A magyarságnak tízszer annyi meséje van, mint Nyugat Európa népeinek együttvéve – állítja Harangozó Imre magyarországi néprajzkutató, aki az év végén tartott előadást Székelyudvarhelyen. Ez azért is fontos, mert a mese a lélek gyógyszere. Az előadó szerint a népi hagyományok mindennapjaink részei kell legyenek, korszerűsítve.
2017. január 02., 21:022017. január 02., 21:02
Szerencsésebb helyeken, mint Bajorország és Szlovénia, ünnepekkor az egész település népviseletet ölt, még akkor is, ha nincs kimondottan egységes, hagyományos viseletük, hanem a boltokból vásárolva hangolják össze öltözéküket – mondta az előadás alkalmával Harangozó Imre néprajzkutató. „Képzeljük el, hogy nem néznénk furcsán egymásra, ha így jelennénk meg, hiszen ez lenne a természetes” – tette hozzá. Meggyőződése, hogy az értelmiség feladata felfedezni, korszerűsíteni, majd továbbadni a hagyományokat, ami nem a régihez való ragaszkodás, hanem annak megértésen alapuló továbbörökítése.
Régen a mese kizárólag a felnőtteknek szólt, mindaddig, amíg Benedek Elek és Illyés Gyula gyerektörténetekké nem írta át őket: „a mostani hollywoodi horrortörténetek gyengék a régi magyar mesékhez képest” – magyarázta a szakember. Ezeket régen akkor mesélték, amikor a kicsik már lefeküdtek, azonban nem egy kíváncsi gyerek az asztal alá vagy éppen a sufniba rejtőzve titokban hallgatta őket, így mire felnőttek, már ismerték a történeteket és továbbmesélték azokat. A mese a lélek gyógyszere, ha nincs mesénk, nem tudjuk helyreállítani lelkünket. A magyar népnek tízszer annyi meséje van, mint a nyugat-európai népeknek összesen – mondta Harangozó –, és szépsége, hogy tőlük eltérően a miénk még mindig élő kultúra, hiszen nálunk még élnek adatközlők. Kitért arra is, hogy a mesében, népköltészetben mennyire meghatározó az ismétlés: a gyerek vég nélkül képes hallgatni ugyanazokat a történeteket, eljátszani ugyanazokat a játékokat, az unalom legkisebb jele nélkül, hiszen az ismétlés életünk lényege. Mindegyik gyerekjáték egy közösségi modell leképzése.
A régi hagyományos társadalomban, eltérően a mostanitól, nem a versengés, hanem a közösségi megélés volt a meghatározó cél, ami előmozdította a mindennapi életet. „A hagyomány az örök jelen idő életünkben: magam vagyok a hagyomány, és viszem tovább belső logikája mentén. A kultúrát nem kell őrizni, hagyományunk se nem birka, se nem rab: élni kell vele” – summázta a szakember, hozzáfűzve, hogy legfontosabb annak a módszernek a megtalálása, amellyel a fiatalokat motiválni tudjuk a hagyomány átvételére.
Egyre kisebb az esély arra, hogy a már megnyert pályázat részeként közösen vásárolhasson buszokat Fenyéd és Székelyudvarhely. A városvezetés vészforgatókönyveket állított össze a beruházás megmentéséért.
Három utca és két jelentős középület modernizálási terveit hagyták jóvá a székelyudvarhelyi tanácsosok a februári ülésükön, csütörtökön. Mindemellett a helyi adók esetleges csökkentéséről is szó esett.
Áramszünet lesz Farkaslaka számos háztartásában február 27-én, pénteken 9 és 17 óra között.
Forgalmi átszervezések előtt áll a szombatfalvi városrész. A Lejtő utca egy részének egyirányúsítása, a teherforgalom irányának pontosítása és a jelzőlámpák visszaállítása mellett a városközpont jövőbeni, „shared space” alapú átalakítása is szóba került.
Lángok csaptak fel egy melléképületben Székelyudvarhelyen szerda késő este.
A barátság erejéről szól a Barátságunk története című új mesejáték, amelyet a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közösen visz színpadra Székelyudvarhelyen. Az összművészeti előadás bemutatóját szombaton tartják.
Távolságtartásra intenek a Sóskúton tanyázó medvecsalád miatt. A két bocsával pihenő anyamedve ugyan közel, mintegy 30–40 méterre húzódott meg a diákszállótól, de eddigi viselkedése alapján nem keresi az emberek társaságát és nem mutat agressziót.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.
Szigorú figyelmeztetést adott ki a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság: a bevizsgált közkutak és források kevesebb mint 10 százaléka rendelkezik mindenki számára iható vízzel. Nitráttartalom vagy a bakteriális fertőzöttség miatt tilos a fogyasztás.
szóljon hozzá!