Több probléma is felmerült a megemelt egészségügyi fizetésekkel kapcsolatban

Műtét alatt az egyik Hargita megyei kórházban. Az egészségügyi alkalmazottak fizetése körül több a kérdés, mint a válasz •  Fotó: Pál Árpád

Műtét alatt az egyik Hargita megyei kórházban. Az egészségügyi alkalmazottak fizetése körül több a kérdés, mint a válasz

Fotó: Pál Árpád

Teljes a káosz az egészségügyi rendszerben a beígért óriási béremelések körül – legalábbis így lehetne jellemezni a mostani állapotot. Egyelőre ugyanis senkinek sem világos, hogy a kormány a március elsején bejelentett jelentős béremelésre tett ígéretét miként váltja be.

Molnár Rajmond

2018. április 03., 15:382018. április 03., 15:38

Néhány héttel azt követően, hogy a kormány az egészségügyi rendszerben március elsejétől sorra került jelentős béremelésre tett ígéretet, a lelkesedés helyét a kiábrándultság vette át.

Többen is úgy vélik, a megígért fizetésemelések korántsem lesznek olyan nagyok, hiszen a különböző pótlékok és kiegészítő juttatások esetében csökkenést irányzott elő a szaktárca.

Megjegyzendő, hogy a pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges, ez elvileg április elején kellene megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Így tehát

hiába növelik a járulékok bruttó értékét, a pótlékok csökkenésével, valamint a munkavállaló bérére kirótt adók miatt a nettó fizetések nem lesznek olyan látványosak, mint ahogy azt a szaktárca ígérte, azaz nem lehet 70-173 százalékos bérkiegészítésre számítani.

Továbbá, az új bértörvény nem ír elő arányos fizetésnövekedést az ágazatban minden alkalmazotti kategória számára. Például egyes köztisztviselőknek, illetve az adminisztratív személyzetnek nem jár a béremelés.

Ellentmondó ígéretek

Sorina Pintea egészségügyi miniszter a kórházmenedzserekkel, az egészségügyi igazgatóságok vezetőivel és önkormányzati illetékesekkel tartott videokonferencián a korábbiakhoz képest jóval óvatosabban fogalmazott a témában. A tárcavezető leszögezte: az egységes közalkalmazotti bérezési törvény előírja a fizetésemelést, „amely elérheti a 170 százalékot is”, ugyanakkor az alapbér 30 százalékára korlátozza a pótlékok értékét. Megjegyzendő, hogy eddig például a veszélyes körülmények között – a sürgősségen, az onkológián vagy az intenzív osztályon, illetve a HIV-fertőzött és hepatitiszes betegekkel – dolgozó alkalmazottak 75–100 százalékos többletjuttatást kaptak. A Hotnews.ro hírportál szerint Sorina Pintea úgy fogalmazott:

az új bérrács kialakításánál azt tartották szem előtt, hogy „az alkalmazottak legalább akkora juttatást kapjanak, mint 2018 februárjában”, ezzel viszont teljességgel ellentmondott önmagának, hiszen alig néhány hete még jóval magasabb, konkrétan EU-s szintű, több ezer eurós fizetéseket ígért.

Csúszhatnak a fizetések

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, aki egyébként részt vett az előbb említett videokonferencián, lapunknak elmondta,

teljes a káosz az új bértörvény körül.

Az intézményvezető is azt emelte ki, hogy a kórházi fizetésekkel kapcsolatban két fő probléma van: az egyik, hogy a bértörvény nem ír elő arányos fizetésnöveléseket az ágazatban minden alkalmazotti kategória számára, tehát például az adminisztratív személyzetet egyáltalán nem érinti. A másik probléma pedig az, hogy a bérpótlékok értékét 30 százalékra maximalizálta a szaktárca, holott eddig jóval nagyobb kiegészítéseket kapott az egyes szakterületen dolgozó egészségügyi személyzet. Ezek mellett azonban – mondta – nem vonható kétségbe az, hogy az orvosok fizetése nagymértékben nő az elkövetkezendőkben, viszont egyelőre nem tudni, hogy mekkorában, hiszen a különböző pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges, nem jelent meg Hivatalos Közlönyben.

Aránytalanságok a bérezésben

Az egészségügyi igazgatóság vezetője arra is kitért, hogy habár már

januártól is volt egy bérnövekedés a közszférában, amikor is az orvosok bruttó juttatása 25 százalékkal emelkedett, azokban az egészségügyi szakintézményekben, ahol köztisztviselők is dolgoznak (például egészségügyi igazgatóság, egészségbiztosítási pénztár), egyes köztisztviselők bére jelentősen csökkent.

Míg az ugyanott dolgozó, kimondottan a nem köztisztviselő orvos kollégáknak (például járványtani, laboratóriumi osztály) a fizetése megnőtt. Ez a bértörvény az év elejétől hatályba lépett rendelkezései miatt következett be, illetve, hogy a kormány áthárította az alkalmazottakra a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét.

