Az integráció kérdése több szemszögből

Kerekasztal-beszélgetéssel indult, majd gyerek- és ifjúsági programokkal folytatódott, végül kiállítással és gálaműsorral zárult le csütörtökön a nemzetközi romanap alkalmából megszervezett székelyudvarhelyi rendezvénysorozat. A Gyulafehérvári Caritas helyi illetékesei, illetve az udvarhelyi polgármesteri hivatal a programok révén több eszközzel is felhívta a közönség figyelmét az integráció, illetve a kultúra ismeretének fontosságára, ezenkívül kísérletet tett a helyi etnikai problémák feltérképezésére és megoldási javaslatok előterjesztésére.

A szervezők tanácskozást és műhelymunkát is tartottak a helyi döntéshozóknak a romák felzárkóztatása témakörben: párbeszédet kezdeményeztek az udvarhelyi romabizottság képviselői – Pui Nándor, Szász Emil és Kristóf Béla –, valamint a helyi tanács, a Caritas, az udvarhelyi tanintézetek vezetői, a polgármesteri hivatal szociális osztálya és a politikai pártok illetékesei között. A csütörtök délelőtt lezajlott műhelymunka során a jelenlévők több szemszögből is megvilágították a helyi roma lakosság integrációjának kérdését: pontokba szedték a főbb problémákat, többek közt az írástudatlan felnőttek, iskolából kimaradó gyerekek, egészségtelen életmód és munkavállalási nehézségek témakörét – tudtuk meg Leskó Barbara programfelelőstől. Hozzátette, a felzárkóztatással kapcsolatos javaslatok kidolgozása, megvitatása a további találkozókon valósulhat meg: a romák képviselői és a döntéshozók is örömmel együttműködnek az integráció ügyének előremozdításában.

Mint a programfelelős kifejtette, a találkozón megfogalmazott problémákra fókuszálva a Gyulafehérvári Caritas a közeljövőben bővítené a tevékenységi körét: a Budvár-negyedben és a Tompa László Általános Iskolában már működő, kisiskolásoknak szóló délutáni oktatás mellett felzárkóztató programokat szerveznének azoknak, akik negyedik osztály után kimaradtak az iskolából, segítenék az V–VIII. osztályos roma diákokat, hogy szakiskolába vagy elméleti oktatásra jelentkezzenek, de nagyobb hangsúlyt fektetnének a szülők foglalkoztatására is. A tapasztalatcserén nyilvánvalóvá vált az is, hogy bizonyos problémák megoldásához nélkülözhetetlen a közösség bevonása – tudtuk meg.

Ugyancsak délelőtt tíztől zajlott a városi sportcsarnok előtt az óvodásoknak és kisiskolásoknak megszervezett aszfaltrajzkészítés, amely során a kicsiknek egy cigány népmese, Az igazságtevő királyné, avagy kié a csacsi? népi alkotás alapján kellett illusztrációkat készíteniük. A programba mintegy negyven gyerek kapcsolódott be – Bogárfalváról is bejött egy csoport – de a Budvár Szociális Központ apróságai is lelkesen színezték, csinosítgatták a királylány-, virág- és csacsifigurákat, majd büszkén vették át a személyre szóló emléklapot. Miklós Ildikó, a program koordinátora, a Caritas Budvár-negyedi gyerekekkel foglalkozó munkatársa kérdésünkre elmondta, hogy az iskolai tananyagban nem szerepelnek a roma kultúra elemei, a mesék sem ismertek a nagyközönség számára. Elmondása szerint sajnálatos módon a helyi roma közösség sem ismeri a cigány nyelvet és kultúrát, de ő a gyerekeknek tanított népmeséket és énekeket, amelyeket nagyon kedvelnek. Ő maga is szívesen olvas cigány népmeséket, hiszen nagyon fordulatosak, szórakoztatók – mondta el.

Délután négytől interetnikus focibajnokságot tartottak a városi minifocipályán, amelyen négy csapat – a Budvár I-es és II-es roma csapat, továbbá a városháza, valamint a sajtó képviselői – mérkőztek meg, fél hattól a volt Stúdió mozi előterében kiállítás nyílt a Budvár negyedi gyerekek alkotásaiból, valamint a roma közösség életképeiből, hattól pedig hagyományőrző gálaműsorral zárták a romanapot. A rendezvényen felléptek a Móra Ferenc Általános Iskola tanulói, az Alla Breve Vegyeskar, a székelyudvarhelyi cigány tánccsoport, a zenét Kristóf Béla (hegedű, ének), Pui Nándor (gitár, ének) és Püsök Zoltán (zongora, ének) biztosította.