
Jelenet az előadásból
Eredetileg bábjátéknak írták meg, mégis hús-vér szereplőkkel mutatják be a Király Kinga Júlia meséjét, a Tejkút című előadást. A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház legújabb bemutatója a 4 éven felüli gyerekeknek szól a gyökerekről és a változó világról.
2017. április 28., 13:322017. április 28., 13:32
A Tejkút ősbemutatóját 2002-ben Sepsiszentgyörgyön tartották, tizenöt év elteltével azonban Király István úgy érezte, itt az idő újabb értelmezésben is megmutatni ezt a kiváló történetet a nagyérdemű „kicsiknek” és nagyoknak.
Király Kinga Júlia meséje eredetileg nem tesz kimondott utalást a korra, játszódhat a történet az ősközösség idején vagy napjainkban, az Óperenciás tengeren innen és túl, vagy éppen a mi közvetlen környezetünkben,
Király István rendező azonban több okból is áthelyezte a játékot a barokk korba.
„Egyrészt mert a szöveg cizellált, nagy véget nem érő körmondatokból áll, és olyan a ritmusa, a lüktetése is, mint egy-egy Molière-vígjátéknak. Egy másik ok a figurák és karakterek jellege: a két királyi felség a mindenkori pantalone, míg ezek kancellárja pedig a dottore figurát juttatja eszünkbe. Úgy tűnik, a fiatal szerelmes pár, akik nem kelhetnek egybe – bár még karon ülő korukban egymásnak szánták őket –, ugyanezen kor amorosi alakjait testesítik meg. Az udvaribolond a brighellánk, a két csősz az arlecchinónk. Az óriásunk pedig az a deus ex machinaként megérkező karakter, aki egy pillanat alatt feloldja a viszályokat és visszaállítja a hőn áhított rendet és békét” – mondja a rendező, aki azért is találta fontosnak időben minél távolabb helyezni a történetet napjainktól, hogy
Király István szerint ez egyébként mindenkori problémája az emberiségnek.
A mese címében is szereplő tejkút nagyon sok kultúrában a termékenység egyik igen erős szimbóluma, számtalan népmesében megjelenik, többek közt Benedek Elek által gyűjtött és átírt mesében is.
– véli a rendező, aki szerint ha saját magunkba nézünk, mindenikünk szívében ott van a „tejkút”, csak az a kérdés, mennyire merünk önmagunkba tekinteni, és mennyire engedjük az önismeretünket, illetve a nagy felismeréseket a világ színe elé tárni.
„A tejkút meséjének elemei fellelhetők valamennyi népmesében: a száműzött leány vagy fiú története, a gőgös király vagy királynő vaksága és ezeknek gonosz tanácsosai, a három – már-már lehetetlen és ember feletti – próbatétel és a külső erő – ez esetben egy szomjas, a barátságot kereső óriás, aki akaratán kívül is intrikussá válik azáltal, hogy kiissza a tejes kutat, majd deus ex machinaként visszatérve meg is oldja a kiapadt tejkút okozta problémákat és viszályokat” – mondja az előadásról Király István rendező, aki elismeri, bár vannak az Arielben olyan tehetségek, akik gyönyörűen tudnak az élettelen anyagokból – mint a rongy, fa, fém – élő és érző szereplőket varázsolni, valahogyan mégis otthonosabban érzi magát a hús/vér színház berkeiben, még úgy is, hogy tudja, ez utóbbi varázsa nem ér fel egy bábelőadáséval. Ezért is lett Király Kinga Júlia eredetileg bábokra megírt meséje hús-vér színpadi játék.
A 4 éven felüli gyerekeknek szóló előadást pénteken, április 28-án 18 órakor mutatják be.
Az alkotók:
Király Kinga Júlia meséjét színpadra állította és zenéjét szerezte Király István. Tervező: Lukácsy Ildikó, rendezőasszisztens: Bonczidai Dezső. Szereplők: Bonczidai Dezső, Cseke Péter, Dull János, Gáll Ágnes, Gönczy Katalin, Halmágyi Éva, Szabó Dániel, valamint Szőlősi-Pénzes Szilárd.
Együttműködési megállapodást írt alá pénteken Csíkszeredai Városháza és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A dokumentumot Sógor Enikő alpolgármester és Pap Levente dékán látta el kézjegyével.
Lezárult az Erdélyi Mentorprogram negyedik évada, pénteken díjazták azokat az erdélyi vállalkozókat, akik részt vettek benne. A cél az volt, hogy az elmúlt egy évben a tapasztalt erdélyi magyar nagyvállakozók átadják a tudást a kezdő vállalkozóknak.
A parlament csütörtökön szavaz a 2026-os büdzsétervezetről.
A kézdivásárhelyi tanács pénteken rendkívüli tanácsülésen megszavazta a helyi adók és illetékek módosítását, amelynek értelmében több adótípus csökkenhet. Az önkormányzat a fogyatékkal élő személyek terheit is igyekszik enyhíteni.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken kijelentette, hogy a kormány figyelemmel kíséri az üzemanyagárak alakulását, hogy „bizonyos módon enyhítse azok hatását”, de hangsúlyozta, hogy az áremelkedést nem áll módjában szabályozni.
Ambrus Pál birkózóbajnok és aranydiplomás ügyvéd szobrát leplezték le szülővárosában, Szentegyházán pénteken. A felszólalók a jeles személyiség eredményeit, tartását, küzdeni akarását és becsületét méltatták.
Állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adott át pénteken a Pesti Vigadóban Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a március 15., a nemzeti ünnep alkalmából.
A március 15-i ünnepségsorozat zavartalan lebonyolítása okán útlezárásra és forgalomkorlátozásra számíthatunk Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön.
Hamis nyilatkozattétellel és bigámiával vádolnak egy nőt, miután másodszor is megházasodott, anélkül hogy elvált volna az első férjétől. A nő az anyakönyvvezető előtt azt állította, hogy semmilyen jogi akadálya nincs a második házasságnak.
Európában – így Romániában is – strukturális gázolajhiány tapasztalható, ezért a térség jobban függ az importtól, mint a benzin esetében.
szóljon hozzá!