Elégedetlenek a juhtartók az udvarhelyi legelők bérleti díjával

„Ha meg akarják ölni a kisgazdákat, akkor ezzel az árral sikerülni fog a hivatalnak” – fakadt ki Balázs András juhász, aki úgy tudja, hogy idén 300 lejbe fog kerülni hektáronként a legeltetés. Mint mondta, a juhtartóknak így hatalmas nehézséget okoz a 110 hektáros összterületű legelők kibérlése, amelyek a Szarkakő környékén találhatók. Az elmúlt években a juhszövetség bérelte ki a területeket, így a gazdáknak egyénenként nem kellett fizetniük a használatért. Az volt a megoldás, hogy a gazdák biztosították a támogatásigényléshez szükséges állatokat, és az így kapott juttatást a hivatal megtartotta legelőkarbantartásra, illetve bérleti díjként. Ez azonban idén másképp lesz – közvetlenül a gazdáknak kell fizetniük a legelőkért.

Balázs András terepjárójával vitt körbe a legelőn, hiszen másképp nem lehetett megközelíteni a helyszínt a hatalmas sár miatt. Megmutatta, hogy a legelőn több út is van, és ezekre a területekre nem lehet támogatást igényelni. „Egy utat kellene kialakítsanak, és azt tartsák rendben” – mondta. A szubvenció összegét az is csökkenti, hogy kövek, bokrok, sőt fák vannak a területen, lényegében beerdősödött az elhanyagolt terület egy része. A gazda szerint még ezekkel lenne a legkisebb baj, ugyanis vakondtúrás vakondtúrást ér, ráadásul nem takarították korábban a legelő nagy részét, így tövises kórók ágaskodnak ki a földből. Ezekre szintén nem lehet támogatást igényelni. A 110 hektárból negyven használhatatlan, a korábbi években csak 12 hektáron takarítottak – fogalmazott. Éppen ezért azt látná megoldásnak, ha ezekért a részekért nem kellene fizetniük vagy a legelők hektáronkénti bérleti díja csökkenne. A takarítást pedig elvégeznék a bérlők.

„A magántulajdonban lévő legelőket rendszerint 50 lejért és ugyanennyi értékű sajtért szoktam bérelni” – magyarázta. Balázs nem értette, hogy a hivatal miért nem tartotta rendben a legelőket, miután rendelkezésére állt a gazdák állatai után kapott támogatás teljes értéke, amiből csak 15 lejnyi jószágkezelési pénzt adtak az állattartóknak.

Irigykedve tekintett Balázs András a Bethlenfalvi Közbirtokosság tulajdonában lévő legelőkre, amelyek az udvarhelyiek szomszédságában találhatók. A rét teljesen meg volt takarítva a bokroktól és kóróktól, és vakondtúrást sem lehetett látni. „Látszik, hogy a gazdák állatai és a föld után kapott támogatást a legelőkre fordították” – fogalmazott. Míg az udvarhelyi legelőkön „még a kommunizmus idején kihelyezett, rozsdaette itatók vannak”, a bethlenfalvi területeken új vályúkból ihatnak az állatok, melyek környéke le van betonozva, hogy ne süllyedjenek el a sárban a jószágok. Nálunk az is baj, hogy nem helyeztek el átereszeket, így vizenyős a talaj. A források vize egy „levegőben lógó” műanyag csőből folyik a vályúkba, amit rendszeresen levernek a juhok. „Miért nem lehetett azokat a földbe temetni, csak egy kis részt hagyva szabadon?” – fakadt ki Balázs.

Az ügyben Benedek Árpád Csaba alpolgármestert kerestük, aki elmondta, múlt hét végén tájékoztató fórumot tartottak a gazdáknak a legelőkkel kapcsolatos tervekről, illetve az érvényes jogszabályokról, akkor nem merültek fel problémák. Ettől függetlenül úgy egyeztek, a pontos részletek megvitatása érdekében újabb találkozót szerveznek, melynek időpontját az állattartók javasolják. A tervezet szerint a hektáronkénti bérleti díj két részre bontható: 222 lej bérleti díj (ez alacsonyabb összeg a juhtartó szövetség által korábban fizetettnél), illetve az ehhez tartozó, az adótörvények által előírt illeték. A támogatásokat ezentúl a gazdák igényelhetik a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökségtől (APIA) – amely akár a hektáronkénti 300 eurót is elérheti bizonyos feltételek betartása mellett. A többi részlet tisztázása érdekében a juhtartó szövetség elnökét telefonon kerestük, ám hívásainkra nem válaszolt.