Interjúkötete jelent meg Molnár Melindának, portálunk munkatársának

Szép számmal akadnak olyan történetek, amelyek többet érdemelnek a napilap egyszeri közlésénél – ez a gondolat sarkallta Molnár Melindát, az Udvarhelyi Híradó Hit-Vallás, Koröltő, Hazataláló és Kenyérmadár rovatának szerkesztőjét arra, hogy füzért fonjon legértékesebbnek tartott interjúiból, riportjaiból, s Mit mondjak magának? című könyvében is közreadja őket. A Verbum Keresztény Kulturális Egyesület gondozásában megjelent, új történeteket is tartalmazó kötet pénteken, tíz perccel a délután hat órai bemutató előtt érkezett meg a kolozsvári nyomdából Székelyudvarhelyre, így a szerzőnek is új élmény volt kézbe venni és ajándékként átadni azt a Bethlen-negyedi Kis Szent Teréz-plébániatemplomban megjelent családtagjainak, barátainak, illetve a Hit-Vallás rovat olvasóinak.

A könyvbemutató – annak ellenére, hogy mintegy kétszáz fős közönség előtt zajlott, hiszen Udvarhelyről és a környékbeli településekről a még élő interjúalanyok és hozzátartozóik is eljöttek –, igen bensőségesnek volt mondható. A gyergyóditrói születésű Molnár Melindát falutársa, Szőcs Csaba, a kiadó kulturális egyesület igazgatója kérdezte, ő pedig meghatóbbnál meghatóbb történeteket mesélt gyerekkoráról, két évtizedes újságírói munkájáról, interjúalanyairól, illetve a könyvbemutatónak helyet adó egyházközséghez fűződő kapcsolatáról. Kiderült, édesapja tiltása ellenére teljesítette be álmát, hogy újságíró legyen. Számos egyházi lapban publikált, több könyv társszerzője, közösségépítő tevékenységét, valamint írásait többször díjazták.

Első könyvét Márton Áron ditrói káplánévéről írta, 1998-ban. Egyházi újságíróként, érzékeny gyerekként és unokaként fordult minden olyan ember felé, akiben értéket vélt felfedezni – így talált rá számos idős nénire és bácsira is, akikben meglátta megboldogult szülei vonásait, s akik egyszerű riportalanyoknál jóval közelebb állnak hozzá. Érdeklődéssel, szeretettel fordult feléjük, átélve, magáénak érezve történeteiket, s ez a mély odafigyelés arra ösztönözte őket, hogy a „Mit mondjak magának?” kezdő kérdés után megnyíljanak, az újságíróra bízzák lélegzetelállító élettörténetüket. „Minden elmulasztott vallomással szegényebbek leszünk” – fogalmazott, hangsúlyozva, fontos, hogy amíg tehetjük, üljünk le az idősek mellé, hallgassuk meg őket, hiszen a személyes beszélgetést nem pótolja a telefon vagy az internet.

A Mit mondjak magának? című kötet közel hatvan beszélgetést örökít meg, amelyek egy évszázad történéseit dokumentálják, nagyrészt udvarhelyszéki idősek és fiatalok szemével. A deresedő halántékok, homlokredők ifjúkori szolgáló- és katonaévek, a kommunizmus, a kemény munka, a családalapítás, a háborúk, veszteségek és boldog pillanatok emlékét őrzik, s ezeknél többet: olyan tapasztalatokat, bölcsességeket, amelyekből a fiatalabb nemzedék is erőt, hitet meríthet. Molnár Melinda több száz írás közül válogatta ki azokat, amelyeket első körben közlésre szánt, remélve, hogy hamarosan egy következő kötetben a többi is napvilágot láthat. A könyvet szülei emlékére adatta ki, és ajándéknak szánja olvasóinak, a munkáját segítőknek, barátainak. Már a könyvbemutatón is számos tiszteletpéldány talált gazdára: a szerző minden jelenlévőnek köszönetet mondott, amiért hozzájárult ahhoz, hogy azt a munkát végezhesse, amit igazán szeret. A bemutató – melyet januárban újabbak követnek, a Hit-Vallás rovat kilencedik születésnapját is megünnepelendő – a Hit-Vallás rovatokhoz hasonlóan közös imával kezdődött, és az Erdő mellett estvéledtem című népdal eléneklésével végződött. Sorbán Enikő népdalénekes dalaival emelte az ünnep hangulatát. A szerző a bemutató után dedikálta könyvét.