Műtét alatt az egyik Hargita megyei kórházban. Az egészségügyi alkalmazottak fizetése körül több a kérdés, mint a válasz
Fotó: Pál Árpád
Teljes a káosz az egészségügyi rendszerben a beígért óriási béremelések körül – legalábbis így lehetne jellemezni a mostani állapotot. Egyelőre ugyanis senkinek sem világos, hogy a kormány a március elsején bejelentett jelentős béremelésre tett ígéretét miként váltja be.
2018. április 03., 15:382018. április 03., 15:38
Néhány héttel azt követően, hogy a kormány az egészségügyi rendszerben március elsejétől sorra került jelentős béremelésre tett ígéretet, a lelkesedés helyét a kiábrándultság vette át.
Megjegyzendő, hogy a pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges, ez elvileg április elején kellene megjelenjen a Hivatalos Közlönyben. Így tehát
Továbbá, az új bértörvény nem ír elő arányos fizetésnövekedést az ágazatban minden alkalmazotti kategória számára. Például egyes köztisztviselőknek, illetve az adminisztratív személyzetnek nem jár a béremelés.
Sorina Pintea egészségügyi miniszter a kórházmenedzserekkel, az egészségügyi igazgatóságok vezetőivel és önkormányzati illetékesekkel tartott videokonferencián a korábbiakhoz képest jóval óvatosabban fogalmazott a témában. A tárcavezető leszögezte: az egységes közalkalmazotti bérezési törvény előírja a fizetésemelést, „amely elérheti a 170 százalékot is”, ugyanakkor az alapbér 30 százalékára korlátozza a pótlékok értékét. Megjegyzendő, hogy eddig például a veszélyes körülmények között – a sürgősségen, az onkológián vagy az intenzív osztályon, illetve a HIV-fertőzött és hepatitiszes betegekkel – dolgozó alkalmazottak 75–100 százalékos többletjuttatást kaptak. A Hotnews.ro hírportál szerint Sorina Pintea úgy fogalmazott:
Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője, aki egyébként részt vett az előbb említett videokonferencián, lapunknak elmondta,
Az intézményvezető is azt emelte ki, hogy a kórházi fizetésekkel kapcsolatban két fő probléma van: az egyik, hogy a bértörvény nem ír elő arányos fizetésnöveléseket az ágazatban minden alkalmazotti kategória számára, tehát például az adminisztratív személyzetet egyáltalán nem érinti. A másik probléma pedig az, hogy a bérpótlékok értékét 30 százalékra maximalizálta a szaktárca, holott eddig jóval nagyobb kiegészítéseket kapott az egyes szakterületen dolgozó egészségügyi személyzet. Ezek mellett azonban – mondta – nem vonható kétségbe az, hogy az orvosok fizetése nagymértékben nő az elkövetkezendőkben, viszont egyelőre nem tudni, hogy mekkorában, hiszen a különböző pótlékok kiszámolására vonatkozó tervezet még nem végleges, nem jelent meg Hivatalos Közlönyben.
Az egészségügyi igazgatóság vezetője arra is kitért, hogy habár már
Míg az ugyanott dolgozó, kimondottan a nem köztisztviselő orvos kollégáknak (például járványtani, laboratóriumi osztály) a fizetése megnőtt. Ez a bértörvény az év elejétől hatályba lépett rendelkezései miatt következett be, illetve, hogy a kormány áthárította az alkalmazottakra a társadalombiztosítási járulékok fizetésének kötelezettségét.
– fogalmazott. Tar Gyöngyi szerint már most hatalmas aránytalanságok vannak a különböző bérek között, ez pedig intézményi szinten is konfliktusokat okozhat. Zárásként Tar Gyöngyi úgy fogalmazott, hogy mindezek ellenére nagyon örül, hogy az orvosoknak végre a végzettségük és a tanulmányi idejükhöz mérten nő a fizetésük, hiszen csak így lehet megakadályozni az orvoselvándorlást.
Ezt ígérték korábban
Mint Sorina Pintea egészségügyi miniszter február végén ismertette, a 2022-re tervezett béremeléseket már idén, március elsejétől bevezetik az egészségügyben: az orvosok és asszisztensek alapfizetése a januárihoz képest 70-től 173 százalékig terjedő mértékben nő majd, így szakágtól függően akár havi 4000 eurót is kereshetnek egyes orvosok.
Gyergyószentmiklós hét pontján létesülhetnek elektromosautó-töltőállomások. A beruházás műszaki-gazdasági dokumentációját nemrégiben fogadta el a képviselő-testület. Kérdés, hogy a most körvonalazódó megszorítások miatt mikor valósul meg mindez.
A világ legmodernebb lőporgyárát építi meg a Brassó megyei Viktóriavárosban a román állam a Rheinmetall német fegyvergyártó vállalattal partnerségben – jelentette be a gazdasági minisztérium.
Bár soha nem látott felújítás zajlott a nyáron a Maros megyei iskolákban, még vannak infrastrukturális hiányosságok a megyében. Az idei tanévet 812 diákkal kevesebben kezdik meg, mint tavaly, 23 iskola pedig nem a megszokott helyen kezd.
Szeptembertől betiltják az Európai Unió országaiban a TPO-t (trimetil-benzil-foszfin-oxid) tartalmazó kozmetikumok forgalmazását – hívta fel a figyelmet szerdai közleményében az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Borboly Csaba már a vizsgálat befejezése előtt megtalálta a hibást: a sajtót. Egy dolgot viszont elhallgat a politikus: a média mellett ő sem kérdőjelezte meg a csobotfalvi tragikus pásztorbalesettel kapcsolatos hivatalos rendőrségi információkat.
Újabb harminckét iskolabuszt szállítottak le Hargita megyébe a napokban, ezeket szerdán át is vették az érintett helyi önkormányzatok. A járműveket Hargita Megye Tanácsa az Országos Helyreállítási Alapból (PNRR) szerezte be.
Szeptembertől ötállomásos koncertsorozattal várja a látogatókat Sóvidék, amelynek célja, hogy új lendületet adjon a térség turizmusának, erősítse a helyi kulturális életet, és meghosszabbítsa az idegenforgalmi szezont.
Tavaly az előző évhez képest 40,2 százalékkal több számítógépes csalást jelentettek Romániában, míg a malware-támadások száma 286,8 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) szerdán ismertetett jelentéséből.
Hároméves gyermek vesztette életét, hat ember pedig megsérült és kórházba vitték őket egy szerdai baleset következtében az Olt-völgyében.
Augusztus 18. és 24. között 3850 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 87,2 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte szerdán az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
szóljon hozzá!