
Florea szerint a tulajdonjog őket illeti
Fotó: Haáz Vince
Marosvásárhely polgármestere, Dorin Florea szerint egyértelmű, hogy a városhoz tartozik az a telek, amelyre az egészségügyi minisztérium fel akarja építtetni az égési sérülteket ellátó központot, és ennek tisztázása érdekében csütörtökre megbeszélését hívott össze az érintettekkel. A megyei önkormányzat álláspontja szerint a szóban forgó telek tulajdonjoga még nem tisztázott, és félő, hogy emiatt a megye elveszítheti a fontos beruházást.
2019. szeptember 25., 21:452019. szeptember 25., 21:45
A nagykórház körüli telek tulajdonjogának tisztázása azért került ismét a középpontba, mert a meglévő kórházépületek mellé a szakminisztérium fel akarja építtetni – uniós pénzalapokból – az égési sérültek kezelő központot. Ehhez azonban
Jelenleg a terület nincs sem a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal, sem a megyei tanács nevére telekelve. Mindkét intézmény azonban sajátjaként tartja számon. A húszhektáros telket a kormány 2002-ben a megyei tanácsnak adta, de ezt a döntést megtámadta a város, azt állítva, hogy a telek mindig a város adminisztrálásában volt. A bíróság kimondta, hogy a kormányhatározat, amellyel a megyei tanácsnak adták a telket, nem volt törvényes, de nem hozott döntést a terület tulajdonjogát illetően.
Dorin Florea polgármester szerint nincs szükség arra, hogy a nevükre telekeltessék azt a területet, hiszen már a 70-es évektől ők adminisztrálják, és ezen jogukat bírósági ítélettel is elismerték. Kifejtette, polgármesterként és orvosként is támogatja az égési sérülteket ellátó központ megépítését, és
ahogy eddig is tette. „A telek a városé, használatba adjuk, ha kell, hogy megépítsék a központot, semmiképp nem fogunk a tervek elé akadályt gördíteni. A megyei tanácsosok nem dönthetnek egy olyan terület sorsáról, amely nem az övéké.
A húszhektáros terület tulajdonjoga máig sem tisztázott
Fotó: Haáz Vince
Ha valóban meg fog épülni a központ, akkor megvárjuk, hogy ez megtörténjen, és azután fogunk oda parkolókat kialakítani. Találkozóra hívtam a telekkönyvi hivatal, a megyei tanács, a kórházak és az orvosi egyetem képviselőit, hogy tisztázzuk le ezt a kérdést, és ne tudják azt mondani, miattam nem történt meg ez a fontos beruházás” – nyilatkozta Florea.
A megyei önkormányzat álláspontja szerint a polgármesteri hivatal hozzáállása elsősorban a város és Maros megye lakosai számára káros, hiszen
és nem épülhet meg az égési sérülteket ellátó központ.
„Ahhoz, hogy ezt elkerüljük, arra van szükség, hogy a helyi és a megyei önkormányzat is lépéseket tegyen a helyzet tisztázása érdekében a bíróságok rendelkezései szerint, valamint a törvényes előírásoknak megfelelően. A bíróság elrendelte, hogy a telekkönyvben a korábban szereplő húszhektáros felület helyett a kórházhoz kapcsolódó földterület kifejezés szerepeljen, és ezáltal előírta, hogy konkrét mérésekkel kell tisztázni a Marosvásárhelyi Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházhoz tartozó földterület nagyságát.
A Maros megyei tanács megrendelte a telek tagolásához szükséges topográfiai tanulmányt, és az elkészült dokumentumot a megyei önkormányzat e heti soros ülésén szavazásra fogják bocsátani (szerk. megj.: a mérés kimondja, hogy a beruházáshoz szükséges telek a Maros megyei tanácsoz tartozik).
Ezt követően a dokumentumot a marosvásárhelyi polgármesteri hivatalnak is jóvá kell hagynia. Ha ez megtörténik, akkor a megyei tanács a telek tulajdonosaként átruházhatja a központ felépítéséhez szükséges terület adminisztrálásának jogát az egészségügyi minisztériumra. Ha ezt a műveletet nem sikerül végrehajtani 2019 végéig, elveszítjük az új központ építéséhez rendelkezésre álló finanszírozást” – állítja a megyei tanács sajtóirodája.
Lukács Katalin sajtószóvivőtől megkérdeztük, hogy hivatalosak-e a csütörtöki, a telek tulajdonjoga és a marosvásárhelyi városháza szándékainak tisztázását célzó találkozóra? A sajtószóvivő azt mondta, hogy a megyei tanácsot nem hívták meg erre a megbeszélésére.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
szóljon hozzá!