Tombolás eladások a közösségi médiában: nem bűncselekmény, de kihágás

Például ha valaki 10 ezer lejért válna meg autójától, akkor ezer darab 10 lejes „jegyet” fog eladni, mielőtt kisorsolná a járművet. A korábbi években bárki találkozhatott a közösségi médiában ezzel a módszerrel, ám

– ezekbe többnyire csak meghívással lehet bekerülni. Itt sokan már nyerészkedve, üzletszerűen árulják a korábban alacsonyabb áron beszerzett termékeiket, nem csak egy, hanem több vagyontárgy esetében.

Nem jelentettek hasonló eseteket

A megoldás törvényességét firtatva először Maria Plumbut, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét kerestük fel, aki időt kért, hogy kollégáitól tájékozódhasson. Végül újbóli beszélgetésünkkor elmondta, hogy a büntetőtörvénykönyv szerint nem követ el bűncselekményt az, aki így értékesíti egy vagyontárgyát, hiszen

Más lenne a helyzet, ha csalás történne – például valaki úgy érezné, hogy nem volt megfelelő a sorsolás –, ám ilyen esetet eddig nem jelentettek a rendőrség Hargita megyei alakulatának. Maria Plumbu leszögezte, az adott médiaplatform felelőssége is lenne, hogy ellenőrizze a hasonló tevékenységeket.

A részvevőket is büntethetik

Tovább merülve a témában Szilágyi István pénzügyi szakember segítségét kértük. Rámutatott, a szerencsejátékokra vonatkozó 2009/77-es sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a tombola olyan szerencsejáték, amely során egy bizonyos részvételi díj befizetésével egy előre rögzített nyereményt lehet megnyerni. A nyerteseket ugyanakkor véletlenszerű sorsolással határozzák meg. A tombolát a játékosok fizikai részvételével vagy online is meg lehet szervezni. Érdemes azonban tudni, hogy bármelyik megoldást is választjuk,

A szabályzat információkat kell tartalmazzon a szervezőről, a nyereményről, valamint arról, hogy milyen személyek vehetnek részt a játékban (pl. alkalmazottak, családtagok ki vannak zárva). Emellett előre le kell szögezni azt is, hogy a résztvevők személyes adatait miként kezelik. Amennyiben valaki szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységet folytat, megfelelő, az ONJN által kibocsátott engedéllyel kell rendelkeznie.

A jogszabály csupán néhány kivételt fogalmaz meg:

• ilyenek például az iskolákban, napközikben, alapítványoknál szervezett tombolák, ha ezek célja a szórakoztatás és nonprofit jellegük van.

• Nem minősül szerencsejátéknak a cégek által az eladás növelése érdekében szervezett nyereményjáték, amennyiben nem kérnek részvételi díjat

– magyarázta a szakember.

Hangsúlyozta, következtetésképpen, azok a tombolajátékok, amelyek nem tartoznak a fenti kivételek közé, engedélyköteles tevékenységek, amelyek szabályzatát már csak azért is kell láttamoznia egy országos bizottságnak, hogy ne lehessen a játékszabályokat menet közben változtatni. Másrészt garantálni kell azt, hogy a nyereményt megkapja a nyertes. A tombolajátékoknál a garancia értéke 10 ezer eurótól 100 ezer euróig terjed. A felsorolt feltételek egyébként természetes személyként nem is teljesíthetők.

Amennyiben valaki engedély nélkül szervez, népszerűsít szerencsejátékot, akkor ez a tevékenysége büntethető (20 ezertől 40 ezer lejig) és a bevétele elkobozható – tette hozzá Szilágyi István. Az ilyen szerencsejátékok esetében a részvevők is bírságolhatók 5–10 ezer lejes összeggel.