Kisérettségi: megoszlanak a vélemények a magyarvizsga tételéről

Problémamentesen és különösebb fennakadások nélkül zajlott le a nyolcadikosok záróvizsgájának második napja is Hargita megyében, a tanfelügyelőség semmilyen rendellenességről nem kapott értesítést – közölte magyar nyelv és irodalom vizsga után Hodgyai László tanfelügyelő. A vizsgára megyeszerte 2373 nyolcadikos tanuló iratkozott fel, ám csak 2340 jelent meg a felmérőn, 30-an hiányoztak – tudtuk meg a tanfelügyelőség munkatársától.

A vizsgatétellel kapcsolatban megoszlanak a szakmai vélemények, abban viszont mindenki egyetért, hogy az idei feladatok könnyűek voltak. Volt olyan magyar szakos pedagógus, aki azt mondta, az elmúlt tíz évben még ennyire gyenge feladatsort nem kaptak a nyolcadikosok magyarból, alig voltak benne stilisztikai és nyelvtani kérdések. A vizsgán gyakorlatilag a legfelkészületlenebb diákok is megszerezhettek egy hetes jegyet, de a legjobbak is leronthatták nyolcasra a nem megfelelő tételkidolgozás miatt – fogalmazott egy magyartanár, hozzáfűzve, az egyik tétel esetében még neki is percekbe telt megérteni, hogy pontosan mi is a feladata a vizsgázónak. Azt is kifogásolta, hogy a vizsgatétel azon részénél, ahol egy Jókai Mór-regényrészlettel kapcsolatban kaptak feladatot a nyolcadikosok, akár úgy is magas pontszámot érhettek le, ha életükben nem olvasták a regényt (A kőszívű ember fiai), ugyanis a legtöbb kérdést meg lehetett válaszolni a tételben megjelenő szövegrészlet alapján.

„Valóban a tételben leírt szövegre vonatkozott a legtöbb kérdés, és ez nem is feltétlenül baj, hiszen a Kőszívű ember fiai nem kötelező tananyag, nem feltétlenül kell ismerjék a diákok, mivel az oktatás műfajcentrikus volta miatt a magyartanárok más regényekből is oktathattak, és a házi olvasmány sem feltétlenül az említett Jókai-regény kellett legyen” – fejtette ki álláspontját az ellenvéleményekkel kapcsolatban Dáné Szilárd, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség magyar szakos oktatásért felelős tanfelügyelője. Azt is elmondta, az említett tételrésznél olyan kérdés is volt, amelynek megválaszolásához nem volt elegendő a leírt szövegrész, a vizsgázónak ismernie kellett a regényt, hogy meg tudja oldani a feladatot. Közölte viszont azt is, hogy több szövegértési feladattípust tartalmazott az idei vizsgatétel, és azt is elismerte, hogy valóban viszonylag könnyűek voltak a feladatok az előző évek tételeihez mérten is. A vizsga két tételsorból állt, mindkettőre 45–45 pontot kaphattak a vizsgázók, ha tökéletesen oldották meg az összes feladatot, a megjelenésért pedig 10 pont járt – tájékoztatott Dáné Szilárd.