Ha valaki a rendszert kijátszva jut egészségbiztosításhoz, és arra fény derül, minden igénybe vett egészségügyi szolgáltatást ki kell fizetnie, és a hamis nyilatkozat miatt is felelősségre vonhatják. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Noha van törvényes módja is annak, hogy a külföldön dolgozók hosszabb-rövidebb itthon tartózkodásuk alatt teljes körű állami egészségbiztosítást szerezzenek, sokan hamis jövedelmi nyilatkozattal jutnak hozzá ehhez. Ez azt eredményezheti, hogy visszafizettetik az érintettekkel az általuk itthon igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat, de a hamis nyilatkozat miatt súlyosabb következményei is lehetnek a trükközésnek.
2022. augusztus 21., 22:022022. augusztus 21., 22:02
A teljes körű állami egészségbiztosításhoz szükséges hozzájárulást a munkakönyves alkalmazottak béréből társadalombiztosítási hozzájárulásként vonják le, de lehetőségük van a jövedelemmel nem rendelkezőknek is arra, hogy a minimálbérre számolt hozzájárulást fizetve biztosítottá váljanak, miután benyújtottak egy nyilatkozatot az adóhatósághoz, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel. Ezt a lehetőséget használja ki a külföldön dolgozók egy része, amikor hosszabb-rövidebb időre hazatér – csakhogy ez teljesen törvénytelen.
„Egyre több olyan személy van, aki külföldön él és dolgozik, sok időt tartózkodik itthon, Romániában nincs jövedelme, de
Abban a nyilatkozatban, amit a pénzügyön kell letennie, van egy olyan rubrika, hogy nem valósít meg jövedelmet Romániában – ezt le is ellenőrzik –, de van egy olyan is, hogy nem valósít meg külföldön sem jövedelmet. Ha ezt választja, miközben külföldön dolgozik, akkor az büntetendő,
Sajnos, egyre többen vannak olyanok, akik ezzel próbálkoznak.
Ennek az a rákfenéje, hogy valaki mondjuk Spanyolországban dolgozik, elmegy a pénzügyre, nyilatkozik arról, hogy nincs jövedelme sem itt, sem külföldön, befizeti a minimálbérre számolt hozzájárulást, ami azt jelenti, hogy Romániában egy évig biztosítottá válik, elmegy bizonyos egészségügyi szolgáltatóhoz, a pénztár egy csomó pénzt kifizet ezekre a szolgáltatásokra, és rájövünk később, hogy tulajdonképpen neki van jövedelme külföldön. S akkor futunk ezek az emberek után, hogy hajtsuk fel az általuk igényelt szolgáltatásokra kifizetett pénzt.
– magyarázta Duda Tihamér, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár vezérigazgatója.
A rendszer az igényeknek megfelelően van kialakítva, azaz van törvényes módja is annak, hogy egy külföldi munkavállaló itthon is biztosított lehessen – hívta fel a figyelmet az egészségbiztosítási pénztár képviselője. Ennek azonban nem az a módja, hogy valaki azt nyilatkozza, hogy nincs külföldön megvalósított jövedelme – miközben ez nem igaz –, majd befizeti hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt és egy évre teljes körű állami egészségbiztosításhoz jut. Ez
A szabályos eljárás egyik módja az, ha az illető hazalátogatása előtt igényli az európai egészségbiztosítási kártyát abban az országban, ahol dolgozik, így jogosult lesz a sürgősségi ellátásra itthon is. Ha viszont teljes körű – azaz nem csak a sürgősségi ellátásra kiterjedő – állami egészségbiztosítást szeretne, akkor kell kérelmeznie a biztosítása áthelyezését – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér.
„Ha az illető felfüggeszti külföldön a munkaszerződését, mondjuk fél évre, és azt szeretné, hogy addig, amíg itthon tartózkodik, itt legyen a biztosítása, megvan annak is az intézményes megoldása: bemegy az ottani egészségbiztosítási pénztárhoz vagy bejön hozzánk, amikor hazajön, és
Ez a gyakorlatban úgy működik, hogy mi itt szükség esetén ellátjuk ugyan, de a költségeket leszámlázzuk annak az országnak az egészségbiztosítási pénztárához, ahol az illető a jövedelmét megvalósítja” – részletezte a szabályos eljárást Duda Tihamér, hozzáfűzve, hogy hazautazásakor az érintettnek hasonlóan kell kérelmeznie biztosítása visszahelyezését a másik országba.
