Fotó: Thomas Campean
A 99. évforduló napján, április 23-án a világban élő örményekkel egy időben, szentmisével és az 1915. évi törökországi eseményekre rávilágító előadásokkal emlékezett a székelyudvarhelyi Magyar Örmény Kulturális Egyesület.
2014. április 24., 18:472014. április 24., 18:47
2014. április 24., 19:372014. április 24., 19:37
A három pilléren álló eseménysorozat kezdetén a ferences templomban Mátyás Károly főesperes-plébános celebrált megemlékező és hálaadó szentmisét. A világborzalmat felemlegetve a „maroknyi nyáj” háláját is tolmácsolta: az összefogás és összetartozás jegyében emlékezhetnek a másfél milliónyi emberáldozatra és mindazokra, akiket az idők folyamán halálba kényszerítettek.
A Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola koncerttermében folyatódott a megemlékezés. Budurián János a szervezők nevében mondott üdvözlő szavakat. Megtudtuk: már készülnek az örmény genocídium centenáriumára. Kiemelte: a törökök mindmáig nem ismerik el népirtásként, ez akadályozza az Európai Unióhoz való csatlakozásukat is.
Szász Tibor András református lelkipásztor, aki apai nagyanyja ágán maga is örmény felmenőkkel bír, különleges előadást tartott az örmény keresztyénségről. Tekintve a téma bonyolultságát és gazdagságát, a jellegzetes látásmód és dogmatika kibontakozásának főbb momentumait, meghatározó korszakait szemléletesen idézte fel. A Jézussal levelezést folytató és annak személyes közbenjárására meggyógyuló V. Abgar, a tanítványokat üldöző Sanatrook, a mártírhalált szenvedett Taddeus és Bertalan mintegy elővetíti az örmény keresztyénség két évezrede tartó mártíriumát, de hitben való megállását és Jézushoz való különös kapcsolatát is. Majd Világosító Szent Gergely meghatározó személyéről, életéről, az örmény királyi udvar és nép megtéréséről, az egyházi szervezet és a Szent Etchmiadzin felépüléséről hallhattunk. Az így előállt egyházat a nagy ökumenikus zsinatok vitáiban az apostoli hagyományokhoz és a világos alapokhoz való ragaszkodás jellemezte, és az efézusi zsinat határozataihoz való hűség különböztette meg a többiektől. Jézus Krisztus személye egyediségének hangsúlyozása mindmáig drága és felvállalható örökségük, mellyel a világ keresztyénségét szüntelenül emlékeztetik: „Vissza az alapokhoz, újragondolni az egységet Krisztusban!”.
Szász Hunor, a vendéglátó iskola történelemtanára vetített képes előadásából az örmény történelem összefüggéseit érthettük meg a Kr. előtti 12. századtól napjainkig. Térképek, szemléletes magyarázatok és számos dokumentumfotó segítségével nyomatékosította az 1894–96-os, illetve az 1915–1922-es események máig ható következményeit.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Ingyenesen használható lesz az autópiaci parkoló a pünkösdi gyalogos zarándokok zárómiséjének ideje alatt Székelyudvarhelyen.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
szóljon hozzá!