lakóháznál 800 lejt kell a megbízónak fizetnie – mondta az árakról.
„Hőenergiát generál az emberi test, a háztartási gépek, az ablakon bejutó napfény, a melegvíz-csövek, ezzel szemben hőveszteség keletkezik például az ajtók-ablakok nyitogatásakor, a mennyezeten, illetve a padló felületén. Ezt fűtéssel pótolva kell optimálissá alakítani a lakás hőháztartását” – magyarázta Boér Zoltán József. A szakminisztérium által előírt algoritmus szerint egy lakás szobáiban 20, a konyhában 18, míg a fürdőben 22 Celsius-foknak kell lennie. A számítás nagyon komplex: figyelembe veszik a lakás méreteit, a falvastagságot és annak összetételét, a külső falak számát, a lakrész helyzetét, a nyílászárók típusát és állapotát, a használt energiaforrást (tömbházaknál a távfűtés bizonyult a leggazdaságosabbnak, míg a csempekályha a legveszteségesebbnek), a lakás fekvését, a szomszédos épületek általi árnyékolást, a napsugár intenzitását, illetve azt is, hogy mennyire szeles zónában helyezkedik el az épület.
A felmérés legnagyobb haszna az lenne, hogy javaslataik alapján a megbízók javítsák a mutatókat – vallja a szakember. Szerinte az A kategóriára csupán törekedni lehet, elérése lehetetlen. Ezeknél geotermális berendezések juttatják a föld melegét a lakásba, a meleg vizet és az elektromos áramot napelemek állítják elő, a falak szigetelése és a nyílászárók hőtulajdonsága pedig kitűnő – mondja a szakember. Ő úgy tapasztalja, hogy az újonnan épült ingatlanoknál a beruházók részéről is érezhető a tendencia a gondos kivitelezésre. Energiatakarékossági szempontból jó pontnak számít, ha az épületben van légkondicionáló, illetve hőcserélő berendezés – ezek alkalmazása Udvarhelyen egyre jellemzőbb, mondja az auditor.
Róth András Lajos nyugalmazott könyvtárőr tart előadást április 21-én, kedden Székelyudvarhelyen.
Sporteseményekkel ünnepelt csütörtökön az idén 35 éves Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság székelyudvarhelyi egysége. A cél az volt, hogy még jobban összekovácsolódjon a csapat, és fejlesszék kapcsolataikat a többi hatósággal.
Egyházi kórusok találkozóját szervezik meg Székelylengyelfalván: a székelyudvarhelyi főesperesi kerület kórusainak 26. találkozóján mintegy 430 résztvevő és 18 kórus lép fel április 18-án, szombaton.
Távozott a Székelykeresztúrhoz tartozó Sóskút közelében telelő hárombocsos anyamedve, amelynek ottlétéről február elején szereztek tudomást a hatóságok. A nagyvadak üregét szerdán tömték be a vadászok, illetve a polgármesteri hivatal munkatársai.
Területeket és ingatlanokat cserélt Hargita Megye Tanácsa és a szentegyházi önkormányzat Homoródfürdőn a település turisztikai fejlesztése érdekében. A jelenlegi helyzetről, a fejlesztési stratégiáról és a kihívásokról is érdeklődtünk.
A fagykárok szempontjából legkritikusabb időszakot megúszták idén a gyümölcsöskertek, ha kitartanak a kedvező körülmények, jó lesz az idei termés. Az is körvonalazódik, hogy miért nem kaphatott kártérítést múlt évre a gyümölcstermesztők egy része.
Több mint százéves, még az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből származó sínt szedtek fel Székelyudvarhelyen, a Vásártér utcai vasúti átkelőnél. Várhatóan jövő hónapban felújítási munkálatok kezdődnek.
Ismét dolgoznak a munkagépek az Orbán Balázs utca Szejkefürdő felőli kijáratánál, öt héten belül be kell fejezni a felújítást – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Textil- és elektronikai hulladékgyűjtést szerveznek Szentegyházán, ahol április közepén két alkalommal is leadhatják a lakók a feleslegessé vált holmikat.
Hamarosan négyzetméter-alapon kiszámolt összegért válthatják ki éves működési engedélyüket a székelyudvarhelyi játékterem- és fogadóiroda-tulajdonosok – derült ki a lakossági fórumon, ahol a szerencsejátékokat szabályozó tervezetet is bemutatták.
szóljon hozzá!