Elismert tanulmány refis kutatóktól

Igényesen kidolgozott, elsősorban székelyföldi jellegzetességekre fókuszáló tanulmányával a szervezők elismerését is kivívta a székelyudvarhelyi református kollégium két tizenegyedik osztályos diákja, Egyed Réka és Szabó Attila múlt héten, a szolvákiai Zsolnán megrendezett Expo-Sciences Europe elnevezésű diáktalálkozón. Fából vaskarika, avagy fűből-fából értékes gigakalóriák című projektjük során alternatív energiaforrások, a pellet és a furfurol hasznosíthatóságát, ezeknek a fa, valamint a kőolaj felhasználásához viszonyított előnyeit vizsgálták Cseke-Árkosi Károly fizikatanár vezetésével.

Tanulmányukat ez év áprilisában bemutatták a Miskolci Egyetemen tartott XIX. Országos Tudományos és Technikai Diákalkotó Kiállításon, amelyen a szervezők, a magyarországi TIT Kossuth Klub Egyesület, valamint az Uránia Ismeretterjesztő Alapítvány továbbjuttatta őket a szeptember 7. és 12. között megrendezett zsolnai nemzetközi diákalkotó fesztiválra.

Szervezői dicséret

A Nemzetközi Tudományos és Technikai Szabadidő Mozgalom (MILSET), illetve az Ifjúsági Tudományos és Technikai Egyesület (AMAVET) rendezvényén huszonöt csapatban körülbelül háromszáz 7–12. osztályos diák vett részt Mexikótól Iránig, Németországtól Algériáig – a refis csoport egyedül képviselte Erdélyt, Romániából rajtuk kívül egy bákói csapat volt jelen. Nyílt zsűrizés nem volt, ám a MILSET elnöke, Jean Claude Guiraudon éremmel értékelte az udvarhelyi diákok tanulmányát.

Mint Cseke-Árkosi Károly tanár elmondta, kutatásuk során Székelyföld problémáira fókuszáltak, ennek megfelelően a túlzott fakitermelés kiküszöbölésére, illetve az autók üzemanyagának helyettesítésére kerestek lehetséges megoldásokat – projektjüket több magánszemély, illetve székelyudvarhelyi cég is támogatta, hiszen a nevezési díj meglehetősen borsos volt.

Egy kiló pellet, vagy másfél kiló fa?

A tanulmány eredményei szerint a fával való fűtésnél hatékonyabb lehet a pellet felhasználása. „Tavaly a fűtésszezon hét hónapos volt. Még vannak erdőink, de egyre fogynak. Ahhoz, hogy egy bükkfa fejszére érjen, nyolcvan év szükséges, viszont a szalma, száraz fű, avar vagy kukoricakóró, amelyből pelletet lehet készíteni, egy év alatt kitermelhető. Az arány tehát nyolcvan az egyhez. Egy kilogramm pellet égési hatásfoka pedig másfél kilogramm bükkfáéval egyenlő, hiszen amikor a sűrített növényi részekből készült fűtőanyag égni kezd, megnő az égési felülete, ellentétben a fáéval” – fejtette ki a tanár, hozzátéve, a fáskazánok is alkalmasak arra, hogy pelletet égessenek bennük, ehhez csupán egy adagolórendszert kell beszerezni, amely akár egy hétig is automatikusan adagolja a fűtőanyagot. Mint elmondta, a pellet előállításához megfelelő felszerelés kell – a növényi részeket 200–250 bar nyomáson kell összepréselni ahhoz, hogy ragasztóanyag nélkül is összeálljanak –, ám gazdaságossága miatt már környékünkön is gyártják.

A kőolajjal is lehet spórolni

A projekt második része egy több területen is hasznosítható alternatív energiaforrást vizsgál: a kukoricakóróból kivonható furfurolból kémiai reakciókkal etanolt, valamint propán- vagy butángázt lehet előállítani – mindezek hasznosíthatók üzemanyagként is, szintén évente megújuló alapanyagokkal. A csapat projektjének bemutatásához egy szárnyasoltárhoz hasonló építményt használtak, amelyen helyet kapott egy százéves fakerék, egy szív alakú kenyér, illetve a környezettudatosságot szimbolizálandó a két diák lábnyoma is.

A koncepció mind a miskolci, mind a zsolnai szervezők tetszését elnyerte. A tanár szerint az elismerés azért is jelentős, mert a legtöbb diákcsapat kutatásához támogatást kapott valamely rangos egyetemtől, ezt a refiseknek nélkülözniük kellett – mostanra azonban furfurolos tanulmányuk folytatásához a Babeş–Bolyai Tudományegyetem kémia kara felajánlotta segítségét.

Tizenéves kutatók

Cseke-Árkosi Károly kiemelte, a találkozó csupán látogatóként is tanulságos lett volna, hiszen igen sokszínű, érdekes társasággal találkoztak, a fiataloknak pedig alkalmuk nyílt a számukra ismeretlen kultúrák, gondolkodásmódok megismerésére, kapcsolatok kiépítésére. Véleménye szerint a fiatalság krémje gyűlt össze Zsolnán, a jövő ígéretes kutatói – minden diákot biztat arra, hogy minél kisebb korban vágjon bele hasonló kezdeményezésbe, hiszen a társadalomnak szüksége van a cselekvőképes fiatalokra.