A kutató szeme láttára köpte ki a sós vizet a szomjas ló

Az első mérési pont Alsósófalva bejáratánál, a hídnál található. Itt „a Korond-patak vizének hőmérséklete 18,5 Celsius-fok volt, vezetőképessége pedig 0,6 millisiemens/cm (mS/cm). Ez utóbbi érték 0,5 gramm/liter (g/L) össz-sótartalomnak felel meg: minden bizonnyal ennek nagy részét konyhasó (azaz nátrium-klorid) adja, kisebb részét pedig más sók ionjai (pl. hidrogénkarbonát-, kalcium-, magnézium- és szulfátionok).”

A második pontnál, „a parajdi Sószoros alatt a 16,7 Celsius-fokos Korond-patak vizében 114 mS/cm vezetőképességet mértem, amely érték 82,6 g/L nátrium-klorid-tartalomnak felel meg, amiből kb. 50,1 gramm lehet a kloridion-tartalom”.

A kloridion-koncentrációja pedig több mint kétszázszor meghaladja a 2002/458-as, ivóvíz-szabályozására vonatkozó törvény által megengedett maximális határértéket (0,25 g klorid/L).

Szovátán, a vasútállomás közelében a 16,9 Celsius-fokos Kis-Küküllő vizének vezetőképessége 24,8 mS/cm volt, azaz sótartalma 18 gramm/liter. E mérési pont alatt pár tíz méterre folyik bele a Kis-Küküllőbe a Szováta-patak, amelynek 17,7 Celsius-fokos vizében a vezetőképesség 1,83 mS/cm volt, a sótartalma pedig 1,4 gramm/liter – írja jelentésében a kutató.

Ezen a folyószakaszon viszonylag gyorsan áramlott a víz, de a part menti részeken még így is öt elpusztult hal teteme volt megfigyelhető, élő hal egyetlen egy sem.

Mi írható a Szováta-patak számlájára?

A bányaszerencsétlenség kezdetén és a mostani halpusztulás idején a médiában lehet olvasni olyan véleményeket, hogy a sótartalom növekedéshez a Szováta-patak is hozzájárult, hiszen köztudottan belefolyik a sós tavak fölösleges vizét levezető Sós-árok és főként a Géra-forrás, amelynek vize gyakorlatilag telített sóoldat (kb. 315 g/L oldat). A kutató csütörtökön, június 12-én lemérte a Géra-forrás hozamát is, amelynek átlagértéke 0,38 L/s volt.

hiszen méréseim és az elérhető információk alapján évek óta nem történt jelentősebb sótartalom-növekedés a Szováta-patak esetében.”

Drasztikus hatás a teljes édesvízi világra

A kutató összegzésében leírja, hogy a mostani mérések eredményei alapján megállapítható, „2025. június 12-én a Korond-pataknál és a Kis-Küküllő felső szakaszán kimért nagyon magas sótartalomértékek

Ugyanakkor a sótartalmak többszörösen meghaladják az édesvízi halfajok, rovarok, algák, növények sótűrő képességének felső határait is, és ennek első jól látható jele a tömeges halpusztulás a Kis-Küküllőn. Nem fér kétség ahhoz, hogy a halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyenlőre tartósan fennálló magas sótartalom.”