Tovább kell adnunk a szabadságharcosok örökségét

Kiss Ernő iskolaigazgató köszöntötte az ünneplőket

Kellemes napsütésben gyülekeztek kedden reggel az emlékünnepség résztvevői az iskola udvarán, a nagyszámú érdeklődő egy része csak az utcáról követhette az eseményt. Kiss Ernő, az iskola igazgatója köszöntőjében március 15-ét az összmagyarság szabadságünnepének nevezte, olyan napnak, amely jelkép lett, a kivívott szabadság megőrzésének, az elveszett szabadság visszaszerzésének szimbóluma. Mint mondta, az iskola névadója volt a szikra, aki lángra lobbantotta a forradalmat, a forradalom és szabadságharc csak Petőfi nevével hiteles.

„Mi, petőfisek a márciusi ifjak utódainak tartjuk magunkat” – jelentette ki az igazgató, aki felhívta a figyelmet, hogy szellemi értékeinket, hagyományainkat át kell adni a jövő nemzedéknek is. A szabadságharcosokra, az elődökre és az általuk itthagyott örökségre emlékezett Ferencz S. Alpár Hargita megyei főtanfelügyelő, aki beszédében úgy értékelte, március 15. jelenti a szabadságot, az áldozatot, a hazaszeretetet, és ezt az örökséget hagyták az utókorra a márciusi ifjak.

„Ez az az örökség, amelyet átmentettek elődeink a mai napig, szívből szívbe, lélektől lélekig. Nekünk is tovább kell adnunk ezt. Vállalnunk kell, hogy együtt, a közös célért harcolunk. Ne legyünk külön bot és vászon, hanem legyünk zászló” – mondta a főtanfelügyelő.

Tekintse meg galériánkat!

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere az 1848-49-es szabadságharc kezdetének csíki eseményeit elevenítette fel beszédében, úgy értékelve, hogy saját történelmünkről túl keveset beszélünk. Arra buzdított, hogy ne csak a környezetet, hanem a nemzeti tudatot védő köröket is állítsunk fel az iskolákban, és tanítsuk meg gyermekeinket arra, ami rólunk szól, hogy ők is továbbadhassák otthon, mert ránk fér múltunk megismerése. A polgármester az iskola által korábban megkapott Pro Urbe-díjat most egy kisméretű, Tivai Nagy Imrét ábrázoló mellszoborral egészítette ki, átadva ezt Kiss Ernő igazgatónak.

Szatmári Szilárd csíkszeredai református lelkész beszédében arra figyelmeztetett, hogy a forradalmárok nem a világot akarták megváltoztatni, hanem ők maguk változtak meg, és váltak új értékrend hordozóivá. Mint mondta, enélkül nem történhet meg most sem a változás, mert nem lehet úgy nemzetet építeni, hogy közben saját pozícióinkért, előjogainkért küzdünk. Az iskola tanulói alkalomhoz illő verseket és dalokat adtak elő, majd az ünnepség végén elhelyezték a megemlékezés koszorúit Petőfi Sándor szobránál. A sokaság együtt énekelte el a magyar és székely himnuszt.