
Ha valaki a rendszert kijátszva jut egészségbiztosításhoz, és arra fény derül, minden igénybe vett egészségügyi szolgáltatást ki kell fizetnie, és a hamis nyilatkozat miatt is felelősségre vonhatják. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha van törvényes módja is annak, hogy a külföldön dolgozók hosszabb-rövidebb itthon tartózkodásuk alatt teljes körű állami egészségbiztosítást szerezzenek, sokan hamis jövedelmi nyilatkozattal jutnak hozzá ehhez. Ez azt eredményezheti, hogy visszafizettetik az érintettekkel az általuk itthon igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, de a hamis nyilatkozat miatt súlyosabb következményei is lehetnek a trükközésnek.
2022. augusztus 21., 22:022022. augusztus 21., 22:02
A teljes körű állami egészségbiztosításhoz szükséges hozzájárulást a munkakönyves alkalmazottak béréből társadalombiztosítási hozzájárulásként vonják le, de lehetőségük van a jövedelemmel nem rendelkezőknek is arra, hogy a minimálbérre számolt hozzájárulást fizetve biztosítottá váljanak, miután benyújtottak egy nyilatkozatot az adóhatósághoz, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel. Ezt a lehetőséget használja ki a külföldön dolgozók egy része, amikor hosszabb-rövidebb időre hazatér – csakhogy ez teljesen törvénytelen.
„Egyre több olyan személy van, aki külföldön él és dolgozik, sok időt tartózkodik itthon, Romániában nincs jövedelme, de
Abban a nyilatkozatban, amit a pénzügyön kell letennie, van egy olyan rubrika, hogy nem valósít meg jövedelmet Romániában – ezt le is ellenőrzik –, de van egy olyan is, hogy nem valósít meg külföldön sem jövedelmet. Ha ezt választja, miközben külföldön dolgozik, akkor az büntetendő,
Sajnos, egyre többen vannak olyanok, akik ezzel próbálkoznak.
Ennek az a rákfenéje, hogy valaki mondjuk Spanyolországban dolgozik, elmegy a pénzügyre, nyilatkozik arról, hogy nincs jövedelme sem itt, sem külföldön, befizeti a minimálbérre számolt hozzájárulást, ami azt jelenti, hogy Romániában egy évig biztosítottá válik, elmegy bizonyos egészségügyi szolgáltatóhoz, a pénztár egy csomó pénzt kifizet ezekre a szolgáltatásokra, és rájövünk később, hogy tulajdonképpen neki van jövedelme külföldön. S akkor futunk ezek az emberek után, hogy hajtsuk fel az általuk igényelt szolgáltatásokra kifizetett pénzt.
– magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A rendszer az igényeknek megfelelően van kialakítva, azaz van törvényes módja is annak, hogy egy külföldi munkavállaló itthon is biztosított lehessen – hívta fel a figyelmet az egészségbiztosítási pénztár képviselője. Ennek azonban nem az a módja, hogy valaki azt nyilatkozza, hogy nincs külföldön megvalósított jövedelme – miközben ez nem igaz –, majd befizeti hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt és egy évre teljes körű állami egészségbiztosításhoz jut. Ez
A szabályos eljárás egyik módja az, ha az illető hazalátogatása előtt igényli az európai egészségbiztosítási kártyát abban az országban, ahol dolgozik, így jogosult lesz a sürgősségi ellátásra itthon is. Ha viszont teljes körű – azaz nem csak a sürgősségi ellátásra kiterjedő – állami egészségbiztosítást szeretne, akkor kell kérelmeznie a biztosítása áthelyezését – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér.
„Ha az illető felfüggeszti külföldön a munkaszerződését, mondjuk fél évre, és azt szeretné, hogy addig, amíg itthon tartózkodik, itt legyen a biztosítása, megvan annak is az intézményes megoldása: bemegy az ottani egészségbiztosítási pénztárhoz vagy bejön hozzánk, amikor hazajön, és
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy mi itt szükség esetén ellátjuk ugyan, de a költségeket leszámlázzuk annak az országnak az egészségbiztosítási pénztárához, ahol az illető a jövedelmét megvalósítja” – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy hazautazásakor az érintettnek hasonlóan kell kérelmeznie biztosítása visszahelyezését a másik országba.
