
Jelenet az előadásból
Eredetileg bábjátéknak írták meg, mégis hús-vér szereplőkkel mutatják be a Király Kinga Júlia meséjét, a Tejkút című előadást. A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház legújabb bemutatója a 4 éven felüli gyerekeknek szól a gyökerekről és a változó világról.
2017. április 28., 13:322017. április 28., 13:32
A Tejkút ősbemutatóját 2002-ben Sepsiszentgyörgyön tartották, tizenöt év elteltével azonban Király István úgy érezte, itt az idő újabb értelmezésben is megmutatni ezt a kiváló történetet a nagyérdemű „kicsiknek” és nagyoknak.
Király Kinga Júlia meséje eredetileg nem tesz kimondott utalást a korra, játszódhat a történet az ősközösség idején vagy napjainkban, az Óperenciás tengeren innen és túl, vagy éppen a mi közvetlen környezetünkben,
Király István rendező azonban több okból is áthelyezte a játékot a barokk korba.
„Egyrészt mert a szöveg cizellált, nagy véget nem érő körmondatokból áll, és olyan a ritmusa, a lüktetése is, mint egy-egy Molière-vígjátéknak. Egy másik ok a figurák és karakterek jellege: a két királyi felség a mindenkori pantalone, míg ezek kancellárja pedig a dottore figurát juttatja eszünkbe. Úgy tűnik, a fiatal szerelmes pár, akik nem kelhetnek egybe – bár még karon ülő korukban egymásnak szánták őket –, ugyanezen kor amorosi alakjait testesítik meg. Az udvaribolond a brighellánk, a két csősz az arlecchinónk. Az óriásunk pedig az a deus ex machinaként megérkező karakter, aki egy pillanat alatt feloldja a viszályokat és visszaállítja a hőn áhított rendet és békét” – mondja a rendező, aki azért is találta fontosnak időben minél távolabb helyezni a történetet napjainktól, hogy
Király István szerint ez egyébként mindenkori problémája az emberiségnek.
A mese címében is szereplő tejkút nagyon sok kultúrában a termékenység egyik igen erős szimbóluma, számtalan népmesében megjelenik, többek közt Benedek Elek által gyűjtött és átírt mesében is.
– véli a rendező, aki szerint ha saját magunkba nézünk, mindenikünk szívében ott van a „tejkút”, csak az a kérdés, mennyire merünk önmagunkba tekinteni, és mennyire engedjük az önismeretünket, illetve a nagy felismeréseket a világ színe elé tárni.
„A tejkút meséjének elemei fellelhetők valamennyi népmesében: a száműzött leány vagy fiú története, a gőgös király vagy királynő vaksága és ezeknek gonosz tanácsosai, a három – már-már lehetetlen és ember feletti – próbatétel és a külső erő – ez esetben egy szomjas, a barátságot kereső óriás, aki akaratán kívül is intrikussá válik azáltal, hogy kiissza a tejes kutat, majd deus ex machinaként visszatérve meg is oldja a kiapadt tejkút okozta problémákat és viszályokat” – mondja az előadásról Király István rendező, aki elismeri, bár vannak az Arielben olyan tehetségek, akik gyönyörűen tudnak az élettelen anyagokból – mint a rongy, fa, fém – élő és érző szereplőket varázsolni, valahogyan mégis otthonosabban érzi magát a hús/vér színház berkeiben, még úgy is, hogy tudja, ez utóbbi varázsa nem ér fel egy bábelőadáséval. Ezért is lett Király Kinga Júlia eredetileg bábokra megírt meséje hús-vér színpadi játék.
A 4 éven felüli gyerekeknek szóló előadást pénteken, április 28-án 18 órakor mutatják be.
Az alkotók:
Király Kinga Júlia meséjét színpadra állította és zenéjét szerezte Király István. Tervező: Lukácsy Ildikó, rendezőasszisztens: Bonczidai Dezső. Szereplők: Bonczidai Dezső, Cseke Péter, Dull János, Gáll Ágnes, Gönczy Katalin, Halmágyi Éva, Szabó Dániel, valamint Szőlősi-Pénzes Szilárd.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!