
Florea szerint a tulajdonjog őket illeti
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea szerint egyértelmű, hogy a városhoz tartozik az a telek, amelyre az egészségügyi minisztérium fel akarja építtetni az égési sérülteket ellátó központot, és ennek tisztázása érdekében csütörtökre megbeszélését hívott össze az érintettekkel. A megyei önkormányzat álláspontja szerint a szóban forgó telek tulajdonjoga még nem tisztázott, és félő, hogy emiatt a megye elveszítheti a fontos beruházást.
2019. szeptember 25., 21:452019. szeptember 25., 21:45
A nagykórház körüli telek tulajdonjogának tisztázása azért került ismét a középpontba, mert a meglévő kórházépületek mellé a szakminisztérium fel akarja építtetni – uniós pénzalapokból – az égési sérültek kezelő központot. Ehhez azonban
Jelenleg a terület nincs sem a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, sem a megyei tanács nevére telekelve. Mindkét intézmény azonban sajátjaként tartja számon. A húszhektáros telket a kormány 2002-ben a megyei tanácsnak adta, de ezt a döntést megtámadta a város, azt állítva, hogy a telek mindig a város adminisztrálásában volt. A bíróság kimondta, hogy a kormányhatározat, amellyel a megyei tanácsnak adták a telket, nem volt törvényes, de nem hozott döntést a terület tulajdonjogát illetően.
Dorin Florea polgármester szerint nincs szükség arra, hogy a nevükre telekeltessék azt a területet, hiszen már a 70-es évektől ők adminisztrálják, és ezen jogukat bírósági ítélettel is elismerték. Kifejtette, polgármesterként és orvosként is támogatja az égési sérülteket ellátó központ megépítését, és
ahogy eddig is tette. „A telek a városé, használatba adjuk, ha kell, hogy megépítsék a központot, semmiképp nem fogunk a tervek elé akadályt gördíteni. A megyei tanácsosok nem dönthetnek egy olyan terület sorsáról, amely nem az övéké.
A húszhektáros terület tulajdonjoga máig sem tisztázott
Fotó: Haáz Vince
Ha valóban meg fog épülni a központ, akkor megvárjuk, hogy ez megtörténjen, és azután fogunk oda parkolókat kialakítani. Találkozóra hívtam a telekkönyvi hivatal, a megyei tanács, a kórházak és az orvosi egyetem képviselőit, hogy tisztázzuk le ezt a kérdést, és ne tudják azt mondani, miattam nem történt meg ez a fontos beruházás” – nyilatkozta Florea.
A megyei önkormányzat álláspontja szerint a polgármesteri hivatal hozzáállása elsősorban a város és Maros megye lakosai számára káros, hiszen
és nem épülhet meg az égési sérülteket ellátó központ.
„Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, arra van szükség, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is lépéseket tegyen a helyzet tisztázása érdekében a bíróságok rendelkezései szerint, valamint a törvényes előírásoknak megfelelően. A bíróság elrendelte, hogy a telekkönyvben a korábban szereplő húszhektáros felület helyett a kórházhoz kapcsolódó földterület kifejezés szerepeljen, és ezáltal előírta, hogy konkrét mérésekkel kell tisztázni a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházhoz tartozó földterület nagyságát.
A Maros megyei tanács megrendelte a telek tagolásához szükséges topográfiai tanulmányt, és az elkészült dokumentumot a megyei önkormányzat e heti soros ülésén szavazásra fogják bocsátani (szerk. megj.: a mérés kimondja, hogy a beruházáshoz szükséges telek a Maros megyei tanácsoz tartozik).
Ezt követően a dokumentumot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, akkor a megyei tanács a telek tulajdonosaként átruházhatja a központ felépítéséhez szükséges terület adminisztrálásának jogát az egészségügyi minisztériumra. Ha ezt a műveletet nem sikerül végrehajtani 2019 végéig, elveszítjük az új központ építéséhez rendelkezésre álló finanszírozást” – állítja a megyei tanács sajtóirodája.
Lukács Katalin sajtószóvivőtől megkérdeztük, hogy hivatalosak-e a csütörtöki, a telek tulajdonjoga és a marosvásárhelyi városháza szándékainak tisztázását célzó találkozóra? A sajtószóvivő azt mondta, hogy a megyei tanácsot nem hívták meg erre a megbeszélésére.
Befejeződött a gyergyóditrói községháza felújítása, hivatal munkatársai visszaköltöztek az épületbe. A lakosság ismét a megszokott helyen intézheti ügyeit, a korszerűsített épület homlokzatára pedig a magyar nyelvű Községháza felirat is visszakerült.
A bruttó minimálbér jelenlegi szinten tartását kéri a kormánytól 2027-re a kis és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia.
Biztosítási kötvények hamisításával próbált bankhitelt szerezni egy cég tulajdonosa Hargita megyében. A rendőrség kedden több házkutatást is tartott a cég munkapontjánál, valamint a tulajdonosnál.
A korábbi gyermekgondozási díj teljes összegének megfelelő támogatást kaphatnának azok a szülők, akik a gyermeknevelési szabadság ideje alatt visszatérnek dolgozni. Az erről szóló törvénytervezetet kedvezően véleményezte a szenátus szakbizottsága.
Egymást hibáztatja a volt és a jelenlegi munkaügyi miniszter a fogyatékossággal élő személyekről jelentett vitatott adatok miatt. A botrány nyomán Románia a helyreállítási tervhez kapcsolódó uniós támogatások egy részét is elveszítheti.
Megkapta az építkezési engedélyt a Csíkszereda zsögödi részére tervezett Dracula Park Transylvania. A beruházó Lénárd András bejelentése szerint egy újabb, fontos mérföldkőhöz érkezett a nagyszabású élménypark előkészítése.
A jelenlegi 4325 lejről 4652 lejre emelné 2027-ben a bruttó minimálbért az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS). A szakszervezeti szövetség átlátható, méltányos számítási módszert és a minimálbér befagyasztásának elkerülését szorgalmazza.
November 6-a, péntek az utolsó nap, amikor a gazdák benyújthatják a kérelmüket az aszály sújtotta kukorica- és napraforgótermés után járó rendkívüli támogatásra – hívta fel a figyelmet kedden a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Az ősz színeit kedd reggelre a frissen hullott hó fehérsége törte meg Hargitafürdőn.
Romániában több mint négyezer gyermek szenved 1-es típusú cukorbetegségben, a kezeléshez való hozzáférést, a metabolikus betegségek megelőzését és az egészségnevelést a legfontosabb prioritások közé kell sorolni – jelentette ki az egészségügyi miniszter.
szóljon hozzá!