Országszerte 225 968, Hargita megyében 6377 olyan gazda van, akik 1-2 hektáros összterületre igényeltek támogatást
Fotó: Veres Nándor
A jelenlegi egy hektárról kettőre növelné a kormány azt a minimális földterületet, amelyre a gazdák egységes mezőgazdasági támogatásokat igényelhetnének. De mi lesz így a kisgazdákkal és a nadrágszíjparcellákkal? Milyen hatással lesz ez az agráriumra?
2025. június 30., 08:022025. június 30., 08:02
2025. június 30., 08:042025. június 30., 08:04
Az új kormány programjának legújabb változata egy több mint kétszázezer gazdát érintő változást hozhat a mezőgazdasági támogatásokra vonatkozó kritériumok esetében. A kabinet
Az Economica.net által az Országos Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségtől (APIA) kapott adatok szerint több mint kétszázezer gazda van ilyen helyzetben országszerte:
Fotó: Kristó Róbert
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter, akit a TVR1 mezőgazdasági műsorában arról kérdeztek, mit válaszolna azoknak, akik szerint ezzel az intézkedéssel tönkretennék a kisgazdákat, azt mondta:
A cél az, hogy a juttatásokat azok kapják, akik megművelik a földeket, ne a „támogatásvadászok” – mondta a tárcavezető.
A legfontosabb kérdés az, ha bevezetik a tervezett módosítást, mi lesz a két hektárnál kisebb földterületekkel, mi lesz a sok apró nadrágszíjparcellával és a kisgazdaságokkal. Alapvetően
Fotó: Veres Nándor
Ráadásul a földek tagosítására, a sok kis nadrágszíjparcella egyesítésére a támogatások jelentetik az egyik legfontosabb motivációs tényezőt már hosszú évek óta. És Románia még így sem áll jól EU-s viszonylatban, hiszen rengeteg apró, túlélőgazdaság van még így is az országban,
Az is fontos, hogy a támogatások miatt nem maradt parlagon sok kis földparcella, hiszen a juttatásokért cserébe gondozni, művelni kell azokat.
Hargita megyében még országos viszonylatban is viszonylag nagy a nadrágszíjparcellák, illetve az apró mezőgazdasági területek aránya, így
Idén 24 143 gazda igényelt egységes mezőgazdasági támogatásokat a megyében, összesen 178 048 hektár területre. Amint azt Haschi Andrástól, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetőjétől megtudtuk:
Ők összesen 9314 hektár területre kértek támogatásokat, ami a Hargita megyei támogatási kérelmekben feltüntetett összterületnek valamivel több, mint az 5 százalékát teszi ki.
Haschi András véleménye szerint a tervezett módosítás egyáltalán nem fogja befolyásolni a támogatásigénylések által a megyébe befolyó pénz mennyiségét.
– mondta. Példaként hozzáfűzte, nagyjából tíz évvel ezelőtt módosították az igénylési feltételeket, amelyek értelmében már csak azok a legelő- és kaszálótulajdonosok kaphattak támogatást, akik állatokkal is rendelkeztek. Az igénylők száma Hargita megyében akkor egyik évről a másikra 5000-rel csökkent, de az összterület mérete nem. Később visszavonták az említett kritériumot.
Fotó: Veres Nándor
A tervezett módosítás majdani hatásainak a megértése szempontjából fontos tényező az is, hogy
A támogatási kritériumok szerint a parcellák minimum 30 árasak, azaz 0,3 hektárosak kell legyenek, és ezek összessége el kell érje az 1 hektárt. A kérelmek egy részében jelenleg is ilyen kis parcellákból áll össze a szükséges összterület, a gazdák közül sokan bérlik ezek egy részét – például akkor, ha a tulajdonos nem kívánja eladni –, illetve
Valószínűleg olyan esetek is vannak, amikor egyszerűen csak összeáll két földszomszéd, összeadják a kis parcelláikat és elosztják az azokra érkező támogatást.
Ez lesz a jövőben is, azzal a különbséggel, hogy ha bevezetik a tervezett módosítást, 1 hektár helyett 2 hektár lesz a minimális összterület,
– véli a megyei APIA igazgatója. Ezáltal koncentrálódnak is a gazdaságok, ami elkerülhetetlen a tekintetben is, hogy tisztes jövedelmet biztosítsanak a gazdálkodóknak – ezzel a trenddel nem lehet szembemenni – véli a megyei mezőgazdasági intervenciós és kifizetési ügynökség vezetője.
Az ország hegyvidéki meteorológiai állomásai környékén mért legvastagabb, fél métert meghaladó hóréteg a Bucsecs-hegységben levő Omu-csúcson volt csütörtökön.
Egyhangúlag fogadta el a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) csütörtöki plenáris ülésén a zárónyilatkozatot, amelyben elutasítják a külhoni magyarok szavazati jogának megvonására irányuló törekvéseket – közölte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Egy újabb, 28 kilométeres szakaszát adják át várhatóan péntek délután az A7-es moldvai autópályának, de ahogy az infrastruktúra-fejlesztéseket monitorozó egyesület mondja: nálunk semmi sem ilyen egyszerű. Nagyobb a bejelentés, mint amit a valóság mutat.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a minimálbér kérdését, és eddigi közlése értelmében az „elvileg nem fog emelkedni”.
A legfelsőbb bíróság bírái csütörtökön úgy döntöttek, hogy megtámadják az alkotmánybíróságon a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet.
A munka- és családügyi minisztérium elindítja október 20-án a 2025-ös lombikbébiprogramot – adta hírül csütörtöki közleményében az RMDSZ.
Turné indul Erdélyben, amely feltárja, mely népzenei dallamokból inspirálódott Johannes Brahms 21 magyar táncának megalkotásakor. A hosszas kutatómunka eredményét bemutató eseménysorozat Maros megyei dalt is azonosított a források között.
A Hargita Székely Néptáncszínház és a Csíki Játékszín alkalmazottai is elsősegélynyújtási képzésen vesznek részt, a két intézmény egy defibrillátort is kapott – az újraélesztés világnapján erről tartottak sajtótájékoztatót Csíkszeredában.
Hitelfelvételre készül a székelyudvarhelyi önkormányzat, amely a tervezett észak-nyugati elkerülőút nyomvonaláról is döntött. Utóbbi esetben négy lehetőség közül választották ki a képviselők, hogy melyiket dolgozza ki részletesebben a tervező.
2 hozzászólás