
Restaurálták a falon levő alkotásokat
Fotó: Haáz Vince
A tervek szerint befejezik idén a marosvásárhelyi Kultúrpalota felújítását, de a Teleki Téka freskós termét is teljes pompájában csodálhatják meg a látogatók. Csaknem 50 millió lejt költ a Maros Megye Tanácsa az alárendeltségébe tartozó kulturális intézmények fenntartására és fejlesztésére.
2023. február 13., 15:482023. február 13., 15:48
Maros megyében idén az Építkezés évét hirdették meg. Ennek apropóján Kovács Mihály Levente, a Maros Megyei Tanácsa alelnöke a kulturális intézmények háza táján esedékes fejlesztésekről beszélt. Találó helyszínen, a Teleki Téka freskós termében tartotta sajtótájékoztatóját.
Kovács Mihály Levente találó helyszínen számolt be a kulturális intézmények támogatásáról
Fotó: Haáz Vince
A Maros Megyei Tanács alárendeltségébe tartozik többek között a megyei könyvtár, a múzeum, a filharmónia, az Ariel ifjúsági- és gyermekszínház, a Maros Művészegyüttes és két irodalmi folyóirat.
Kovács Mihály Levente elmondta, hogy növelték a kulturális intézményeknek szánt keretösszeget, hiszen fontosnak tartották, hogy év végéig fedezni tudják a fenntartási költségeket, de a fizetéseket is biztosítani lehessen.
Vizionált tájképek díszítik az egykori báltermet
Fotó: Haáz Vince
A megyei tanács alelnöke azt is elmondta, hogy jónéhány futó vagy nemrég elkezdett projektjük van, ami a kulturális intézményeket illeti. „Bízunk abban, hogy idén be tudjuk fejezni a Kultúrpalota felújítását. Mint ismert, ennek az összköltségvetése tizenegy millió lej, amiből hat millió lej önrész.
Idén befejezik a szintén uniós támogatásból végzett Természettudományi múzeum teljes átalakítása is. Az épület már készen van, jelenleg zajlik a berendezések, eszközök megvásárlása. A múzeum mindenféle újszerű eszközzel lesz felszerelve, reméljük, hogy sok turistát vonz majd ide.
– sorolta Kovács Mihály Levente, aki arról is beszámolt, hogy a Méltányos Átállási Alapból fogják felújítani a Maros Megyei Múzeum központi épületét. Többek között kicserélik a fűtésrendszert és villanyhálózatot, valamint hőszigetelik az épületet.
Az évek során megpróbálták eltüntetni a falon levő alkotásokat
Fotó: Rab Zoltán
A Teleki Téka emeletén lévő, úgynevezett freskós termet eredetileg bálteremnek építették és használták. Az egykori bálteremben barokk látképek, vagyis veduták vannak a falakon, valószínűleg metszetek után készültek; Franz Neuhauser szebeni festő készíthette őket a művészettörténeti kutatások alapján a 18. század végén, 19. század elején. Mint korábban írtunk róla, ezek részben vizionált tájképek, nem feltétlenül valósak, a többin pedig Marosvásárhely és környéke jelenik meg.
Tavaly nyáron még így nézett ki a freskós terem
Fotó: Rab Zoltán
A felújítási munkálatokat 2018 decemberében kezdték el, kétharmadát a munkálatoknak el is végezték, de a világjárvány miatt a szakemberek nem dolgozhattak, a munka folytatása így tavaly nyáron folyatódott.
2018-ban kezdődtek a munkálatok, idén zárulnak
Fotó: Rab Zoltán
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!