
A felső gáton zúdult le nagyobb vízmennyiség
Fotó: Haáz Vince
Szinte felbecsülhetetlen mennyiségű, különböző fajtájú hal pusztult el a Marosban szerdán, miután a marosvásárhelyi nagy gátnál megnyitották a zsilipeket.
2019. december 06., 09:222019. december 06., 09:22
2019. december 06., 10:062019. december 06., 10:06
Marosvásárhelyen a Víkendtelep körül minden tavasszal csónakázó tavat alakítanak ki, majd késő ősszel leengedik a vizet. Ahhoz, hogy a csónakázóból a víz átfolyón a Marosba, szükséges a folyó szintjének csökkentése, ezt úgy oldják meg, hogy megnyitják a szomszédos nagy gát zsilipjeit és nagy ütemben csökkentik a vízmennyiséget.
Mint Călin Fokt, a vízügy igazgatóság sajtószóvivője elmondta, szerdán betervezett munkálat volt a zsilipek megnyitása és a Maros vízének csökkentése, a jelentős halpusztulásról azonban ő is csak a sajtóból értesült. A Marosnak Marosszentgyörgy irányában van egy kis holtága, ami egy szigetet vesz körbe, s a folyó vízszintjének csökkenése során, innen nem tudtak kiúszni a halak, bennragadtak az iszapban. Itt normális körülmények között is nagyon alacsony a vízállás, nincs sodrása a Marosnak, s ezért történhetett a nemkívánatos baleset.
A víkendtelepi csónakázóból idén lassan folyik le a víz.
Fotó: Haáz Vince
Tavaly például a csónakázóból engedték ki túl gyorsan, erőltetetten a vizet és sok hal ottragadt.
Nagy András Attila, a Milvus szakembere a halpusztulás kapcsán elmondta, véleménye szerint a Víkendtelep igazgatósága minden évben hagyhatna legalább félméter mélységű vizet a csónakázóban, mert abban a halak nem pusztulnának el, túlélnék a telet.
ezért döntenek úgy minden tél kezdetén, hogy leengedik a vizet.
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
2 hozzászólás