A farok csóválja a kutyát?

•  Fotó: Thomas Campean

Fotó: Thomas Campean

Január 15-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és március közepén lép életbe az a kormányrendelet, mely az ország területén lévő összes kutya azonosítóchippel való ellátását írja elő, illetve a nem fajkutyák ivartalanítását is kötelezővé teszi. A kutyatartók esetében a chipezés és az ivartalanítás költsége a gazdát , a kóbor ebek esetében pedig a helyi önkormányzatokat terheli. A szigorított rendszerhez való alkalmazkodás nemcsak a gazdik, de az állatorvosi rendelők számára is jelentős költségvonzattal jár: az azonosítók beültetéséhez szükséges felszerelés beszerzése mellett, az ebek számontartását hivatott országos regisztrációs programot is meg kell majd vásárolni.

Kovács Eszter

2014. január 22., 20:372014. január 22., 20:37

2014. január 22., 20:592014. január 22., 20:59

 

A 2013/258-as, a kóbor kutyákra vonatkozó törvény után ismét nehezedik a kutyasors Romániában: az év első felében megjelent kormányrendelet értelmében az országon belüli összes ebet azonosítóchippel kell ellátni, mi több, a nem faj kutyák ivartalanítása is kötelező lesz. „A tavalyi bukaresti sajnálatos eset után igen nagy nyomás nehezedett a kormányra, a rendeletnek egyébként van érdeme, de annak kidolgozásáról, az így felmerülő bonyodalmak kiküszöböléséről nem gondoskodtak Bukarestben” – mondta el Pál Ágoston, a Hargita Megyei Állatorvosi Kamara elnöke. A rendelet március 15-étől lépne érvénybe, addig nemcsak a lakosságnak, hanem az állatorvosoknak is fel kell készülni, tette hozzá.

Feladták a leckét az állatorvosoknak

A négylábúak azonosítóchippel való ellátását azokban az állatorvosi rendelőkben végezhetik el, melyek be vannak jegyezve a Román Állatorvosi Kamaránál, a művelet azonban speciális felszereléseket is igényel. „Eddig is végeztünk chipezést kifejezetten a kutyatartók kérésére. Az általam használt fecskendővel is ellátott készlet ára 11–17 lej, ehhez hozzájön a leolvasó, mely 1200–1500 lejbe kerülhet, illetve a munkadíj” – matematikázott Pál Ágoston. Az országban azonosítóchip-gyártók nem, viszont forgalmazók vannak, egyelőre azonban nem tudni, hogy az egységesített rendszerben melyik termék használatát engedélyezi majd az állat-egyészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság.

A rendelet értelmében a chipek hossza 2–15 milliméter lehet, ezeken tizenöt számjegyből álló számsor szerepel, mely az ország kódja és a gyártó azonosítója mellett a kutya saját azonosítószámát is magában foglalja. „Az engedéllyel rendelkező állatorvosoknak februárban kell bejegyezniük magukat az országban lévő kutyák elektronikus regiszterébe (RECS), mely a speciális számítógépes program megvásárlását jelenti. Márciusban esedékes a szakhatóság engedélyezte azonosítóchipek beszerzése. Chipezést csupán azon állatorvosok végezhetnek majd, akik feliratkoztak a rendszerre, illetve rendelkeznek a szabvány szerinti felszerelésekkel” – hangsúlyozta az állatorvos.

Tavasztól egységesek lesznek az egészségügyi könyvek is, mellyel kötelező módon minden kutyának rendelkezni kell majd. „Február első felében ülésezik az állatorvosi kollégium, ekkor születik majd döntés a díjszabásról az egészségügyi könyvek és az útlevelek, a chipezéshez szükséges felszerelés és a RECS-re való feliratkozás, illetve a járulékos munkadíjak ügyében. A minimális küszöböt határozzuk meg, melynek betartása a körzeti állatorvosi rendelőkben kötelező, a magánrendelők esetében azonban a felső határ a csillagos ég” – magyarázta a szakember.

Megsokszorozódhat a kóbor kutyák száma

Több problémát vet fel a keverék kutyák ivartalanításának ügye, Pál Ágoston attól tart: a rendelet ellenszenvet fog szülni az állatorvosok és kutyatartók közt, illetve hogy meg fog sokszorozódni a kóbor kutyák száma. „Lesznek olyan kutyatartók, akik nem költenek majd 100–200 lejt a házőrző eb ivartalanítására, inkább elcsapják azt” – magyarázta. A rendelet kivételeknek is helyet ad: például a keverék vadászkutyák vagy különböző krónikus betegségben (vérzékenység, cukorbetegség stb.) szenvedő ebek nem kerülnek a kés alá, a körzeti állatorvos szerint azonban a kiskapu is hamisítási precedenst fog eredményezni.

