
Ha valaki a rendszert kijátszva jut egészségbiztosításhoz, és arra fény derül, minden igénybe vett egészségügyi szolgáltatást ki kell fizetnie, és a hamis nyilatkozat miatt is felelősségre vonhatják. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha van törvényes módja is annak, hogy a külföldön dolgozók hosszabb-rövidebb itthon tartózkodásuk alatt teljes körű állami egészségbiztosítást szerezzenek, sokan hamis jövedelmi nyilatkozattal jutnak hozzá ehhez. Ez azt eredményezheti, hogy visszafizettetik az érintettekkel az általuk itthon igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, de a hamis nyilatkozat miatt súlyosabb következményei is lehetnek a trükközésnek.
2022. augusztus 21., 22:022022. augusztus 21., 22:02
A teljes körű állami egészségbiztosításhoz szükséges hozzájárulást a munkakönyves alkalmazottak béréből társadalombiztosítási hozzájárulásként vonják le, de lehetőségük van a jövedelemmel nem rendelkezőknek is arra, hogy a minimálbérre számolt hozzájárulást fizetve biztosítottá váljanak, miután benyújtottak egy nyilatkozatot az adóhatósághoz, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel. Ezt a lehetőséget használja ki a külföldön dolgozók egy része, amikor hosszabb-rövidebb időre hazatér – csakhogy ez teljesen törvénytelen.
„Egyre több olyan személy van, aki külföldön él és dolgozik, sok időt tartózkodik itthon, Romániában nincs jövedelme, de
Abban a nyilatkozatban, amit a pénzügyön kell letennie, van egy olyan rubrika, hogy nem valósít meg jövedelmet Romániában – ezt le is ellenőrzik –, de van egy olyan is, hogy nem valósít meg külföldön sem jövedelmet. Ha ezt választja, miközben külföldön dolgozik, akkor az büntetendő,
Sajnos, egyre többen vannak olyanok, akik ezzel próbálkoznak.
Ennek az a rákfenéje, hogy valaki mondjuk Spanyolországban dolgozik, elmegy a pénzügyre, nyilatkozik arról, hogy nincs jövedelme sem itt, sem külföldön, befizeti a minimálbérre számolt hozzájárulást, ami azt jelenti, hogy Romániában egy évig biztosítottá válik, elmegy bizonyos egészségügyi szolgáltatóhoz, a pénztár egy csomó pénzt kifizet ezekre a szolgáltatásokra, és rájövünk később, hogy tulajdonképpen neki van jövedelme külföldön. S akkor futunk ezek az emberek után, hogy hajtsuk fel az általuk igényelt szolgáltatásokra kifizetett pénzt.
– magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A rendszer az igényeknek megfelelően van kialakítva, azaz van törvényes módja is annak, hogy egy külföldi munkavállaló itthon is biztosított lehessen – hívta fel a figyelmet az egészségbiztosítási pénztár képviselője. Ennek azonban nem az a módja, hogy valaki azt nyilatkozza, hogy nincs külföldön megvalósított jövedelme – miközben ez nem igaz –, majd befizeti hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt és egy évre teljes körű állami egészségbiztosításhoz jut. Ez
A szabályos eljárás egyik módja az, ha az illető hazalátogatása előtt igényli az európai egészségbiztosítási kártyát abban az országban, ahol dolgozik, így jogosult lesz a sürgősségi ellátásra itthon is. Ha viszont teljes körű – azaz nem csak a sürgősségi ellátásra kiterjedő – állami egészségbiztosítást szeretne, akkor kell kérelmeznie a biztosítása áthelyezését – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér.
„Ha az illető felfüggeszti külföldön a munkaszerződését, mondjuk fél évre, és azt szeretné, hogy addig, amíg itthon tartózkodik, itt legyen a biztosítása, megvan annak is az intézményes megoldása: bemegy az ottani egészségbiztosítási pénztárhoz vagy bejön hozzánk, amikor hazajön, és
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy mi itt szükség esetén ellátjuk ugyan, de a költségeket leszámlázzuk annak az országnak az egészségbiztosítási pénztárához, ahol az illető a jövedelmét megvalósítja” – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy hazautazásakor az érintettnek hasonlóan kell kérelmeznie biztosítása visszahelyezését a másik országba.
