A magyarságnak tízszer annyi meséje van, mint Nyugat Európa népeinek együttvéve – állítja Harangozó Imre magyarországi néprajzkutató, aki az év végén tartott előadást Székelyudvarhelyen. Ez azért is fontos, mert a mese a lélek gyógyszere. Az előadó szerint a népi hagyományok mindennapjaink részei kell legyenek, korszerűsítve.
2017. január 02., 21:022017. január 02., 21:02
Szerencsésebb helyeken, mint Bajorország és Szlovénia, ünnepekkor az egész település népviseletet ölt, még akkor is, ha nincs kimondottan egységes, hagyományos viseletük, hanem a boltokból vásárolva hangolják össze öltözéküket – mondta az előadás alkalmával Harangozó Imre néprajzkutató. „Képzeljük el, hogy nem néznénk furcsán egymásra, ha így jelennénk meg, hiszen ez lenne a természetes” – tette hozzá. Meggyőződése, hogy az értelmiség feladata felfedezni, korszerűsíteni, majd továbbadni a hagyományokat, ami nem a régihez való ragaszkodás, hanem annak megértésen alapuló továbbörökítése.
Régen a mese kizárólag a felnőtteknek szólt, mindaddig, amíg Benedek Elek és Illyés Gyula gyerektörténetekké nem írta át őket: „a mostani hollywoodi horrortörténetek gyengék a régi magyar mesékhez képest” – magyarázta a szakember. Ezeket régen akkor mesélték, amikor a kicsik már lefeküdtek, azonban nem egy kíváncsi gyerek az asztal alá vagy éppen a sufniba rejtőzve titokban hallgatta őket, így mire felnőttek, már ismerték a történeteket és továbbmesélték azokat. A mese a lélek gyógyszere, ha nincs mesénk, nem tudjuk helyreállítani lelkünket. A magyar népnek tízszer annyi meséje van, mint a nyugat-európai népeknek összesen – mondta Harangozó –, és szépsége, hogy tőlük eltérően a miénk még mindig élő kultúra, hiszen nálunk még élnek adatközlők. Kitért arra is, hogy a mesében, népköltészetben mennyire meghatározó az ismétlés: a gyerek vég nélkül képes hallgatni ugyanazokat a történeteket, eljátszani ugyanazokat a játékokat, az unalom legkisebb jele nélkül, hiszen az ismétlés életünk lényege. Mindegyik gyerekjáték egy közösségi modell leképzése.
A régi hagyományos társadalomban, eltérően a mostanitól, nem a versengés, hanem a közösségi megélés volt a meghatározó cél, ami előmozdította a mindennapi életet. „A hagyomány az örök jelen idő életünkben: magam vagyok a hagyomány, és viszem tovább belső logikája mentén. A kultúrát nem kell őrizni, hagyományunk se nem birka, se nem rab: élni kell vele” – summázta a szakember, hozzáfűzve, hogy legfontosabb annak a módszernek a megtalálása, amellyel a fiatalokat motiválni tudjuk a hagyomány átvételére.
A szervezők várakozásait is felülmúló érdeklődés övezi a Bagossy Brothers Company péntek esti koncertjét az Udvarhely Napokon, ezért kiterjedt forgalomkorlátozásokat és ideiglenes közlekedési intézkedéseket vezetnek be a biztonság érdekében.
Komplex urológiai-onkológiai műtétet végeztek nemrég a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban laparoszkópos eljárással. A beavatkozás mérfőldkő nemcsak a helyi kórház, hanem az egész térség számára.
Heves zápor csapott le kedden Székelyudvarhelyre és az udvarhelyszéki településekre. A rövid ideig tartó, de rendkívül intenzív esőzés miatt több utcán megállt a víz, pincéket öntött el a csapadék, a falvakban pedig kisebb áradásokat okozott.
Polgári védelmi gyakorlatot tartanak kedden délelőtt Székelyudvarhelyen, a Cserehát-negyedben. A gyakorlat részeként légi riadó jelzés is hallható lesz.
Szinte biztosan egy régi beázás következménye, hogy leomlott a székelyudvarhelyi Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium egyik osztálytermében a mennyezeti vakolat egy része, de a tanintézetvezetés nem éri be az elsődleges magyarázattal.
Részeg sofőröket füleltek le Udvarhelyszéken: egyik férfi rutinellenőrzés során bukott le, a másik pedig balesetezett.
Csapadékmentes idő esetén rovarirtást végeznek Székelyudvarhely közterein, hétfőn este – hívja fel a figyelmet a helyi polgármesteri hivatal.
Kő és sár borította be vasárnap délután a Parajdot a Bucsin-tetővel összekötő országút egy szakaszát, miután a heves esőzések nyomán egy patak kilépett a medréből. Az úttestet összefogással sikerült megtisztítani.
Stratégiailag is fontos betonhidak épültek Fenyéden az Átjáró, a Tanórok és a Szejke utcákban, amelyek elősegítik a gazdák területeinek, valamint a növekvő település új portáinak megközelíthetőségét. A beruházás ötmillió lejbe került.
Meghódították a Pamír-fennsík legendás útjait, több mint 4600 méteres magasságba kapaszkodtak fel, jurtában is megszálltak, és már Kína felé készülnek a Mongóliába tartó erdélyi kalandorok, akik egy hónap alatt közel tízezer kilométert tettek meg.
szóljon hozzá!