
Florea szerint a tulajdonjog őket illeti
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea szerint egyértelmű, hogy a városhoz tartozik az a telek, amelyre az egészségügyi minisztérium fel akarja építtetni az égési sérülteket ellátó központot, és ennek tisztázása érdekében csütörtökre megbeszélését hívott össze az érintettekkel. A megyei önkormányzat álláspontja szerint a szóban forgó telek tulajdonjoga még nem tisztázott, és félő, hogy emiatt a megye elveszítheti a fontos beruházást.
2019. szeptember 25., 21:452019. szeptember 25., 21:45
A nagykórház körüli telek tulajdonjogának tisztázása azért került ismét a középpontba, mert a meglévő kórházépületek mellé a szakminisztérium fel akarja építtetni – uniós pénzalapokból – az égési sérültek kezelő központot. Ehhez azonban
Jelenleg a terület nincs sem a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, sem a megyei tanács nevére telekelve. Mindkét intézmény azonban sajátjaként tartja számon. A húszhektáros telket a kormány 2002-ben a megyei tanácsnak adta, de ezt a döntést megtámadta a város, azt állítva, hogy a telek mindig a város adminisztrálásában volt. A bíróság kimondta, hogy a kormányhatározat, amellyel a megyei tanácsnak adták a telket, nem volt törvényes, de nem hozott döntést a terület tulajdonjogát illetően.
Dorin Florea polgármester szerint nincs szükség arra, hogy a nevükre telekeltessék azt a területet, hiszen már a 70-es évektől ők adminisztrálják, és ezen jogukat bírósági ítélettel is elismerték. Kifejtette, polgármesterként és orvosként is támogatja az égési sérülteket ellátó központ megépítését, és
ahogy eddig is tette. „A telek a városé, használatba adjuk, ha kell, hogy megépítsék a központot, semmiképp nem fogunk a tervek elé akadályt gördíteni. A megyei tanácsosok nem dönthetnek egy olyan terület sorsáról, amely nem az övéké.
A húszhektáros terület tulajdonjoga máig sem tisztázott
Fotó: Haáz Vince
Ha valóban meg fog épülni a központ, akkor megvárjuk, hogy ez megtörténjen, és azután fogunk oda parkolókat kialakítani. Találkozóra hívtam a telekkönyvi hivatal, a megyei tanács, a kórházak és az orvosi egyetem képviselőit, hogy tisztázzuk le ezt a kérdést, és ne tudják azt mondani, miattam nem történt meg ez a fontos beruházás” – nyilatkozta Florea.
A megyei önkormányzat álláspontja szerint a polgármesteri hivatal hozzáállása elsősorban a város és Maros megye lakosai számára káros, hiszen
és nem épülhet meg az égési sérülteket ellátó központ.
„Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, arra van szükség, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is lépéseket tegyen a helyzet tisztázása érdekében a bíróságok rendelkezései szerint, valamint a törvényes előírásoknak megfelelően. A bíróság elrendelte, hogy a telekkönyvben a korábban szereplő húszhektáros felület helyett a kórházhoz kapcsolódó földterület kifejezés szerepeljen, és ezáltal előírta, hogy konkrét mérésekkel kell tisztázni a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházhoz tartozó földterület nagyságát.
A Maros megyei tanács megrendelte a telek tagolásához szükséges topográfiai tanulmányt, és az elkészült dokumentumot a megyei önkormányzat e heti soros ülésén szavazásra fogják bocsátani (szerk. megj.: a mérés kimondja, hogy a beruházáshoz szükséges telek a Maros megyei tanácsoz tartozik).
Ezt követően a dokumentumot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, akkor a megyei tanács a telek tulajdonosaként átruházhatja a központ felépítéséhez szükséges terület adminisztrálásának jogát az egészségügyi minisztériumra. Ha ezt a műveletet nem sikerül végrehajtani 2019 végéig, elveszítjük az új központ építéséhez rendelkezésre álló finanszírozást” – állítja a megyei tanács sajtóirodája.
Lukács Katalin sajtószóvivőtől megkérdeztük, hogy hivatalosak-e a csütörtöki, a telek tulajdonjoga és a marosvásárhelyi városháza szándékainak tisztázását célzó találkozóra? A sajtószóvivő azt mondta, hogy a megyei tanácsot nem hívták meg erre a megbeszélésére.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
Immár 25 éve, mindössze egy év kimaradással töltik meg a csíkszeredai Szabadság teret és a Promenádot a legnagyobb szabadtéri ételszentelés résztvevői.
Húsvétvasárnap, az immár ötödjére megszervezett sepsiszentgyörgyi ételszentelésen minden eddiginél többen, mintegy 1500-an vettek részt: szinte minden történelmi egyház képviseltette magát hívei által.
Több ezren vettek részt idén is a Kárpát-medence legnagyobb ételszentelésén, Csíkszereda főterén, amelynek idén volt a jubileumi, 25. kiadása.
Mi is képesek vagyunk a béke és az egység új világának életre keltésére – mondta homíliájában XIV. Leó pápa a Szent Péter-bazilikában a nagyszombat esti vigília szertartásán, amelyen tíz felnőttet keresztelt meg.
Új szokás indult útjára Gyergyószentmiklóson: a húsvétvasárnapi eledelszentelés idén először városi eseménnyé bővült. A Szent Miklós Plébánia ezúttal a városközponti parkban szervezte meg az étkek megáldását.
Húsvétvasárnap reggel az ételszentelés szertartása kerül középpontba, ezt a hagyományt pedig Csíkszeredában több ezren éltetik. A Kárpát-medence legnagyobb ételszentelését Csíkszereda központjában tartják, és ez idén sincs másként.
szóljon hozzá!