Tejkút: Király Kinga Júlia meséje az Arielben

Király István rendező azonban több okból is áthelyezte a játékot a barokk korba.

„Egyrészt mert a szöveg cizellált, nagy véget nem érő körmondatokból áll, és olyan a ritmusa, a lüktetése is, mint egy-egy Molière-vígjátéknak. Egy másik ok a figurák és karakterek jellege: a két királyi felség a mindenkori pantalone, míg ezek kancellárja pedig a dottore figurát juttatja eszünkbe. Úgy tűnik, a fiatal szerelmes pár, akik nem kelhetnek egybe – bár még karon ülő korukban egymásnak szánták őket –, ugyanezen kor amorosi alakjait testesítik meg. Az udvaribolond a brighellánk, a két csősz az arlecchinónk. Az óriásunk pedig az a deus ex machinaként megérkező karakter, aki egy pillanat alatt feloldja a viszályokat és visszaállítja a hőn áhított rendet és békét” – mondja a rendező, aki azért is találta fontosnak időben minél távolabb helyezni a történetet napjainktól, hogy

Király István szerint ez egyébként mindenkori problémája az emberiségnek.

Minden a tejkúttól indul és oda vezet vissza

A mese címében is szereplő tejkút nagyon sok kultúrában a termékenység egyik igen erős szimbóluma, számtalan népmesében megjelenik, többek közt Benedek Elek által gyűjtött és átírt mesében is.

– véli a rendező, aki szerint ha saját magunkba nézünk, mindenikünk szívében ott van a „tejkút”, csak az a kérdés, mennyire merünk önmagunkba tekinteni, és mennyire engedjük az önismeretünket, illetve a nagy felismeréseket a világ színe elé tárni.

Népmesei elemek

„A tejkút meséjének elemei fellelhetők valamennyi népmesében: a száműzött leány vagy fiú története, a gőgös király vagy királynő vaksága és ezeknek gonosz tanácsosai, a három – már-már lehetetlen és ember feletti – próbatétel és a külső erő – ez esetben egy szomjas, a barátságot kereső óriás, aki akaratán kívül is intrikussá válik azáltal, hogy kiissza a tejes kutat, majd deus ex machinaként visszatérve meg is oldja a kiapadt tejkút okozta problémákat és viszályokat” – mondja az előadásról Király István rendező, aki elismeri, bár vannak az Arielben olyan tehetségek, akik gyönyörűen tudnak az élettelen anyagokból – mint a rongy, fa, fém – élő és érző szereplőket varázsolni, valahogyan mégis otthonosabban érzi magát a hús/vér színház berkeiben, még úgy is, hogy tudja, ez utóbbi varázsa nem ér fel egy bábelőadáséval. Ezért is lett Király Kinga Júlia eredetileg bábokra megírt meséje hús-vér színpadi játék.

A 4 éven felüli gyerekeknek szóló előadást pénteken, április 28-án 18 órakor mutatják be.