Mindenkinek megéri lehívni az uniós pénzeket

Az Udvarhelyi Híradó által megkérdezett településvezetők egyetértettek abban, hogy minél jobban ki kell használni az Európai Unió által kínált pályázati lehetőségeket, hiszen így meglehetősen nagy összegekhez juthatnak a közösségek – ez pedig kulcsfontosságú a fejlesztések szempontjából. Nemrég zárult le a 2007–2013-as, végül 2015-ig meghosszabbított uniós pályázati időszak, jelenleg a következő ciklusra készülnek az önkormányzatok.

Mire kell figyelni a cég kiválasztásakor?
A pályázatíró cégek kiválasztása közbeszerzési eljárás útján történik, így a döntéshozásban lényeges szerepet játszik az, hogy a vállalatok mennyire alacsony százalékot számolnak fel munkadíjként – magyarázta Bokor Sándor. Hangsúlyozta, ez nem minden, hiszen figyelembe kell venni a cégek referenciamunkáit, illetve azt is, hogy az utóbbi időben hány és milyen jellegű pályázatot sikerült megnyerniük. Véleménye szerint amely többet nyert, az nagyobb valószínűséggel tudja megszerezni az aktuális beruházásokhoz szükséges összegeket.

Parajd községhez négy település tartozik, melyeknek összesen 6500 lakója van, a lezárult pályázati ciklusban pedig nagyjából 5,2 millió eurót sikerült lehívni az Európai Uniótól – tudta meg a lap Bokor Sándor polgármestertől. Mint mondta, a megnyert összegből tizenhat parajdi utcát modernizáltak, aszfaltoztak le Felsősófalva központjában, két erdei utat javítottak fel, megújulhatott a parajdi futballpálya és két köztulajdonban lévő épület, valamint bővíthették a tűzoltók felszerelését és a hivatal gépparkját.

Közel négymillió euróból fejleszthettek Oroszhegyen – az ide tartozó hét települést nagyjából 4000-en lakják. Bálint Imre Elemér községvezető kifejtette, pályázatokon nyert összegekből korszerűsíthették az Oroszhegy és a Nyúlád-tető közötti erdei utat, valamint az 59-es községi utat. Ezenkívül tájház, turisztikai és egészségügyi központ létesült, de fejlesztették a vidék turisztikai arculatát is, illetve külföldi tapasztalatcseréket szerveztek, és így építhették ki a vízhálózatot is több faluban.

A két településből álló Galambfalva község vezetősége nagyjából 2,6 millió euróért pályázott sikeresen, minek köszönhetően nagyjából 1800 lakosnak teremthettek jobb körülményeket. A községi utakból 8 kilométernyit aszfaltoztak le, a mezeiekből pedig 18,5 kilométernyit javítottak fel, de megépülhetett a turisztikai központ, valamint műgyepes és teniszpálya is létesült – magyarázta Gyerkó Levente polgármester.

Kevés adat Székelyudvarhelyről
Noha az Udvarhelyi Híradó többször is megpróbálta elérni az udvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószolgálatát, hogy érdeklődjön az uniós pályázatokból megvalósítandó helyi projektekről, telefonhívásaikra senki nem felelt. Udvarhelyre vonatkozóan csak a múlt évről vannak adatok, azokból kiderül, hogy tavaly két, a témához kapcsolható beruházást valósított meg az önkormányzat: a Bethlen Gábor Általános Iskola, illetve a Kós Károly Szakközépiskola felújítását. A két projekt összértéke 4,16 millió lej volt.

Igaz, hogy csak az uniós pályázati ciklus vége felé fogták szorosabbra a tevékenységet, de így is közel 2,5 millió euró értékű fejlesztés valósulhatott meg Farkaslakán – fejtette ki a község elöljárója. Kovács Lehel rámutatott, az összegből egyebek mellett utakat, iskolákat modernizáltak, és a helyi tűzoltóság is új felszereléseket vásárolhatott. A községhez tartozó kilenc települést közel 4500-an lakják. Kovács Lehel az Udvarhelyi Híradónak elmondta, azért hogy a pályázó biztosan megnyerje az adott fejlesztésre szánt összeget – főleg nagyobb projektek esetén –, mindenképp érdemes igénybe venni a tapasztalt szakcégek segítségét. Persze ők sem dolgoznak ingyen, általában a lehívott összeg 1–2 százalékát kérik el munkájukért cserébe. Ez a költség rendszerint bele van foglalva a pályázatba, így nem az önkormányzatokat terheli, ugyanakkor a képviselőknek minden esetben jóvá kell hagyniuk a kifizetést, ami a projekt összegének részletekben történő lehívásával arányosan történik meg.

A megkérdezett elöljárókhoz hasonlóan Bokor Sándor is fontosnak tartja a pályázatíró cégek bevonását, hiszen mint mondta, nagy a szakemberhiány a hivataloknál. Ezt ő egyébként az alacsony fizetések következményének tulajdonította. Bálint Imre Elemér úgy gondolja, hosszú távon saját pályázatíró szakemberek „kinevelésében” kell gondolkodni, hiszen így a projektek teljes összege az adott településen költhető el. Ennek érdekében ő például a kisebb beruházások dokumentációját munkatársaival készítteti el.

A következő ciklusra készülnek

Farkaslaka polgármestere úgy gondolja, érdemes minél több pályázatot leadni, így ha némelyikkel nem is nyernének, még mindig jelentős összegekhez juthat a közösség. Éppen ezért ő és munkatársai kilenc projekt előkészítésén dolgoznak, nagyjából 7 millió eurót hívnának le. Oroszhegyben sem tétlenkednek: utak, iskolák és intézmények korszerűsítése érdekében fognak pályázni, minden meghirdetett lehetőséget kihasználva. Hasonlók az elképzelések Parajdon és Galambfalván is.

A fenntarthatóságra is gondolni kell
Antal Lóránt, egy erdélyi tanácsadó cég korábbi tulajdonosa az Udvarhelyi Híradónak elmondta, az udvarhelyszéki önkormányzatok esetében is megfigyelhető, hogy 2007 óta nőtt a pályázási kedv. „Egy-egy sikeres pályázat után mindenki több kedvvel próbálkozik újabb pénzek lehívásával.” Kiemelte ugyanakkor, hogy nem minden önkormányzat rendelkezik elegendő tőkével a tenderek önrészének fedezéséhez, ami gyakran keresztülhúzza terveiket, továbbá vannak számukra elérhetetlen pályázatok is. A hivatalok sok esetben szakemberhiánnyal küzdenek, hiszen nem tudják megfizetni a megfelelően képzett alkalmazottakat, ilyenkor veszik igénybe a tanácsadó irodák segítségét. Antal Lóránt úgy gondolja, mindenképpen fontos, hogy pályázzanak az önkormányzatok, azonban e tekintetben lényeges a reális gondolkodás. „Ne vakon pályázzunk, csak azért, hogy uniós pénzt hívjunk le, hanem nézzük meg, hogy fenn tudjuk-e tartani azt a projektet, amit megvalósítunk” – magyarázta, tekintettel az új pályázati ciklus kezdetére.