Több mint A-kategóriás műemlék: identitás és összefogás a várfalakon belül

Bucsi Zsolt Tamás vártemplomi lelkész 15 éve szolgálja a sepsiszentgyörgyi vártemplom gyülekezetét. Az ő szolgálatának kezdetén indult el a felújításhoz vezető folyamat is, aminek köszönhetően a sok évszázados A-kategóriás műemlék ma a környék kihagyhatatlan látnivalója. Azonban

A vártemplom története a XIII. századig nyúlik vissza

Már a XIII. században templom állhatott a dombon, de az a XIV. században kaphatta meg a ma is látható gótikus stílusjegyeit.

A szentély mai mérete a XVI. században alakult ki, a reformáció korában szószék került bele és két karzattal is kibővült.

A templomot eredetileg két fal vette körül és két védőtornya volt. A külső falat az egyházközség 1786-ban lebontatta, ezekből a kövekből építették, II. József rendeletére, a német iskolának szánt épületet, ami napjainkban kántori lakként szolgál.

Megnyert majd visszavont pályázat, aztán pereskedés

Több kisebb beavatkozás után már nagyon szükségesnek látszott egy alaposabb tatarozás, de annak finanszírozása meghaladta a helyi lehetőségeket. A cél nemcsak a templom, hanem az összes hozzá tartozó épület felújítása volt, illetve szükségesnek látták egy új gyülekezeti ház és paplak felépítését is, hiszen az istentiszteleteket valahol a munkálatok ideje alatt is meg kell tartani. Ráadásul

A Központi Regionális Fejlesztési Ügynökség (ADR) által menedzselt pályázati alapokra számítva az egyházközség anyagi tartalékait teljesen kimerítette, hogy elkészüljenek a topográfiai, geológiai, környezetvédelmi, műemlékvédelmi tanulmányok – mindez több mint 200 ezer lejbe került. A pályázatot, amely a kiíró szándéka szerint turisztikai célokat szolgált és ennek megfelelően kellett az épületegyüttes infrastruktúráját is alakítani, 2016-ben nyújtották be.

Annak ellenére, hogy a hatóságok 2017 februárjában írásban értesítették az egyházközséget arról, hogy megnyerték az uniós támogatást, márciusban újraértékelték a pályázatot, áprilisban pedig elutasították azt:

– számolt be Bucsi Zsolt.

Az egyházközség kénytelen volt beperelni a pályáztatót, az ügyben végül a Legfelső Ítélő- és Semmitőszék ítélete arra kötelezte a Központi Regionális Fejlesztési Ügynökséget, hogy hagyja jóvá a támogatást.

Szeretnék elérni, hogy legalább a tanulmányokra költött összeget visszakaphassák, de annak ellenére, hogy az ügyben végleges döntés született, most végrehajtóhoz kell fordulniuk.

A magyar kormány a gyülekezet segítségére sietett

A gyülekezetnek végül – az elnyúló pereskedés közepén – a magyar kormány sietett a segítségére. 2017 végén nemzetpolitikai stratégiája részeként kiemelten támogatta a külhoni egyházak közösségi programjainak és ingatlanjainak felújítását. Így

„Első lépésben felépült a gyülekezeti terem és a paplak, második lépésben felújítottuk a templomot, a tornyot, a várfalat, a régi német iskolát, a harangozói lakást, és a mellette levő épületrészt. Több helyről is segítettek, végül így is csak egy elkötelezett egyháztagunk által nyújtott százezer eurós kölcsönnel tudtuk befejezni az építkezést, holott a városi és a megyei önkormányzat is beszállt a költségekbe.

Többszólamú gyülekezeti élet a várfalakon belül

Kulturális és örökségvédelmi szempontból a vártemplom hozzájárul ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy megerősítse identitását, fejezte ki meggyőződését a lelkipásztor. „Azt tapasztaljuk, hogy felekezettől függetlenül mindenki közös kincsnek tekinti. A gyülekezeten belül pedig felpezsdült a közösségi élet, megesik, hogy egyszerre öt helyszínen is foglalkozások vannak.”

Ez a következőképpen történhet meg:

• míg a templomban ifjúsági, családos vagy zenés istentisztelet, esetleg orgona vagy zongorakoncert van,

• a régi imateremben foglalkozások zajlanak, például ott találkoznak a fonalművészetet gyakorlók;

• mellette a Bölcső és vár egyesület termében baba-mama foglalkozások vannak heti rendszerességgel,

• egy másik épületrészben délutánonként román magánórákat tartanak a diákoknak, és a bútorfestő kör is itt tevékenykedik,

• nyáron pedig az udvar táborozóhelyként is működik, sokszor a városból más szervezetek is bekérezkednek, akár egy esemény megszervezésére, mivel az udvaron színpad is van. Az akadálymentesítésnek köszönhetően az idősek is nagyobb számban jönnek az istentiszteleti és más alkalmakra.

Mivel interjúalanyunkon kívül a Dénes Előd – Dénes Katinka lelkészházaspár is szolgálatot teljesít a vártemplomban, egyszerre több csoporttal is tudnak foglalkozni.

„Annak ellenére, hogy turisztikai szempontból még van mit fejleszteni – például az idegenvezetésen –, ahogy megnyílt a brassói repülőtér,