Az érintettek ezt az úgynevezett Biztosítási, szolgálati vagy helyben lakási időszakok összesítésének igazolásával, az E104-es nyomtatványnak a kitöltésével tudják megtenni. Ezzel a lehetőséggel múlt évben összesen 684-en éltek Hargita megyében, az idei első félévben pedig 315-en.
Az adóhatósághoz benyújtott jövedelmi nyilatkozat alapján tavaly egész évben összesen 3883-an jutottak egészségbiztosításhoz a minimálbérre számolt járulék befizetésével, az idei év első felében pedig már 4151-en. Köztük vélhetően vannak olyanok is, akik nyilatkozatukkal ellentétben külföldön jövedelmet valósítanak meg, de róluk nem rendelkezik adatokkal az egészségbiztosítási pénztár.
Az intézmény adatai szerint tavaly 65 711 olyan személy élt – a bejelentett lakhelye alapján – Hargita megyében, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, így nem biztosított. Ők vehetik igénybe a jövedelmi nyilatkozat alapján befizetendő, minimálbérre számolt járulék lehetőségét és válhatnak biztosítottá. Amint arról a megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatott, a D212-es nyilatkozatot kell kitölteniük azoknak, akik ilyen helyzetben vannak, majd be kell nyújtaniuk az adóhatósághoz. Ezt megtehetik a adóhatóság honlapján az Egyéni virtuális tér (Spaţiul privat virtual) szolgáltatás segítségével; a www.e-guvernare.ro kormányzati portálon a Nyilatkozat benyújtása (Depunere declaraţii) menüpont alatt; de akár személyesen is a legközelebbi közpénzügyi hivatalban; vagy postai úton.
A D212-es nyilatkozat benyújtása után az illetőnek az egészségbiztosítási pénztárt kell felkeresnie az adóhatóságtól kapott nyugtával, valamint a D212-es nyilatkozat másolatával. Ez a személykategória az egységes nyilatkozat benyújtásától számított 12 hónapos időszakra kapja meg a biztosítotti státuszt, egészségbiztosítási hozzájárulásként pedig hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt kell befizessen az egyéves időszakra.
A tanügyben vagy a szenátusban tavaly már bevezették a költségcsökkentő intézkedéseket, újabb megszorítások nem indokoltak – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan.
Januárban az iskolaigazgatók hatvan százalékának jár le a vezetői megbízatása, péntekig a megyei tanfelügyelőségeknek ki kell nevezniük az új iskolavezetőket. Székelyföldön több mint 250 iskolavezetőt érint az intézkedés.
Érezhetően enyhébb reggelre ébredtünk szerdán, Székelyföld-szerte többnyire csak mínusz 6–8 Celsius-fokig esett vissza a hőmérséklet.
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest tíz százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Jelenleg két helyszínen működnek a felvonók Kovászna megyében: Sugásfürdőn és Nagypatakon. Noha síelésre alkalmas terep még lenne a térségben, a hóhiány és a költségek miatt a pályák nem üzemelnek. Mutatjuk a háromszéki sípálya-körképet.
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester az adóemeléssel kapcsolatos lakossági felvetésekre reagálva szeretett volna néhány nézőpontot nyomatékosítani: például azt, hogy a városnak kifizetett adókért mi mindent kap a polgár.
Az influenzával diagnosztizált betegek száma megtízszereződött a novemberi esetszámokhoz képest, és sok a szövődményként tüdőgyulladássá súlyosbodó légúti megbetegedés is Hargita megyében. A tendencia folytatódása várható.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden kijelentette, hogy az egészségügyben nem az orvosok és a kisegítő személyzet bérén kell spórolni, a megtakarításokat más területeken kell elérni.
A Félixfürdőn karácsony tájékán elkövetett kettős gyilkosság elkövetője egy 29 éves kardói (Cordău) férfi, aki január elsején maga értesítette a rendőrséget arról, hogy két holttestet talált az üdülőhely egyik elhagyott pavilonjában.
Gázpalack robbanása okozott tüzet kedden délután zilahi tömbház egyik második emeleti lakásában. Egy ember megsérült, további kilenc lakónak a helyszínen nyújtottak orvosi ellátást – tájékoztatott a Szilágy megyei tűzoltóság.
szóljon hozzá!