A Szováta-patak és a zavarosabb Kis-Küküllő összefolyása
Fotó: Máthé István
A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.
2025. június 13., 19:522025. június 13., 19:52
A biomérnöki tanszéken dolgozó oktató a jelentés elején leszögezi, hogy a víz elektromos vezetőképessége szoros összefüggésben áll a benne oldott sókkal:
Az első mérési pont Alsósófalva bejáratánál, a hídnál található. Itt „a Korond-patak vizének hőmérséklete 18,5 Celsius-fok volt, vezetőképessége pedig 0,6 millisiemens/cm (mS/cm). Ez utóbbi érték 0,5 gramm/liter (g/L) össz-sótartalomnak felel meg: minden bizonnyal ennek nagy részét konyhasó (azaz nátrium-klorid) adja, kisebb részét pedig más sók ionjai (pl. hidrogénkarbonát-, kalcium-, magnézium- és szulfátionok).”
A második pontnál, „a parajdi Sószoros alatt a 16,7 Celsius-fokos Korond-patak vizében 114 mS/cm vezetőképességet mértem, amely érték 82,6 g/L nátrium-klorid-tartalomnak felel meg, amiből kb. 50,1 gramm lehet a kloridion-tartalom”.
Petényi márna Sóvárad felett
Fotó: Máthé István
A kutató szerint mindez azt jelenti, hogy itt
A kloridion-koncentrációja pedig több mint kétszázszor meghaladja a 2002/458-as, ivóvíz-szabályozására vonatkozó törvény által megengedett maximális határértéket (0,25 g klorid/L).
Szovátán, a vasútállomás közelében a 16,9 Celsius-fokos Kis-Küküllő vizének vezetőképessége 24,8 mS/cm volt, azaz sótartalma 18 gramm/liter. E mérési pont alatt pár tíz méterre folyik bele a Kis-Küküllőbe a Szováta-patak, amelynek 17,7 Celsius-fokos vizében a vezetőképesség 1,83 mS/cm volt, a sótartalma pedig 1,4 gramm/liter – írja jelentésében a kutató.
Korond-pataka a Sószoros alatt
Fotó: Máthé István
Egy másik mérési pontnál, „Sóvárad fölött, a Szováta-patak beömlésétől kb. másfél kilométerre a 17,4 Celsius-fokos Kis-Küküllőnek a vezetőképessége 21,5 mS/cm volt, sótartalma pedig 15,7 g/L, amely 9,6 g/L kloridion-tartalomnak felel meg.
Ezen a folyószakaszon viszonylag gyorsan áramlott a víz, de a part menti részeken még így is öt elpusztult hal teteme volt megfigyelhető, élő hal egyetlen egy sem.
Ugyanitt érdekes jelenet szemtanúja voltam: egy fiatal legény vezette le a lovát inni a folyóhoz. Jeleztem neki, hogy a víz magas sótartalma miatt nem ajánlatos itt itatni, de ügyet sem vetett rá. A láthatóan szomjas ló a folyóvíz fölé hajolt, felszívott egy kis vizet a szájába, majd gyorsan kiköpte és határozottan eltávolodott a folyótól. Ezt látva a gazdája azt mondta, hogy tud egy közeli forrást, és ott itatja majd meg a lovát.
A bányaszerencsétlenség kezdetén és a mostani halpusztulás idején a médiában lehet olvasni olyan véleményeket, hogy a sótartalom növekedéshez a Szováta-patak is hozzájárult, hiszen köztudottan belefolyik a sós tavak fölösleges vizét levezető Sós-árok és főként a Géra-forrás, amelynek vize gyakorlatilag telített sóoldat (kb. 315 g/L oldat). A kutató csütörtökön, június 12-én lemérte a Géra-forrás hozamát is, amelynek átlagértéke 0,38 L/s volt.
Erdélyi ingola Sóvárad felett
Fotó: Máthé István
„Ugyanitt, 2025. április 20-án, esős időszakban 0,46 L/s vízhozamot mértem. A Szováta-patak vezetőképessége június 12-én a Géra utcai híd közelében mindössze 0,13 mS/cm volt, és mint láttuk a város alatt, a vasútállomás közelében – miután már a Géra-forrás vizét is hozó Sós-árok vize belefolyik – a Szováta-patak vezetőképessége 1,83 mS/cm-re növekedik (a sótartalom 1,4 g/L, amiből a kloridion tartalom 0,86 g/L). Ezen adatok alapján elmondható, hogy
hiszen méréseim és az elérhető információk alapján évek óta nem történt jelentősebb sótartalom-növekedés a Szováta-patak esetében.”
A kutató összegzésében leírja, hogy a mostani mérések eredményei alapján megállapítható, „2025. június 12-én a Korond-pataknál és a Kis-Küküllő felső szakaszán kimért nagyon magas sótartalomértékek
Ugyanakkor a sótartalmak többszörösen meghaladják az édesvízi halfajok, rovarok, algák, növények sótűrő képességének felső határait is, és ennek első jól látható jele a tömeges halpusztulás a Kis-Küküllőn. Nem fér kétség ahhoz, hogy a halak mellett az érintett folyószakaszok teljes édesvízi életközösségére drasztikus hatással van a nagyon megnövekedett és egyenlőre tartósan fennálló magas sótartalom.”
Előszőr juhokat pusztított el, majd a kiérkező hatóságokra támadt egy medve vasárnap délelőtt Homoródalmáson, ezért kénytelenek voltak kilőni a nagyvadat. Sajnos több más egyed is ólálkodik a település határában.
Székelyudvarhelyen az elmúlt években több utcát is felújítottak, és ugyan megjelentek az akadálymentesítés jelei – például a süllyesztett járdaszegélyek –, a gyakorlatban még mindig sok helyen nehézkes a közlekedés babakocsival vagy kerekesszékkel.
Juhokat, nyulakat és számos csirkét megölt tavaly november óta egy fiatal medve Székelyvarságon, az utóbbi napokban ráadásul nappal is többször felbukkant az egyed a település főbb utcáin. Kedden kilőtték a garázdálkodó példányt.
Kitartanak a turisztikai vállalkozások, nem nőtt jelentősen az elbocsátások száma Parajdon ebben a hónapban. Székelyudvarhelyen azonban újabb tömeges elbocsátásra kényszerül egy bútoripari vállalat.
Közel húsz éve földbe helyezett szennyvízhálózati vezetékeket kell megjavítani Oroszhegyben, Tibódban és Székelyszentkirályon, továbbá ki kell terjeszteni a hálózatot a portákig. A község vezetősége aláírta a projekt finanszírozási szerződését.
Jubiláló házaspárok jelentkezését várja a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal.
Kék, fehér, vörös, barna és számos más színű trópusi lepkében gyönyörködhetnek azok, akik ellátogatnak a parajdi Lepkeházba – a turisták száma azonban lényegesen megcsappant a bányakatasztrófát követő időszakban.
Egy évvel az indulása után beváltotta a hozzá fűzött reményeket a székelyudvarhelyi városvezetés által fejlesztett applikáció: az eszközt a lakók egyre gyakrabban használják ügyintézésre, bejelentésekre, befizetésekre, vagy épp időpontfoglalásra.
A parajdi sóbányát nem lehet megmenteni, a kérdés csak az, hogy mikor omlik be – nyilatkozta szombaton Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Kaszáló kaláka, ahogy régen: negyven nyikómalomfalvi férfi gyűlt össze hajnalban, hogy közösen kaszáljanak a réten – a kaláka nemcsak múltidéző élmény, hanem a falunapok hangulatos nyitánya is volt.
szóljon hozzá!