Az udvarhelyszéki állatorvosi rendelők zöme már rendelkezik chipolvasó készülékkel, a vidéki kutyák chipezése azonban népszerűtlen. „Ezidáig csak néhány kérés volt az azonosítóval való ellátásra, többnyire fajkutyák esetében. A házőrzőket vidéken nem szokás chippel ellátni” – mondta el Sólyom István, malomfalvi állatorvos. A bögözi állatorvosi rendelő rendelkezik az azonosítók beültetéséhez szükséges felszereléssel, illetve az ivartalanításhoz is adottak a körülmények, az ilyen jellegű beavatkozások száma azonban elenyésző. „Pásztorkutyák esetében előfordul, hogy a gazdák kiheréltetik az ebeket, hogy azok ne civakodjanak. Szukákat nagyon ritkán hoznak be ivartalanítani. Nem tudni mi lesz, amikor kötelezővé teszik minden házőrző, háztáji kutya ivartalanítását” – osztotta meg aggályait Szabó Domokos állatorvos.

Messze még a megoldás Udvarhelyen

Mint arról már írtunk, a gazdátlan ebek befogása, orvosi ellátásuknak biztosítása (ivartalanításuk, beoltásuk és féregtelenítésük) a helyi önkormányzatok feladata. Udvarhelyen a kutyák befogását az Ave Hargita Kft. végzi, az állatokat ezek után a II. Rákóczi Ferenc utcai menhelyre szállítják. A törvény szerint a kutyákat 14 napig kötelező a menhelyen tartani, saját belátásuk szerint az állatok ellátását tovább is biztosíthatja az önkormányzatok. Jelenleg tizenhat eb van a menhelyen, melyet tavaly novemberben tataroztak: az épületet kimeszelték, a kenneleket felújították, így a létesítmény a korábbi húsz helyett most már harminc férőhelyes. Az állatok örökbe adásával az Ebremény Állatvédő Egyesület önkéntesei foglalkoznak, a városvezetőséggel való egyeztetések nyomán a kóborkutya-probléma megoldását keresik. „Felmerült egy új menhely létrehozása a bezárandó szeméttelep helyén, források hiányában azonban egyelőre a meglévő létesítmény további felújítására kerül majd sor” – mondta el Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtóreferense. A kutyák ellátása (a befogási költségen kívül) havonta mintegy 500 lejbe kerül.

Pál Ágoston tavaly november elsejétől részletes regisztert vezet a menhelyen ellátott állatokról. „Havonta 15–20 kutyát fognak be, ezek többnyire férgesek, rühösek és bőrbetegek, kezelésük sokba kerül, a gyógyszerek ára is egyre nő” – mondta, megjegyezvén: az udvarhelyi kórbor kutyák száma 80 és 100 között van. „Rendkívül veszélyesek a gazdátlan ebek, hisz számtalan fertőzést terjesztenek. A kóborkutya-probléma hosszú távú megoldása drasztikus lépéseket fog igényelni” – summázott az állatorvos. A polgármesteri hivatal korábban kifejtette álláspontját: csak végletes esetben szándékszanak elaltatni a gazdátlan kutyákat, a probléma megoldása azonban nem egy-két napos folyamat.

Az év elején megjelent rendelet előírja, 2015 január 1-jéig minden kutyát el kell látni azonosítóchippel, illetve a keverék kutyákat ivartalanítani kell, a legenyhébb kihágásért (a chip hiányáért) például 2000–5000 lejig terjedő büntetést szabhat ki a szakhatóság. A rendelet ugyanakkor leszögezi: állatkínzásért 2–5 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 16., hétfő

Beváltak a szivattyúk a Korond-pataknál

Jelentősen csökkent a Korond-patak és a Kis-Küküllő sókoncentrációja, miután elkezdték annak mellékpatakából kiszivattyúzni az édesvizet, hogy azt a parajdi sóbánya alatti szakaszon engedhessék vissza a mederbe.

