
Szegénységtérkép elkészítését tervezik. A tűzvész mélyebb gyökerű problémát hozott a felszínre
Fotó: Pinti Attila
A csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna ideiglenes lakóinak elhelyezéséről továbbra sem tudni konkrétumokat. Addig is rutinszerű programokkal igyekeznek hasznossá tenni a csíksomlyói nyomortelep egy részének múlt heti leégését követően hajléktalanná vált 261 személy mindennapjait.
2021. január 12., 13:042021. január 12., 13:04
2021. január 12., 13:522021. január 12., 13:52
Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere jelezte, kidolgozott napi programban vesznek részt az Erőss Zsolt Aréna ideiglenes lakói.
– mutatott rá.

Megsemmisült épületek, összeégett háztartási berendezések és eszközök, elpusztult – és megmenekült – állatok maradtak a csütörtök esti csíksomlyói tűzvész után. Pénteken több olyan lakó is visszatért a helyszínre, akiket nem a sportcsarnokban szállásoltak el.
Hozzátette, a tűzvész helyszínén egy szakmai bizottság a telep életkörülményeit, feltételeit vizsgálja meg, többek között higiéniai szempontból is, így
Fotó: Pinti Attila
„Az a nyomorúságos helyzet, amiben a Somlyó 33. utca közössége élt, és a többi, ehhez hasonló helyzetű telephely, hosszú évek programját vetíti előre. Ez a helyzet bármikor bárhol bekövetkezhetett volna. Hosszú éveken keresztül hagytuk, hogy létezzen és lappangjon, íme, ez lett az eredménye” – utalt a romakérdés évek során szőnyeg alá söprésével a mindössze három hónapja polgármesterként tevékenykedő Korodi.
Érdeklődésünkre a polgármester közölte, továbbra is tárgyalások folynak, hogy milyen helyszíneken lenne megoldható a családok elhelyezése, de körültekintően kell kiválasszák azokat, hogy minden szempontból megfelelőek legyenek. Kérdésünkre megnyugtatott,
Sógor Enikő alpolgármester megköszönte a civil szervezetek és önkéntesek munkáját, hiszen, mint fogalmazott, a szakmai háttércsapat kézben tudja tartani ezt a nehéz helyzetet.
Borboly Csaba megyei tanácselnök méltatta a múlt nyáron Kovács Gergely érsek által kezdeményezett mélyszegénység munkacsoport létrejöttét, amely most nyert létjogosultságot.
– fogalmazott, hozzátéve, a romákon túl leginkább a mélyszegénységben élőkkel kell foglalkozni a következő időszakban nemzetiségtől és hovatartozástól függetlenül.
Fotó: Veres Nándor
Feltérképezik a mélyszegénységet
András Lóránd, a Hargita Megyei Mélyszegény Munkacsoport koordinátora problémahalmazként jellemezte a kialakult helyzetet, amelyet Európa-szerte sehol nem sikerült maradéktalanul megoldani. „Munkacsoportunk a következő két évben elkészíti Hargita megye szegénységtérképét és beavatkozó stratégiát dolgoz ki, hogy ehhez hasonló szerencsétlenségek ne történjenek” – tudatta. Közölte továbbá, a létesítményben napi programok zajlanak, mint az iskolai- és higiéniai foglalkozások, szabadidős tevékenységek és lelki támogatás, a ki- és bejárás pedig bármikor megengedett. „A pszichológusok azon dolgoznak, hogy felkészítsék az embereket, hogy mi fog történni velük. A gyerekeknek például fodrászati ismereteket, a kismamáknak baba-mama programokat tartunk, ezeket tartjuk fontosnak jelenleg” – mondta, aki továbbra is együttérzésre kérte fel a város lakosságát.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
6 hozzászólás