Éjszakai tereplovaglást vállaltak az udvarhelyiek

Talán az egyik legnehezebb szakasz jutott az udvarhelyszéki részvevőknek a Csíkcsicsói Csodaszarvas Lovasíjász Egyesület, valamint több Hargita, illetve Kovászna megyei hagyományőrző és sportegyesület által megrendezett Székely lovasok Székelyföldért elnevezésű stafétalovagláson: közel tizennégy óra alatt, jórészt éjszaka tették meg a kijelölt kilencven kilométeres távot ünneplőbe öltözve, problémák azonban nem adódtak – számolt be Dakó Tibor, a lovas váltó udvarhelyszéki szervezője, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Székely Huszárezred vezetője.

Éjszaka a Szarkakőn

Dakó kifejtette: a staféta – egy tarisznyába helyezett GPS-készülék, amely méri a megtett kilométereket –, valamint a székely zászló pénteken 20 óra 40 perckor érkezett meg Udvarhelyszékre, pontosabban Sikaszó felső részére, ahol azokat a csíkszéki lovasoktól tizenkét zetelaki huszár vette át. A következő váltás Fenyéden történt éjjel fél kettőkor – a zetelakiak négy székelyudvarhelyi huszárnak adták tovább a tárgyakat. A székelyudvarhelyieknek közel sem volt könnyű dolguk: éjszaka kellett eljutniuk Homoródremetére a Szarkakőn keresztül, amely meglehetősen nehéz terep, ezért csak kimondottan gyakorlott lovasokat hívtak arra a szakaszra – avatott be a szervező. Remetére szombaton hajnali négy órakor érkeztek meg a lovasok, a stafétát átvevők Abásfalva előtt hatalmas ködbe kerültek, ahol csak az őket kísérő autó dudája jelölte a helyes utat. A lovasok reggel fél nyolcra Homoródalmáson, az őket váltók kilenckor már Oklándon voltak. A staféta délelőtt fél tizenegykor hagyta el a megyét Vargyasnál.

Osztoztak lelkesedésükben

Hajnalban, illetve reggel több helyen is kisebb ünnepséggel várták a lovasokat: Homoródremetén, Homoródalmáson, Karácsonyfalván és Oklándon vendégelték meg az elfáradt lovasokat, ott új szalag is került a vándorzászlóra. Annak ellenére, hogy egy nagyobb szakaszt éjszaka kellett megtenniük, azért voltak, akik akkor is figyelemmel kísérték útjukat – számolt be a huszárkapitány. Hozzáfűzte, igyekeztek minden módon óvni a lovasokat – a ködöt és egy kis hajnali esőt leszámítva jó időt is kaptak, így legfeljebb „egy-két feltört fenék” sínylette meg az utat, más gond szerencsére nem adódott. Mint kiderült, az udvarhelyszéki lovasok máskor is szívesen részt vennének hasonló kezdeményezésben, bár a továbbiakban nappali szakaszt választanának, hogy az udvarhelyiek is részesei lehessenek az élménynek.

Kiállnak az autonómiáért

A Székely lovasok Székelyföldért elnevezésű lovas váltó augusztus 15-én, pénteken reggel öt órakor kezdődött: a stafétalovagok Csíkcsicsóból indultak, éjjel-nappal haladva, váltva egymást Csík-, Gyergyó-, illetve Udvarhelyszéken, Erdővidéken, valamint Háromszéken, ahonnan a staféta Csíkcsicsóba érkezett vissza vasárnap délután. Az első alkalommal megszervezett kezdeményezéshez több mint kétszáz lovas csatlakozott – ötvennégy óra alatt közel ötszáz kilométert tettek meg, hetvenöt székelyföldi települést érintve. A szervezők szerint a kezdeményezés üzenete az, hogy Székelyföld egy és oszthatatlan: bekapcsolódva a lovasok kiálltak az autonómiatörekvések mellett.

„Ez a teljesítmény bizonyítja, hogy Székelyföld létezik, van és lesz önrendelkezése. Mi, székely lovasok eldöntöttük, hogy véghezviszünk valamit, és azt minden külső segítség nélkül meg is valósítottuk, egyetértésből, összefogásból és verejtékes munkából jelesre vizsgázva. Legyen ez példa minden magyar ember számára a pesszimista siránkozás helyett” – fogalmazott Dakó Tibor.