Beváltak a szivattyúk a Korond-pataknál
Beváltak a szivattyúk a Korond-pataknál
2025. június 16., hétfő

Beváltak a szivattyúk a Korond-pataknál

2025. június 13., péntek

A kutató szeme láttára köpte ki a sós vizet a szomjas ló

A Korond-patak, a Szováta-patak és a Kis-Küküllő-folyó különböző pontjain végzett méréseket csütörtökön dr. Máthé István, a Sapientia egyetem csíkszeredai karának oktatója. Eredményeit és érdekes tapasztalatait a Székelyhonnal is megosztotta.

A kutató szeme láttára köpte ki a sós vizet a szomjas ló
2025. június 13., péntek

Precíz szeizmológiai mérések zajlanak a sóbányánál

Jól látszott, hogy nagy erőkkel dolgozott a kivitelező pénteken a parajdi sóbányánál lévő lezárt veszélyzónában, ugyanakkor precíz szeizmológiai mérések is zajlottak.

Precíz szeizmológiai mérések zajlanak a sóbányánál
2025. június 13., péntek

Ígéreteket kaptak, de mindennapi betevőjüket féltik a Sal Sind pórul járt alkalmazottai

A bányában dolgozott, ám a Salrom egyik alvállalkozójánál, a Sal Sindnél volt alkalmazva, ezért nem részesült segélyben az a nagyjából harminc személy, aki pénteken tüntetett a bányánál. Azt ígérték nekik, hogy nem hagyják magukra őket.

Ígéreteket kaptak, de mindennapi betevőjüket féltik a Sal Sind pórul járt alkalmazottai
2025. június 13., péntek

Egy újabb kitermelési és turisztikai részleg megépítése is felmerült a sóbányánál

A kivitelező gőzerővel dolgozik a parajdi sóbányánál keletkezett gondok elhárításán: a vízügyi szakemberek szerint eddig 50 kilogrammnyi hal pusztult a sós víz szivárgása miatt. A szakértők egy újabb bánya építését is felvetették.

Egy újabb kitermelési és turisztikai részleg megépítése is felmerült a sóbányánál
2025. június 13., péntek

Készruhaipari leépítés – nem könnyű elhelyezkednie az elbocsátottaknak

Közel jár már a kétszázhoz a székelyudvarhelyi készruhaiparból elbocsátott alkalmazottak száma. Helyzetük nem rózsás, ugyanis az új gyár indításával kapcsolatos remények szertefoszlani látszanak, és kevés a munkalehetőség a városban, illetve a környékén.

Készruhaipari leépítés – nem könnyű elhelyezkednie az elbocsátottaknak
2025. június 12., csütörtök

Kerékpárost gázoltak el Székelyudvarhelyen

Közlekedési baleset történt Székelyudvarhelyen csütörtök délután 17 óra körül, amelyben egy személyautó elütött egy kerékpárost, aki kórházba került.

Kerékpárost gázoltak el Székelyudvarhelyen
Kerékpárost gázoltak el Székelyudvarhelyen
2025. június 12., csütörtök

Kerékpárost gázoltak el Székelyudvarhelyen

2025. június 12., csütörtök

Nem hiába csökken a tó vízszintje, ebből hígítják a Kis-Küküllőt

Másodpercenként tíz köbméternyi vizet engednek ki a bözödújfalusi víztározóból, ezzel hígítják a magas sókoncentrációjú Kis-Küküllő vizét. Mindemellett a zeteváraljai víztározóból kiengedett víz egy részét is felhasználják.

Nem hiába csökken a tó vízszintje, ebből hígítják a Kis-Küküllőt
2025. június 12., csütörtök

Megmagyarázták sajtónyilvánosság előtt a szerdai baklövést

Nőtt a beszakadások mértéke a parajdi sóbányánál, egy másik mederbe kellett terelni a Korond-patakot, és el kellett bontani egy nemrég megépített fenékküszöböt – ezzel magyarázták meg a Korond-patak sókoncentrációjának szerdán esti növekedését.

Megmagyarázták sajtónyilvánosság előtt a szerdai baklövést
2025. június 12., csütörtök

Katasztrófakezelés: mi vezetett a súlyos szerdai hiba bekövetkezéséhez?

Csak a szerencsén múlhatott, hogy korábban nem történt olyan súlyos hiba a Parajdon zajló munkálatok során, mint szerdán. Miként fordulhatott elő, hogy a szakértői tanácsokat felrúgva ökológiai katasztrófa szélére sodorta a térséget a kivitelező?

Katasztrófakezelés: mi vezetett a súlyos szerdai hiba bekövetkezéséhez?