Mindenszentek ünnepe és halottak napja

Fotó: Barabás Ákos

Létünkre, a nemlétre és a másik létre irányítják figyelmünket a következő napok. Az ősz utolsó virágai, a krizantémok és az örök élet jelképeinek, a gyertyáknak, mécseseknek illata lengi be a sírkerteket, temetőket. Mindenszentek a megdicsőült egyház ünnepe, míg a halottak napja a szenvedő egyházé.

Molnár Melinda

2015. október 30., 13:472015. október 30., 13:47

Akiket sem a közös emlékezet nem őriz már, sem a naptár nem jegyez név szerint, mindenszentek napján imába foglalhatjuk. November elsejét, minden vértanú közös ünnepét a 4. századtól ünneplik keleten.

November 2-a sajátos jellegű emlékezési nap. Liturgikus értelemben nem nevezhető főünnepnek, sem ünnepnek, mégis rangját tekintve a római katolikus egyházban az Úr és a szentek főünnepeivel azonos szinten áll. Halottak napjának keletkezése Odo clunyi apát (994–1048) előírásához vezethető vissza, aki november 2-át kolostorában mint minden megholtról való megemlékezés napját írja elő. A 12. és 13. században egész Európában elterjedt. A halottak napjával kapcsolatos búcsúk mindenszentek napjának delétől nyerhetők.

Szertartások
Vasárnap, november 1-jén, mindenszentek napján a római katolikus templomokban ünnepi miserend lesz. A Szent Miklós-hegyi temetőkápolnában délután négy órakor kezdődik a szentmise, utána kérésre elvégzik a síroknál a lucernáriumot. A szombatfalvi temetőben ugyanebben az időpontban, a bethlenfalvi temetőben délután fél négykor, a kadicsfalvi temetőben pedig délután fél ötkor kezdődik az elhunytakról való megemlékezés liturgiája. November 2-án, hétfőn, halottak napján este fél héttől ünnepi szentmisét tartanak a Kis Szent Teréz-plébániatemplomban, mivel az egyházközségnek nincs külön temetője, így emlékeznek mindazokra, akik az elmúlt év folyamán hunytak el. Családjaiknak meghívót küldtek. A szentmise keretében felolvassák az elhunytak nevét, és külön-külön gyertyát gyújtanak értük.