Az érintettek ezt az úgynevezett Biztosítási, szolgálati vagy helyben lakási időszakok összesítésének igazolásával, az E104-es nyomtatványnak a kitöltésével tudják megtenni. Ezzel a lehetőséggel múlt évben összesen 684-en éltek Hargita megyében, az idei első félévben pedig 315-en.
Az adóhatósághoz benyújtott jövedelmi nyilatkozat alapján tavaly egész évben összesen 3883-an jutottak egészségbiztosításhoz a minimálbérre számolt járulék befizetésével, az idei év első felében pedig már 4151-en. Köztük vélhetően vannak olyanok is, akik nyilatkozatukkal ellentétben külföldön jövedelmet valósítanak meg, de róluk nem rendelkezik adatokkal az egészségbiztosítási pénztár.
Az intézmény adatai szerint tavaly 65 711 olyan személy élt – a bejelentett lakhelye alapján – Hargita megyében, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, így nem biztosított. Ők vehetik igénybe a jövedelmi nyilatkozat alapján befizetendő, minimálbérre számolt járulék lehetőségét és válhatnak biztosítottá. Amint arról a megyei egészségbiztosítási pénztár tájékoztatott, a D212-es nyilatkozatot kell kitölteniük azoknak, akik ilyen helyzetben vannak, majd be kell nyújtaniuk az adóhatósághoz. Ezt megtehetik a adóhatóság honlapján az Egyéni virtuális tér (Spaţiul privat virtual) szolgáltatás segítségével; a www.e-guvernare.ro kormányzati portálon a Nyilatkozat benyújtása (Depunere declaraţii) menüpont alatt; de akár személyesen is a legközelebbi közpénzügyi hivatalban; vagy postai úton.
A D212-es nyilatkozat benyújtása után az illetőnek az egészségbiztosítási pénztárt kell felkeresnie az adóhatóságtól kapott nyugtával, valamint a D212-es nyilatkozat másolatával. Ez a személykategória az egységes nyilatkozat benyújtásától számított 12 hónapos időszakra kapja meg a biztosítotti státuszt, egészségbiztosítási hozzájárulásként pedig hat havi minimálbér 10 százalékát, azaz 1530 lejt kell befizessen az egyéves időszakra.
A megszorítások miatt az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) támogatta beruházások közül a legfontosabbal, a megyeháza felújításával versenyt futnak az idővel – vázolta a helyzetet a Hargita megyei tanács elnöke, Bíró Barna Botond.
Ilie Bolojan hétfőn a Victoria-palotában a közigazgatás reformjáról és követeléseikről tárgyalt a közigazgatási szakszervezetek képviselőivel.
Elutasította hétfőn a szenátus 40 támogató és a 82 ellenszavazattal a Daniel David oktatási miniszter elleni ellenzéki egyszerű indítványt.
Idén eddig közel 280 tűzesethez riasztották a Hargita megyei tűzoltóságot, azonban leggyakrabban a rohammentőknek (SMURD) kellett beavatkozniuk, több mint kétezer esetben vonultak helyszínre segíteni.
Teljes gázzal, mindenféle körültekintés nélkül mentek be az útkereszteződésbe a fiatalok egy motorral, ahol egy autó érkezett. Borulás lett a vége, de szerencsés kimenetelű.
A következő két hétben 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik a legmagasabb nappali hőmérséklet és futó záporok várhatók Románia nagy részén – derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 15–28. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Florin Manole munkaügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján ismertette a Szociáldemokrata Párt (PSD) gazdaságélénkítő javaslatait a munkaügy területén.
Életét vesztette egy 66 éves férfi a resicabányai megyei kórház területén. A páciens vélhetően leesett a lépcsőn, miután annak egyik foka beszakadt a súlya alatt. A rendőrség kivizsgálást indított.
A kormánykoalícióban volt tárgyalás arról, hogy az alapélelmiszerek árrésének korlátozását nem kellene meghosszabbítani október elsejétől – ismerte el hétfőn a sajtónak a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátusi frakcióvezetője.
A diákok november 20-án kapják kézhez a szeptemberi és októberi ösztöndíjat. A dokumentumokat október 2-áig kell leadni az iskolák titkárságán. Idén azonban a tantárgyversenyeken jól teljesítőknek már nem jár a motiváló ösztöndíj.
szóljon hozzá!