Legendák helyszínein forgattak

A Vasparipával a Székelyföldi Legendáriumon című ismeretterjesztő film „két keréken halad” Nagyváradtól Székelyderzsig, a történelmi adatokat helybéliek emlékeivel, motorhanggal fűszerezve meg.

Noha szép és érdekfeszítő az ismeretterjesztő film témája, mégis szerettek volna valami izgalmat vinni a projektbe – árulta el Fazakas Szabolcs operatőr, a Székelyföldi Legendárium ötletgazdája, hogy miért éppen vasparipával járták be a Szent Lászlóhoz kapcsolódó legendák helyszíneit. Az volt a céljuk, hogy minél egyszerűbb és áttekinthetőbb legyen a teljes film, ezért olyan emberrel akarták megvalósítani a projektet, aki szereti és élvezi is ezt, így esett a választás Gyöngyössy Jánosra. A mérnök-grafikus ugyanis mintegy harminc éve egyszer már bejárta motorral a helyszíneket, az évek során pedig felmérést és számtalan rajzot készített a templomokról. Gyöngyössy János elárulta, régi szerelme a motorozás, s noha a filmből saját Simson motorja műszaki hiba miatt kimaradt, a csónakos Dnepr motorkerékpáron töltött idő is élmény volt számára.

„Nem volt nehéz munka, nagy játék volt, egész nyáron kalandoztunk, hetente kétszer-háromszor utaztunk, forgattunk” – summázta Fazakas Szabolcs az ismeretterjesztő film tavaly elkezdett forgatását. A Szent László-freskókat követő film Nagyváradról indul. Noha kellemesen telt a forgatás, voltak olyan helyszínek, ahol nem ment könnyen a munka. Így jártak a Tordai-hasadéknál tervezett filmrészlettel is, amelynek forgatásába háromszor vágtak bele: egyszer az időjárás, majd a zsúfolt program szólt bele, harmadjára viszont kitisztult az ég.

Mintegy negyven helyszínt jártak be a forgatások alatt, ezek közül Fazakas Szabolcs számára a nagyváradi székesegyház volt az egyik legkülönlegesebb, hiszen ottlétükkor éppen a kincstárat újították, így közel kerülhettek Szent László hermájához, alkalmuk volt megfogni a kazettát. A nagyváradi hangulat mellett a székelyföldi falvakban töltött időt is mosolyogva idézte fel a lelkes operatőr. „Folyamatosan jelentek meg a jóindulatú emberek, akikkel a legenda összekötött” – ecsetelte az élményeket Szabolcs. Udvarhelyszék környékén mindkettejük számára az oroszhegyi Urusos-kútnál töltött idő volt a legkülönlegesebb: a legenda szerint a király ezen a tájon vonult át csapatával, ám fekélyesek lettek katonái. Szent László imát mondott, majd kardját a földbe szúrta, ahonnan forrás fakadt föl, vizétől pedig azonnal meggyógyultak a katonák. Ám jelenleg nem a jó kutat használják – tudta meg a stáb egy helybéli idős asszonytól, aki elvitte őket a régi kúthoz.

Voltak olyan legendák is, amelyeket a helyszínen járva ismertek meg, de Erdély védelmezőjének kultusza lepte meg a legjobban Fazakas Szabolcsot. „Az lenne igazi teljesítmény, ha egy mai ember emlékét ugyanennyire elevenen őriznék meg ezer év múlva, mint Szent László királyét” – fogalmazott Fazakas.

A vasparipás film felbátorította Fazakas Szabolcsot arra, hogy Gyöngyössy Jánossal egy Szent László-legendáriumot is készítsenek, amely Erdély térképét, egy könyvet és egy filmet tartalmazna. Reméli, hogy mindezzel közelebb hozzák a helyszíneket az emberekhez.