Már egyszer pórul jártak a gazdák, újból nem szeretnének

Nagyjából ötven gazda vett részt azon a hét végi előadáson, amelyet a marhák törzskönyveztetési folyamatáról tartottak Máréfalván. Köztük több olyan udvarhelyszéki, illetve Székelyföld más területéről érkezett állattartó is volt, akik egy suceavai szövetkezet hanyagsága miatt eddig nem kaphatták meg a jószágaik fajtatisztaságát igazoló dokumentumokat – tudtuk meg Kovács Imre polgármestertől.

Ahhoz, hogy a gazdák megkapják a termeléshez kötött európai uniós támogatásokat, legalább tíz törzskönyvezett jószágot kell tartaniuk – magyarázta megkérdezésünkkor Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének (RMGE) elnöke. Mint mondta, a törzskönyveket tenyésztési egyesületeknél lehet kiváltani, ám ehhez szükség van egy szövetkezet bevonására is, amelynek munkatársai bizonyos időközönként ellenőrzik az állatok súlyát és különböző fajtajegyeiket. Ez utóbbi maradt el több székelyföldi gazda állatainak esetében, akik egy suceavai szövetkezettel kötöttek szerződést a feladat elvégzésére.

Jakab Arnold, aki több mint harminc húshasznú román pirostarka tehenet tart, Csíkszentimréről jött el Máréfalvára. Elmondta, minden szükséges dokumentumot elküldött jószágairól az említett szövetkezetnek, ám annak munkatársai az utóbbi egy évben egyáltalán nem ellenőrizték az egyedeket. Végül ugyan tudta törzskönyveztetni marháit, és támogatást is igényelt, de attól tart, hogy a későbbiekben ezt már nem teheti meg, amennyiben az állatai ellenőrzésével megbízott szövetkezet nem végzi el megfelelően a feladatát.

A máréfalvi előadás meghívottja egyébként egy Kolozs megyei gazdaszövetkezet munkatársa volt, amely a későbbiekben elvállalná a helyi jószágok ellenőrzését. A tájékoztató utáni beszélgetés alapján úgy tűnt, a gazdák szívesen kötnének velük szerződést a feladat elvégzésére.

Kovács Imre polgármester rámutatott, fontos, hogy a faluban évszázadok óta tartott pirostarka marhák génállománya javuljon, ezért is jó, ha az emberek azt vásárolják. Mint mondta, őshonos fajtáról van szó, amely jól bírja az itteni körülményeket, ráadásul az Európai Unió jövőre is elég nagy szubvenciót biztosít a nevelésükhöz. Kovács a húshasznú fajták nevelésében látja a marhatartás jövőjét, hiszen „kevesebb probléma van velük, mint a tejhasznúakkal”, ráadásul a településen nincs infrastruktúra a tej begyűjtéséhez. Jelenleg nincsenek fajtiszta marhák Máréfalván, ám ha a gazdák ellenőrzött helyekről kezdik vásárolni a szaporítóanyagot, akkor öt generáció után nagy valószínűséggel törzskönyveztetni lehetne az állatokat. Ez nagyobb támogatást és stabilabb megélhetést jelentene a marhatartóknak – véli a polgármester.