Fotó: Farkas Antal
Gábor Rupi volt harmincnégy évvel ezelőtt az első baptista tagja a korondi gáborcigány közösségnek. Missziós munkáját áldások kísérték: több mint kétszáz tagot számlál napjainkban a helyi roma gyülekezet – száz százalékban szavazták meg, hogy lelkipásztorukká legyen. A missziós pásztort rendhagyó istentisztelet keretében húsvéthétfőn saját imaházukban avatták lelkipásztorrá, és a Roma Baptista Misszióra rendelték ki.
2014. április 23., 10:432014. április 23., 10:43
2014. április 23., 19:102014. április 23., 19:10
A helyi gyülekezet különböző korú tagjai legszebb ruhájukban vettek részt az ünnepen. Bódis László ny. baptista lelkipásztor Magyarországról érkezett, de a környékbeli baptista közösségek képviselői is bekapcsolódtak az istentiszteletet megelőző imaórába. Budai Lajos Dániel székelyudvarhelyi baptista lelkipásztor ismertette az avató istentisztelet mozzanatait, emlékeztetve az ünneplőket a húsvét legfontosabb üzenetére: maradandó értéket adott a Feltámadott.
Isten nem mellőzi
A Székelyföldi Baptista Missziókerület elnöke, Máté Zoltán megérintődve szólt: Isten különleges szeretete nyilvánult meg ezen a napon. Sok ember számára lehet mellőzött a sémita, zsidó származású, identitását megtartó nép, de Isten számára nem. Rájuk tekintett: saját közösségükből kapnak lelkipásztort.
Kovács Zoltán, a Romániai Magyar Baptista Szövetség főtitkára elmondta: kilencezer tagból álló közösségüknek ezernégyszáz-ezerötszáz roma tagja van, akik leginkább magyarul beszélnek. Eddig egyetlen roma nemzetiségű lelkipásztor volt; a második a korondi gyülekezet számára új kezdetet jelent. Pál apostolnak a Tesszalonikiakhoz írt levele alapján szólt: a gyülekezet fogadja az Úrtól kapott eszközként lelkipásztorát, ő teszi alkalmassá a lelki munkára. A testvérek pedig imádkoznak érte. Mögötte van a küldő, őt képviseli. Fogadják el a lelkipásztort mint személyt és az igét, amit hirdet. Legyen jó viszony a lelkipásztor és gyülekezet között. Ne az emberek tetszését keresse, hanem az Istenét; felelősséggel hirdesse az Evangéliumot; tekintélyét használja a szolgálatra, törekedjék bensőséges szeretetre a gyülekezettel, és éljen példamutató életet. Nevelje érettségre a rá bízottakat: nemcsak missziómunkás, hanem lelkipásztor.
Hogyan szólította meg az Úr?
Gábor Rupi arról a különleges életútról beszélt, amelyen megszólította és vezette Isten. Az 1970-es árvíz után talált egy vízmosta lapot. Kibetűzte: Isten le fog törölni minden könnyet azoknak a szeméről, akik itt még sírnak. Nem tudta, milyen könyvből származnak a hiányos a mondatok… De újraolvasva megértette: szükség van a megtérésre, változásra. 1979 óta olvassa a Bibliát. Egy fiatalember által 1980 januárjában elfogadta Jézus Krisztust, kérve, „tegye szabaddá”. Akkoriban úgy érezte, elköltözne Szentegyházára, hogy az ottani baptista gyülekezetben jobban meg tudja élni hitét. Később megértette: amit kapott, tovább kell adnia. Magyarországon élve a végleges letelepedés helyett egy ige által Isten hazaszólította. Vallja: érdemes volt feladnia minden földi dolgot, hogy mások is megismerjék az Urat. Imakérelme: segítse, hogy amire elhívta, azt tudja szolgálni.
Ima a szolgálatvégzőért
Az avatóbizottság tagjai – Tóth Attila szászrégeni baptista lelkipásztor, Máté Zoltán, Erdő Endre gyülekezeti vén, Budai Lajos Dániel, Kovács Zoltán és Filep Szilárd, a Keresztény Cigánymissziós Alapítvány elnöke, baptista lelkipásztor – által feltett hitelvi kérdésekre válaszolt Gábor Rupi, majd a székelyudvarhelyi lelkipásztor felolvasta a Szentírásnak a szolgálatra vonatkozó részét. Az avatandó térden állva fogadta az avatóbizottság tagjainak áldáskérelmét és köszöntő énekét. Végül bemutatták a lelkipásztor feleségét, Margitot. Köszöntőbeszédet mondott Gábor József a helyi gyülekezet részéről, Katona Mihály, Korond község polgármestere és a vendég baptista gyülekezeteket képviselő lelkipásztor. Budai Evódia, az Erdélyi Magyar Baptista Nőszövetség elnöke a lelkipásztor feleségéhez szólt, és átadta virágajándékukat. Végül a helyi gyülekezet tagjai köszöntötték lelkipásztorukat.
Harminc nappal meghosszabbították a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon – jelentette be szombaton a Hargita megyei prefektúra.
Maradnak a biztonsági intézkedések, a bánya állapota lassan romlik, a nemzetközi szakértők megkezdték a munkát, és egyelőre csak napi hatórás vízszolgáltatást tudnak biztosítani a Kis-Küküllő menti településeken, ahol megnőtt a víz sótartalma.
Szép idő, jó ütem és közösségi élmény jellemzi az idei székelyudvarhelyi zarándoklatot, amely péntek reggel indult útnak a csíksomlyói pünkösdi búcsúba.
A régi parajdi sóbánya fölötti területen észlelt talajsüllyedések tovább terjedtek, de nem veszélyeztetik a térségben zajló munkálatokat – számolt be pénteken a Hargita megyei prefektúra.
Több százan indultak gyalogosan Csíksomlyóra a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz-templomból pénteken reggel. A zarándokcsoporthoz más környékbeli és anyaországi keresztalják is csatlakoztak, hogy együtt érkezzenek szombaton a pünkösdi búcsúra.
Ingyenesen használható lesz az autópiaci parkoló a pünkösdi gyalogos zarándokok zárómiséjének ideje alatt Székelyudvarhelyen.
Több alkalommal töltötte be a környezetvédelmi miniszteri tisztséget RMDSZ-politikus az elmúlt 20 évben. A parajdi sóbányát fenyegető veszélyről Korodi Attila hivatali ideje alatt nem értesült, Tánczos Barnát még nem tudtuk megszólaltatni az ügyben.
Egyelőre úgy néz ki, hogy nem nő a veszély annál a parajdi bányarésznél, amelynek födémjén több kráter is keletkezett az elmúlt napokban. Eszerint csökken az esély, hogy egyszerre omoljon be a problémás bányarész.
Petres Sándor Hargita megyei prefektus arra kérte csütörtökön a lakosságot, hogy ne röptessék saját drónjaikat a parajdi sóbánya körül, mert ezek veszélyeztetik a hatóságok tevékenységét segítő drónokat.
A Propark – Védett Területekért Alapítvány szerdán cáfolta Bogdan Ivan ügyvivő gazdasági miniszternek azt az állítását, hogy egy hódcsalád miatt nem valósult meg a Korond-patak elterelése, ami megmenthette volna a parajdi sóbányát.
szóljon hozzá!