Idézet
Így fordulhat elő, hogy nekünk mint intézményvezetőnek, januártól felére csökkent a bérünk, míg más kollégáknak, akik egyébként a beosztottaink, megduplázódott

– fogalmazott. Tar Gyöngyi szerint már most hatalmas aránytalanságok vannak a különböző bérek között, ez pedig intézményi szinten is konfliktusokat okozhat. Zárásként Tar Gyöngyi úgy fogalmazott, hogy mindezek ellenére nagyon örül, hogy az orvosoknak végre a végzettségük és a tanulmányi idejükhöz mérten nő a fizetésük, hiszen csak így lehet megakadályozni az orvoselvándorlást.

Ezt ígérték korábban

Mint Sorina Pintea egészségügyi miniszter február végén ismertette, a 2022-re tervezett béremeléseket már idén, március elsejétől bevezetik az egészségügyben: az orvosok és asszisztensek alapfizetése a januárihoz képest 70-től 173 százalékig terjedő mértékben nő majd, így szakágtól függően akár havi 4000 eurót is kereshetnek egyes orvosok.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 23., hétfő

Váltás a képviselőház élén: Sorin Grindeanut javasolja a PSD

A Szociáldemokrata Párt (PSD) alsóházi frakciója a párt ideiglenes elnökét, Sorin Grindeanut javasolja a képviselőház elnöki tisztségébe.

Váltás a képviselőház élén: Sorin Grindeanut javasolja a PSD
2025. június 23., hétfő

Június vége és július eleje a kéthetes időjárás-előrejelzésben

Június utolsó, illetve július első hetére adott ki időjárás-előrejelzést az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn.

Június vége és július eleje a kéthetes időjárás-előrejelzésben
2025. június 23., hétfő

Bizalmat szavazott a Bolojan-kormánynak a parlament

Hétfői együttes ülésén a szenátus és a képviselőház bizalmat szavazott az új kormánynak.

Bizalmat szavazott a Bolojan-kormánynak a parlament
2025. június 23., hétfő

Több mint húsz százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát a következő években

Az ágyak számának több mint 20 százalékos csökkentésével növelnék a kórházak hatékonyságát a kormányprogram értelmében.

Több mint húsz százalékkal csökkentik a kórházi ágyak számát a következő években
2025. június 23., hétfő

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak

A megszorítások részeként megszüntetik az alpolgármesteri tisztségeket az 1500 főnél kisebb népességű községekben.

Alpolgármesteri tisztségek szűnnek meg a nagy spórlásban, de a különnyugdíjak öregségre megmaradnak
2025. június 23., hétfő

Kétkulcsos áfát vezetnek be, nő a jövedéki adó és az osztalékadó

A kétkulcsos áfa (TVA) bevezetése, a jövedéki adó és az osztalékadó emelése, a nagy nyugdíjak utáni járulékfizetési kötelezettség bevezetése és az útadó növelése is szerepel az új kormány programjának deficitcsökkentő intézkedései között.

Kétkulcsos áfát vezetnek be, nő a jövedéki adó és az osztalékadó
2025. június 23., hétfő

Kormányprogram: kiadáscsökkentő intézkedésekkel fogják mérsékelni a költségvetési hiányt

A Bolojan-kormány programja három pillérre épül: az államháztartás rendbetételére, a jó kormányzásra, valamint a polgárok iránti tiszteletre – derül ki a hétfőn közzétett dokumentumból.

Kormányprogram: kiadáscsökkentő intézkedésekkel fogják mérsékelni a költségvetési hiányt
2025. június 23., hétfő

Ezekről szól a kormányzó pártok által aláírt koalíciós megállapodás

A különnyugdíjak reformja, a méltánytalan kiváltságok megszüntetése és a törvény előtti egyenlő bánásmód, Románia csatlakozása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez képezik többek között a leendő kormány prioritásait.

Ezekről szól a kormányzó pártok által aláírt koalíciós megállapodás
2025. június 23., hétfő

Igazságszolgáltatási reform a kormányprogramban: 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát

A beiktatásra váró koalíciós kormány programjában szerepel az igazságszolgáltatás reformja is: többek között 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát.

Igazságszolgáltatási reform a kormányprogramban: 65 évre emelnék az ügyészek és bírák nyugdíjkorhatárát
2025. június 23., hétfő

A kápolnásfalvi autóbaleset több sérültjét is műteni kellett

Állcsonttörést szenvedett az a hatéves kisfiú, aki a vasárnapi autós balesetben az egyik autóban utazott. A másik autóban utazó 15 éves fiú koponya- és arccsonttörést szenvedett, az édesapjának eltört a medencecsontja.

A kápolnásfalvi autóbaleset több sérültjét is műteni kellett