A farok csóválja a kutyát?

A 2013/258-as, a kóbor kutyákra vonatkozó törvény után ismét nehezedik a kutyasors Romániában: az év első felében megjelent kormányrendelet értelmében az országon belüli összes ebet azonosítóchippel kell ellátni, mi több, a nem faj kutyák ivartalanítása is kötelező lesz. „A tavalyi bukaresti sajnálatos eset után igen nagy nyomás nehezedett a kormányra, a rendeletnek egyébként van érdeme, de annak kidolgozásáról, az így felmerülő bonyodalmak kiküszöböléséről nem gondoskodtak Bukarestben” – mondta el Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. A rendelet március 15-étől lépne érvénybe, addig nemcsak a lakosságnak, hanem az állatorvosoknak is fel kell készülni, tette hozzá.

Feladták a leckét az állatorvosoknak

A négylábúak azonosítóchippel való ellátását azokban az állatorvosi rendelőkben végezhetik el, melyek be vannak jegyezve a Román Állatorvosi Kamaránál, a művelet azonban speciális felszereléseket is igényel. „Eddig is végeztünk chipezést kifejezetten a kutyatartók kérésére. Az általam használt fecskendővel is ellátott készlet ára 11–17 lej, ehhez hozzájön a leolvasó, mely 1200–1500 lejbe kerülhet, illetve a munkadíj” – matematikázott Pál Ágoston. Az országban azonosítóchip-gyártók nem, viszont forgalmazók vannak, egyelőre azonban nem tudni, hogy az egységesített rendszerben melyik termék használatát engedélyezi majd az állat-egyészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság.

A rendelet értelmében a chipek hossza 2–15 milliméter lehet, ezeken tizenöt számjegyből álló számsor szerepel, mely az ország kódja és a gyártó azonosítója mellett a kutya saját azonosítószámát is magában foglalja. „Az engedéllyel rendelkező állatorvosoknak februárban kell bejegyezniük magukat az országban lévő kutyák elektronikus regiszterébe (RECS), mely a speciális számítógépes program megvásárlását jelenti. Márciusban esedékes a szakhatóság engedélyezte azonosítóchipek beszerzése. Chipezést csupán azon állatorvosok végezhetnek majd, akik feliratkoztak a rendszerre, illetve rendelkeznek a szabvány szerinti felszerelésekkel” – hangsúlyozta az állatorvos.

Tavasztól egységesek lesznek az egészségügyi könyvek is, mellyel kötelező módon minden kutyának rendelkezni kell majd. „Február első felében ülésezik az állatorvosi kollégium, ekkor születik majd döntés a díjszabásról az egészségügyi könyvek és az útlevelek, a chipezéshez szükséges felszerelés és a RECS-re való feliratkozás, illetve a járulékos munkadíjak ügyében. A minimális küszöböt határozzuk meg, melynek betartása a körzeti állatorvosi rendelőkben kötelező, a magánrendelők esetében azonban a felső határ a csillagos ég” – magyarázta a szakember.

Megsokszorozódhat a kóbor kutyák száma

Több problémát vet fel a keverék kutyák ivartalanításának ügye, Pál Ágoston attól tart: a rendelet ellenszenvet fog szülni az állatorvosok és kutyatartók közt, illetve hogy meg fog sokszorozódni a kóbor kutyák száma. „Lesznek olyan kutyatartók, akik nem költenek majd 100–200 lejt a házőrző eb ivartalanítására, inkább elcsapják azt” – magyarázta. A rendelet kivételeknek is helyet ad: például a keverék vadászkutyák vagy különböző krónikus betegségben (vérzékenység, cukorbetegség stb.) szenvedő ebek nem kerülnek a kés alá, a körzeti állatorvos szerint azonban a kiskapu is hamisítási precedenst fog eredményezni.

Az udvarhelyszéki állatorvosi rendelők zöme már rendelkezik chipolvasó készülékkel, a vidéki kutyák chipezése azonban népszerűtlen. „Ezidáig csak néhány kérés volt az azonosítóval való ellátásra, többnyire fajkutyák esetében. A házőrzőket vidéken nem szokás chippel ellátni” – mondta el Sólyom István, malomfalvi állatorvos. A bögözi állatorvosi rendelő rendelkezik az azonosítók beültetéséhez szükséges felszereléssel, illetve az ivartalanításhoz is adottak a körülmények, az ilyen jellegű beavatkozások száma azonban elenyésző. „Pásztorkutyák esetében előfordul, hogy a gazdák kiheréltetik az ebeket, hogy azok ne civakodjanak. Szukákat nagyon ritkán hoznak be ivartalanítani. Nem tudni mi lesz, amikor kötelezővé teszik minden házőrző, háztáji kutya ivartalanítását” – osztotta meg aggályait Szabó Domokos állatorvos.

Messze még a megoldás Udvarhelyen

Mint arról már írtunk, a gazdátlan ebek befogása, orvosi ellátásuknak biztosítása (ivartalanításuk, beoltásuk és féregtelenítésük) a helyi önkormányzatok feladata. Udvarhelyen a kutyák befogását az Ave Hargita Kft. végzi, az állatokat ezek után a II. Rákóczi Ferenc utcai menhelyre szállítják. A törvény szerint a kutyákat 14 napig kötelező a menhelyen tartani, saját belátásuk szerint az állatok ellátását tovább is biztosíthatja az önkormányzatok. Jelenleg tizenhat eb van a menhelyen, melyet tavaly novemberben tataroztak: az épületet kimeszelték, a kenneleket felújították, így a létesítmény a korábbi húsz helyett most már harminc férőhelyes. Az állatok örökbe adásával az Ebremény Állatvédő Egyesület önkéntesei foglalkoznak, a városvezetőséggel való egyeztetések nyomán a kóborkutya-probléma megoldását keresik. „Felmerült egy új menhely létrehozása a bezárandó szeméttelep helyén, források hiányában azonban egyelőre a meglévő létesítmény további felújítására kerül majd sor” – mondta el Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóreferense. A kutyák ellátása (a befogási költségen kívül) havonta mintegy 500 lejbe kerül.

Pál Ágoston tavaly november elsejétől részletes regisztert vezet a menhelyen ellátott állatokról. „Havonta 15–20 kutyát fognak be, ezek többnyire férgesek, rühösek és bőrbetegek, kezelésük sokba kerül, a gyógyszerek ára is egyre nő” – mondta, megjegyezvén: az udvarhelyi kórbor kutyák száma 80 és 100 között van. „Rendkívül veszélyesek a gazdátlan ebek, hisz számtalan fertőzést terjesztenek. A kóborkutya-probléma hosszú távú megoldása drasztikus lépéseket fog igényelni” – summázott az állatorvos. A polgármesteri hivatal korábban kifejtette álláspontját: csak végletes esetben szándékszanak elaltatni a gazdátlan kutyákat, a probléma megoldása azonban nem egy-két napos folyamat.

Az év elején megjelent rendelet előírja, 2015 január 1-jéig minden kutyát el kell látni azonosítóchippel, illetve a keverék kutyákat ivartalanítani kell, a legenyhébb kihágásért (a chip hiányáért) például 2000–5000 lejig terjedő büntetést szabhat ki a szakhatóság. A rendelet ugyanakkor leszögezi: állatkínzásért 2–5 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.