Az érintettek ezt az úgynevezett Biztosítási, szolgálati vagy helyben lakási időszakok összesítésének igazolásával, az E104-es nyomtatványnak a kitöltésével tudják megtenni. Ezzel a lehetőséggel múlt évben összesen 684-en éltek Hargita megyében, az idei első félévben pedig 315-en.
Az adóhatósághoz benyújtott jövedelmi nyilatkozat alapján tavaly egész évben összesen 3883-an jutottak egészségbiztosításhoz a minimálbérre számolt járulék befizetésével, az idei év első felében pedig már 4151-en. Köztük vélhetően vannak olyanok is, akik nyilatkozatukkal ellentétben külföldön jövedelmet valósítanak meg, de róluk nem rendelkezik adatokkal az egészségbiztosítási pénztár.
Az intézmény adatai szerint tavaly 65 711 olyan személy élt – a bejelentett lakhelye alapján – Hargita megyében, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, így nem biztosított. Ők vehetik igénybe a jövedelmi nyilatkozat alapján befizetendő, minimálbérre számolt járulék lehetőségét és válhatnak biztosítottá. Amint arról a megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatott, a D212-es nyilatkozatot kell kitölteniük azoknak, akik ilyen helyzetben vannak, majd be kell nyújtaniuk az adóhatósághoz. Ezt megtehetik a adóhatóság honlapján az Egyéni virtuális tér (Spaţiul privat virtual) szolgáltatás segítségével; a www.e-guvernare.ro kormányzati portálon a Nyilatkozat benyújtása (Depunere declaraţii) menüpont alatt; de akár személyesen is a legközelebbi közpénzügyi hivatalban; vagy postai úton.
A D212-es nyilatkozat benyújtása után az illetőnek az egészségbiztosítási pénztárt kell felkeresnie az adóhatóságtól kapott nyugtával, valamint a D212-es nyilatkozat másolatával. Ez a személykategória az egységes nyilatkozat benyújtásától számított 12 hónapos időszakra kapja meg a biztosítotti státuszt, egészségbiztosítási hozzájárulásként pedig hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt kell befizessen az egyéves időszakra.
Megtartották az első egészségügyi képzést a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A szervezők szándéka szerint ez elősegíti azon elv érvényesítését, miszerint a szakmai tudás mellett a jó szó is gyógyíthat.
Egy megszűnő osztály majdnem két megszűnő pedagógusi állást jelent, és ez a folyamat nem zajlik le egy tanév alatt, a ciklusváltások miatt évről évre megismétlődik. A tanügyi szakszervezetek az oktatási rendszer destabilizációja ellen tiltakoznak.
Európai elfogatóparancsot adott ki hétfőn a bukaresti törvényszék Atas (Atash) Abdullah nevű, 45 éves török állampolgár ellen, aki nem tért vissza a Rahova börtönbe a számára engedélyezett eltávozás lejárta után.
Ideiglenes ivóvízszünet várható kedden reggel kilenc órától a gyergyószentmiklósi Bucsin negyedben – figyelmezteti a lakosságot a szolgáltató.
Csíkszékért díjjal tüntette ki az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Sebestyén Ottó zsögödi plébánost hétfőn este.
Radu Miruță védelmi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Románia 9,53 milliárd eurós SAFE-hitelkeretéből finanszírozott haderőfejlesztési programot, amelyik 21 beruházást irányoz elő.
Bár a sepsiszentgyörgyi polgármester már megígérte a helyi adók csökkentését, petíciót is benyújtanak a helyzet miatt tiltakozók – hangzott el az újabb, hétfőn tartott tiltakozáson, ahol a víz- és szemétszállítás díjának csökkentését is kérték.
Vizsgálatot indított a bukaresti Rahova börtönben az Országos Büntetés-végrehajtási Igazgatóság (ANP) és az igazságügyi minisztérium, miután egy emberölésért elítélt török állampolgár nem tért vissza a számára engedélyezett eltávozásról.
A csenei gyermekgyilkosságban érintett 13 éves fiú jelenleg a családja által választott lakóhelyen tartózkodik, a Temes megyei Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (DGASPC) felügyelete alatt – nyilatkozta hétfőn intézmény szóvivője.
Mintegy 300–400 ember vett részt hétfő délután az Erdélyi Magyar Szövetség helyi önkormányzati képviselői által kezdeményezett „adóellenes” tüntetésen. Néhány szórványos bekiabálástól eltekintve a megmozdulás békésen zajlott.
szóljon hozzá!