
Ha valaki a rendszert kijátszva jut egészségbiztosításhoz, és arra fény derül, minden igénybe vett egészségügyi szolgáltatást ki kell fizetnie, és a hamis nyilatkozat miatt is felelősségre vonhatják. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha van törvényes módja is annak, hogy a külföldön dolgozók hosszabb-rövidebb itthon tartózkodásuk alatt teljes körű állami egészségbiztosítást szerezzenek, sokan hamis jövedelmi nyilatkozattal jutnak hozzá ehhez. Ez azt eredményezheti, hogy visszafizettetik az érintettekkel az általuk itthon igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, de a hamis nyilatkozat miatt súlyosabb következményei is lehetnek a trükközésnek.
2022. augusztus 21., 22:022022. augusztus 21., 22:02
A teljes körű állami egészségbiztosításhoz szükséges hozzájárulást a munkakönyves alkalmazottak béréből társadalombiztosítási hozzájárulásként vonják le, de lehetőségük van a jövedelemmel nem rendelkezőknek is arra, hogy a minimálbérre számolt hozzájárulást fizetve biztosítottá váljanak, miután benyújtottak egy nyilatkozatot az adóhatósághoz, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel. Ezt a lehetőséget használja ki a külföldön dolgozók egy része, amikor hosszabb-rövidebb időre hazatér – csakhogy ez teljesen törvénytelen.
„Egyre több olyan személy van, aki külföldön él és dolgozik, sok időt tartózkodik itthon, Romániában nincs jövedelme, de
Abban a nyilatkozatban, amit a pénzügyön kell letennie, van egy olyan rubrika, hogy nem valósít meg jövedelmet Romániában – ezt le is ellenőrzik –, de van egy olyan is, hogy nem valósít meg külföldön sem jövedelmet. Ha ezt választja, miközben külföldön dolgozik, akkor az büntetendő,
Sajnos, egyre többen vannak olyanok, akik ezzel próbálkoznak.
Ennek az a rákfenéje, hogy valaki mondjuk Spanyolországban dolgozik, elmegy a pénzügyre, nyilatkozik arról, hogy nincs jövedelme sem itt, sem külföldön, befizeti a minimálbérre számolt hozzájárulást, ami azt jelenti, hogy Romániában egy évig biztosítottá válik, elmegy bizonyos egészségügyi szolgáltatóhoz, a pénztár egy csomó pénzt kifizet ezekre a szolgáltatásokra, és rájövünk később, hogy tulajdonképpen neki van jövedelme külföldön. S akkor futunk ezek az emberek után, hogy hajtsuk fel az általuk igényelt szolgáltatásokra kifizetett pénzt.
– magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A rendszer az igényeknek megfelelően van kialakítva, azaz van törvényes módja is annak, hogy egy külföldi munkavállaló itthon is biztosított lehessen – hívta fel a figyelmet az egészségbiztosítási pénztár képviselője. Ennek azonban nem az a módja, hogy valaki azt nyilatkozza, hogy nincs külföldön megvalósított jövedelme – miközben ez nem igaz –, majd befizeti hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt és egy évre teljes körű állami egészségbiztosításhoz jut. Ez
A szabályos eljárás egyik módja az, ha az illető hazalátogatása előtt igényli az európai egészségbiztosítási kártyát abban az országban, ahol dolgozik, így jogosult lesz a sürgősségi ellátásra itthon is. Ha viszont teljes körű – azaz nem csak a sürgősségi ellátásra kiterjedő – állami egészségbiztosítást szeretne, akkor kell kérelmeznie a biztosítása áthelyezését – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér.
„Ha az illető felfüggeszti külföldön a munkaszerződését, mondjuk fél évre, és azt szeretné, hogy addig, amíg itthon tartózkodik, itt legyen a biztosítása, megvan annak is az intézményes megoldása: bemegy az ottani egészségbiztosítási pénztárhoz vagy bejön hozzánk, amikor hazajön, és
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy mi itt szükség esetén ellátjuk ugyan, de a költségeket leszámlázzuk annak az országnak az egészségbiztosítási pénztárához, ahol az illető a jövedelmét megvalósítja” – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy hazautazásakor az érintettnek hasonlóan kell kérelmeznie biztosítása visszahelyezését a másik országba.
Az érintettek ezt az úgynevezett Biztosítási, szolgálati vagy helyben lakási időszakok összesítésének igazolásával, az E104-es nyomtatványnak a kitöltésével tudják megtenni. Ezzel a lehetőséggel múlt évben összesen 684-en éltek Hargita megyében, az idei első félévben pedig 315-en.
Az adóhatósághoz benyújtott jövedelmi nyilatkozat alapján tavaly egész évben összesen 3883-an jutottak egészségbiztosításhoz a minimálbérre számolt járulék befizetésével, az idei év első felében pedig már 4151-en. Köztük vélhetően vannak olyanok is, akik nyilatkozatukkal ellentétben külföldön jövedelmet valósítanak meg, de róluk nem rendelkezik adatokkal az egészségbiztosítási pénztár.
Az intézmény adatai szerint tavaly 65 711 olyan személy élt – a bejelentett lakhelye alapján – Hargita megyében, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, így nem biztosított. Ők vehetik igénybe a jövedelmi nyilatkozat alapján befizetendő, minimálbérre számolt járulék lehetőségét és válhatnak biztosítottá. Amint arról a megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatott, a D212-es nyilatkozatot kell kitölteniük azoknak, akik ilyen helyzetben vannak, majd be kell nyújtaniuk az adóhatósághoz. Ezt megtehetik a adóhatóság honlapján az Egyéni virtuális tér (Spaţiul privat virtual) szolgáltatás segítségével; a www.e-guvernare.ro kormányzati portálon a Nyilatkozat benyújtása (Depunere declaraţii) menüpont alatt; de akár személyesen is a legközelebbi közpénzügyi hivatalban; vagy postai úton.
A D212-es nyilatkozat benyújtása után az illetőnek az egészségbiztosítási pénztárt kell felkeresnie az adóhatóságtól kapott nyugtával, valamint a D212-es nyilatkozat másolatával. Ez a személykategória az egységes nyilatkozat benyújtásától számított 12 hónapos időszakra kapja meg a biztosítotti státuszt, egészségbiztosítási hozzájárulásként pedig hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt kell befizessen az egyéves időszakra.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!