Mi kell az eltartáshoz?

A dokumentumban az öregotthon azt vállalta, hogy életének hátralévő részében lakhatást és étkeztetést biztosít számára, szükség esetén orvosi ellátást is, fizeti a rezsit, ellátja ruhával és cipővel, valamint a helyi szokások szerint temeti el, amikor meghal. Mindezt cserében Berek sétánybeli, 65 négyzetméteres tömbházlakásáért, amely három szobából, konyhából, fürdőből, éléskamrából és teraszból áll. Ugyanazzal az eltartási szerződéssel Székely élettársa, Ferencz István Sándor is az öregotthonba került 2007 szeptemberében, de még abban a hónapban meg is halt. Az általa aláírt papíron – amely nem az eltartási szerződés része, és ügyvédje szerint nem törvényes – az szerepel, hogy az ő érdekében az öregotthon kezelheti nyugdíját, amelyből 20 százalékot készpénzben folyósít neki.

Az idős hölgy valóban aláírta, hogy az öregotthon kezelje nyugdíját, de azt állítja, hogy amióta azt saját bankkártyájára kapja, mindent megtesznek, hogy ellehetetlenítsék az életét. Hivatalosan nem kérték a nyugdíját, de üzenget neki az öregotthon vezetősége, és az ellátása lényegesen rosszabb lett – panaszolja az öregotthon lakója. „Amióta az egészségem javult, úgy érzem, jobban tudom kezelni az engem megillető jövedelmet, mint az öregotthon. Tartsák magukat a szerződéshez!” – mondta a megállapodásról.

Az eltartási szerződés egy véletlenre, szerencsére alapozott jogi megállapodás, amit szerencseszerződésnek is neveznek. Az eltartónak be kell tartania a benne foglaltakat, függetlenül attól, hogy az eltartott két hónapot vagy ötven évet él – magyarázta az ilyen eseteket szabályozó megállapodásról az idős hölgy ügyvédje, Ülkei Olga. Ő úgy véli, hogy az öregotthonnak a szerződés alapján nincs joga rendelkezni ügyfelének nyugdíja fölött, és az ellátási körülményeket sem változtathatja meg.

Az öregotthont meglátogatva Hegyi Anna Klára, a Székelyudvarhelyi Református Öregotthon Alapítvány igazgatója válaszolt kérdéseinkre, és kalauzolt körbe az otthonban. A problémáról értesülve Hegyi a személyzetet kérte meg, hogy jellemezze „Jutka nénit”, akiről az alkalmazottak nem voltak jó véleménnyel, szerintük kötözködő és nehezen összeférhető lakója az otthonnak. Mivel az idős emberek esetében ez meglehetősen általánosnak mondható, korral járó probléma, megkérdeztük, milyen gondot okoz ez a szerződésben foglaltaknak megfelelő eltartás szempontjából. „Nem okoz gondot. Úgy kezeltük eddig is, hogy megvártuk, amíg megnyugszik. De a problémák gyakoriak” – fogalmazott az alapítvány igazgatója, példaként elmondva, hogy az idős hölgy legutóbb a szomszédját akarta elköltöztetni, mert az zavarta őt. „Mondtuk neki, hogy az eltartási szerződést is fel lehet bontani, de nem akarta, és mi is sajnálnánk, ha egy ilyen helyzet miatt kallódna el valaki” – közölte az öregotthon vezetője. Hozzátette, hogy a szerződés rájuk vonatkozó feltételeit be fogják tartani, Jutka néni ugyanolyan minőségi ellátásban fog részesülni, mint az öregotthon bármely lakója.

A kérdésünk nyomán elvégzett gyors számításban kimutatta, hogy Jutka néni eltartása az átadott lakás jelenlegi piaci értékét tekintve már veszteséges. „Ezt a kockázatot vállaltuk, és eleget teszünk kötelességünknek” – fogalmazott.

Jutka néni nyugdíjának sorsáról még nem született döntés. A vonatkozó ügyvédi felszólítással kapcsolatban az öregotthon vezetősége először saját jogtanácsosával kell megbeszélje a jogi lehetőségeket, és ha nem sikerül békésen megoldani a problémát, akkor jogi úton oldják meg a helyzetet, ám az igazgatónő a békés rendezés lehetőségét sem vetette el.

Az otthonról
A helyszínen megtudtuk, hogy az öregotthon egy hiánypótló kezdeményezés, és a kezdetek, azaz 2006 óta száz fölé nőtt azon idősek száma, akik az öregotthonban, közösségben élték le, illetve élik hátralevő idejüket. Jelenleg harminc idős ember lakik a negyven férőhelyes otthonban, és tizennégy alkalmazott gondoskodik róluk. Rendezett szobákban élnek az idősek, főznek, mosnak rájuk, az étkezdét, a kávézót és a rendezvénytermet is használhatják. Az öregotthon legtöbb lakója havi 1800 lejt fizet azért, hogy ott élhessen, a kétágyas szobákban lakók valamivel kevesebbet, de ez nem szolgál ellátásuk kárára. Hegyi Anna Klára elmondta, az étel minősége olyan, hogy a nem öregotthonban lakók is kérték, hogy ott étkezhessenek.