
Florea szerint a tulajdonjog őket illeti
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea szerint egyértelmű, hogy a városhoz tartozik az a telek, amelyre az egészségügyi minisztérium fel akarja építtetni az égési sérülteket ellátó központot, és ennek tisztázása érdekében csütörtökre megbeszélését hívott össze az érintettekkel. A megyei önkormányzat álláspontja szerint a szóban forgó telek tulajdonjoga még nem tisztázott, és félő, hogy emiatt a megye elveszítheti a fontos beruházást.
2019. szeptember 25., 21:452019. szeptember 25., 21:45
A nagykórház körüli telek tulajdonjogának tisztázása azért került ismét a középpontba, mert a meglévő kórházépületek mellé a szakminisztérium fel akarja építtetni – uniós pénzalapokból – az égési sérültek kezelő központot. Ehhez azonban
Jelenleg a terület nincs sem a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, sem a megyei tanács nevére telekelve. Mindkét intézmény azonban sajátjaként tartja számon. A húszhektáros telket a kormány 2002-ben a megyei tanácsnak adta, de ezt a döntést megtámadta a város, azt állítva, hogy a telek mindig a város adminisztrálásában volt. A bíróság kimondta, hogy a kormányhatározat, amellyel a megyei tanácsnak adták a telket, nem volt törvényes, de nem hozott döntést a terület tulajdonjogát illetően.
Dorin Florea polgármester szerint nincs szükség arra, hogy a nevükre telekeltessék azt a területet, hiszen már a 70-es évektől ők adminisztrálják, és ezen jogukat bírósági ítélettel is elismerték. Kifejtette, polgármesterként és orvosként is támogatja az égési sérülteket ellátó központ megépítését, és
ahogy eddig is tette. „A telek a városé, használatba adjuk, ha kell, hogy megépítsék a központot, semmiképp nem fogunk a tervek elé akadályt gördíteni. A megyei tanácsosok nem dönthetnek egy olyan terület sorsáról, amely nem az övéké.
A húszhektáros terület tulajdonjoga máig sem tisztázott
Fotó: Haáz Vince
Ha valóban meg fog épülni a központ, akkor megvárjuk, hogy ez megtörténjen, és azután fogunk oda parkolókat kialakítani. Találkozóra hívtam a telekkönyvi hivatal, a megyei tanács, a kórházak és az orvosi egyetem képviselőit, hogy tisztázzuk le ezt a kérdést, és ne tudják azt mondani, miattam nem történt meg ez a fontos beruházás” – nyilatkozta Florea.
A megyei önkormányzat álláspontja szerint a polgármesteri hivatal hozzáállása elsősorban a város és Maros megye lakosai számára káros, hiszen
és nem épülhet meg az égési sérülteket ellátó központ.
„Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, arra van szükség, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is lépéseket tegyen a helyzet tisztázása érdekében a bíróságok rendelkezései szerint, valamint a törvényes előírásoknak megfelelően. A bíróság elrendelte, hogy a telekkönyvben a korábban szereplő húszhektáros felület helyett a kórházhoz kapcsolódó földterület kifejezés szerepeljen, és ezáltal előírta, hogy konkrét mérésekkel kell tisztázni a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházhoz tartozó földterület nagyságát.
A Maros megyei tanács megrendelte a telek tagolásához szükséges topográfiai tanulmányt, és az elkészült dokumentumot a megyei önkormányzat e heti soros ülésén szavazásra fogják bocsátani (szerk. megj.: a mérés kimondja, hogy a beruházáshoz szükséges telek a Maros megyei tanácsoz tartozik).
Ezt követően a dokumentumot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, akkor a megyei tanács a telek tulajdonosaként átruházhatja a központ felépítéséhez szükséges terület adminisztrálásának jogát az egészségügyi minisztériumra. Ha ezt a műveletet nem sikerül végrehajtani 2019 végéig, elveszítjük az új központ építéséhez rendelkezésre álló finanszírozást” – állítja a megyei tanács sajtóirodája.
Lukács Katalin sajtószóvivőtől megkérdeztük, hogy hivatalosak-e a csütörtöki, a telek tulajdonjoga és a marosvásárhelyi városháza szándékainak tisztázását célzó találkozóra? A sajtószóvivő azt mondta, hogy a megyei tanácsot nem hívták meg erre a megbeszélésére.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!