Igénytelen és alkalmazkodó fajta, gyerekbarát természete miatt ideális családi kedvenc is lehet
Fotó: Facebook/Siculus Erdélyi Kopó Kennel
Szívós, bátor, szófogadó eb az erdélyi kopó, jól szolgál a vadászaton, nem harapós az ember szempontjából, mégis az egyik legveszélyeztetettebb helyzetben lévő kutyafajták egyike. Ezeket a különleges ebeket láthatjuk szombaton az erdőszentgyörgyi Rhédey-kastély udvarában, ahol harmadjára szervezik meg az Erdélyi Kopó Szemlét.
2017. október 18., 17:332017. október 18., 17:33
2017. október 19., 11:472017. október 19., 11:47
Nem kiállítás, nem szépségverseny, hanem szemle – magyarázza a szombaton esedékes rendezvényről a főszervező, Tőkés Lóránt, aki maga is erdélyikopó-tenyésztő immár tizenkét éve. A Siculus Erdélyi Kopó Kennel tulajdonosa Hármasfaluban tenyészti a szerinte egyik legcsodálatosabb magyar kutyafajtát, az erdélyi kopót. Elmondta, noha vannak kiállítások, kutyaszépségversenyek, az erdélyikopó-tulajdonosok körében született meg az igény, hogy legyen egy olyan rendezvény, amely ténylegesen tükröt tart számukra az erdélyi kopóról.
„Ezen a szemlén a kopók küllemét vizsgálják, valamint a belső tulajdonságait is, hogy milyen a temperamentuma, az idegrendszere, hogyan viselkedik más emberek és más kutyák közelében. A küllemmel kapcsolatban is
a végtagállása, stb.” – magyarázza Tőkés Lóránt. Hozzáteszi, az értékelést Magyarországról érkező szakember végzi majd, Kerekes Gábor, aki igazi szakértője az erdélyi kopónak. A legszebb, legjobb példányok és tulajdonosaik kupával térhetnek haza a nap végén.
Fotó: Facebook/Siculus Erdélyi Kopó Kennel
Mivel előzetes regisztráció nincs, ezért Tőkés Lóránt nem tudja megmondani, hogy szombaton hány tenyésztő és hány kutya jelenik majd meg. Elmesélte azonban, hogy a legelső szemlén, három évvel ezelőtt 41 kutya volt. Ez rekordszámba is megy, hiszen a budapesti világkupa-kiállításon 40 alatt volt az erdélyi kopók száma, másrészt azért is szép az a 41-es létszám, mert az erdélyi kopó egy veszélyeztetett fajta, nagyon alacsony a Kárpát-medencei populációszám, a kihalás is fenyegette.
– magyarázza a tenyésztő. Rámutat a fajta szépségét, értékét éppen az adja, hogy rusztikus kutya, vagyis nem kell a szőrét kefélni, trimmelni, nem egy szobakutya. Az tartotta meg évszázadokon keresztül, hogy a gazda és a természet úgy szelektálta, hogy
– magyarázza a tenyésztő. „A világ közben megváltozott, de nem muszáj a kutyát a mi kényelmes világunk után vinni. Az erdélyi kopó ugyanis a több száz év alatt nem arra volt kiszelektálva, hogy kanapén heverjen a tévé előtt, hanem arra, hogy szívós, kitartó, egészséges, mostohább időt is bíró állat legyen. Ezért is nagy kincs” – fogalmaz Tőkés Lóránt.
A szemle főszervezője, arra nem tud válaszolni, hogy mennyi erdélyi kopó lehet a környékünkön, ugyanis nem minden kutyát regisztrálnak a tulajdonosok. Az október 21-ei eseményre főként a Nyárádmentéről, Tordáról és Székelyföldről érkeznek az erdélyi kopók és tulajdonosaik.
Az erdélyi kopó
Az erdélyi kopó ősi magyar vadászkutya, amely a történelmi Magyarországon alakult ki. Eredete a régmúlt századokba nyúlik vissza. Az erdélyi magyarság dolga volt a kopók tenyésztése és alkalmazása a vadászatokon. Az általuk végzett hajtóvadászat orrjóságot, kitartóságot, bátorságot, a nyomkövetést lehetővé tévő éles szimatot, kiváló memóriát és tájékozódó képességet kívánta meg, és ez a követelmény segítette a fajtát. Itt érdemes megjegyezni, hogy az erdélyi kopó a gyalogvadászat mestere. A falkavadászat alapja az, hogy a menekülő vad – róka, szarvas, nyúl – szagot hagy maga után, amely az időjárási viszonyoktól függően több-kevesebb ideig a föld felett lebeg. A kiváló orrú kopók ezt a szagot követik, és a vadat tulajdonképpen csak a hajsza végén pillantják meg. Testfelépítése hosszútávfutáshoz alkalmazkodott, atletikus, nem durva, nem is vékony csontú. Jóindulatú, bátor, nyugodt, alaptermészete kiegyensúlyozott, ugyanakkor határozott, temperamentumos. Igénytelen, a szélsőséges időjárást is bírja.
A Maros Megyei Természettudományi Múzeum november és december folyamán minden csütörtökön csillagászati estet szervez „Nézz az égre a múzeumból” címmel.
A csíkszéki fedett műjégpályák készen állnak arra, hogy megnyissák kapuikat a korcsolyázók előtt. Elsőként a csíkszeredai Molnár Lajos műjégpályán indul a közkorcsolyázás szombattól, majd hamarosan a Vákár Lajos műjégpályán és a karcfalvi műjégpályán is.
A szeretetteljes emlékezés lángjai világították be a temetők sötétjét péntek este. Mindenszentek napja alkalmából idén is sokan kilátogattak a temetőkbe elhunyt szeretteik sírjához, gyertyát gyújtani és emlékezni. Fotókon mutatjuk.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) adománygyűjtést szervez egy gazdatársuk leégett fóliájának és melléképületeinek helyreállítása érdekében.
Őrizetbe vették azt a Maros megyei férfit, aki rendőröket próbált megvesztegetni.
Több óráig volt lezárva a forgalom, több, mint tíz kilométeres autósor alakult ki a Maros megyei Nagyernye községben, Sáromberkénél pénteken délután a súlyos baleset miatt. A rendőrség egyelőre nem közölte a baleset okait.
Több mint ötezer cég és egyéni vállalkozó jelentett fizetésképtelenséget az országban. Ez a mennyiség 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, az év első kilenc napjában. Akkor alig több mint 4500 esetet regisztráltak.
A Meseszó Egyesület mesemondói idén is bejárják az országot, és mesélnek kis és nagyobb közösségekben. Akik szeretnének gyerek- vagy felnőtt közösség számára mesét kérni, november 8-ig tehetik ezt meg.
Nyolcan sérültek meg, miután két gépjármű összeütközött péntek délután Sáromberkénél – tájékoztat a Maros tűzoltóság sajtóosztálya.
Több mint hatvan rendőr és csendőr részvételével tartottak összehangolt akciót Nyárádkarácson községben péntek reggel a közrend biztosítása érdekében.
szóljon hozzá!