
Jelenet az előadásból
Eredetileg bábjátéknak írták meg, mégis hús-vér szereplőkkel mutatják be a Király Kinga Júlia meséjét, a Tejkút című előadást. A marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház legújabb bemutatója a 4 éven felüli gyerekeknek szól a gyökerekről és a változó világról.
2017. április 28., 13:322017. április 28., 13:32
A Tejkút ősbemutatóját 2002-ben Sepsiszentgyörgyön tartották, tizenöt év elteltével azonban Király István úgy érezte, itt az idő újabb értelmezésben is megmutatni ezt a kiváló történetet a nagyérdemű „kicsiknek” és nagyoknak.
Király Kinga Júlia meséje eredetileg nem tesz kimondott utalást a korra, játszódhat a történet az ősközösség idején vagy napjainkban, az Óperenciás tengeren innen és túl, vagy éppen a mi közvetlen környezetünkben,
Király István rendező azonban több okból is áthelyezte a játékot a barokk korba.
„Egyrészt mert a szöveg cizellált, nagy véget nem érő körmondatokból áll, és olyan a ritmusa, a lüktetése is, mint egy-egy Molière-vígjátéknak. Egy másik ok a figurák és karakterek jellege: a két királyi felség a mindenkori pantalone, míg ezek kancellárja pedig a dottore figurát juttatja eszünkbe. Úgy tűnik, a fiatal szerelmes pár, akik nem kelhetnek egybe – bár még karon ülő korukban egymásnak szánták őket –, ugyanezen kor amorosi alakjait testesítik meg. Az udvaribolond a brighellánk, a két csősz az arlecchinónk. Az óriásunk pedig az a deus ex machinaként megérkező karakter, aki egy pillanat alatt feloldja a viszályokat és visszaállítja a hőn áhított rendet és békét” – mondja a rendező, aki azért is találta fontosnak időben minél távolabb helyezni a történetet napjainktól, hogy
Király István szerint ez egyébként mindenkori problémája az emberiségnek.
A mese címében is szereplő tejkút nagyon sok kultúrában a termékenység egyik igen erős szimbóluma, számtalan népmesében megjelenik, többek közt Benedek Elek által gyűjtött és átírt mesében is.
– véli a rendező, aki szerint ha saját magunkba nézünk, mindenikünk szívében ott van a „tejkút”, csak az a kérdés, mennyire merünk önmagunkba tekinteni, és mennyire engedjük az önismeretünket, illetve a nagy felismeréseket a világ színe elé tárni.
„A tejkút meséjének elemei fellelhetők valamennyi népmesében: a száműzött leány vagy fiú története, a gőgös király vagy királynő vaksága és ezeknek gonosz tanácsosai, a három – már-már lehetetlen és ember feletti – próbatétel és a külső erő – ez esetben egy szomjas, a barátságot kereső óriás, aki akaratán kívül is intrikussá válik azáltal, hogy kiissza a tejes kutat, majd deus ex machinaként visszatérve meg is oldja a kiapadt tejkút okozta problémákat és viszályokat” – mondja az előadásról Király István rendező, aki elismeri, bár vannak az Arielben olyan tehetségek, akik gyönyörűen tudnak az élettelen anyagokból – mint a rongy, fa, fém – élő és érző szereplőket varázsolni, valahogyan mégis otthonosabban érzi magát a hús/vér színház berkeiben, még úgy is, hogy tudja, ez utóbbi varázsa nem ér fel egy bábelőadáséval. Ezért is lett Király Kinga Júlia eredetileg bábokra megírt meséje hús-vér színpadi játék.
A 4 éven felüli gyerekeknek szóló előadást pénteken, április 28-án 18 órakor mutatják be.
Az alkotók:
Király Kinga Júlia meséjét színpadra állította és zenéjét szerezte Király István. Tervező: Lukácsy Ildikó, rendezőasszisztens: Bonczidai Dezső. Szereplők: Bonczidai Dezső, Cseke Péter, Dull János, Gáll Ágnes, Gönczy Katalin, Halmágyi Éva, Szabó Dániel, valamint Szőlősi-Pénzes Szilárd.
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
A bukaresti ítélőtábla pénteken helyt adott Nelu Iordache üzletember rendkívüli jogorvoslati kérelmének.
Radu Miruță védelmi miniszter és kormányfőhelyettes pénteken a Facebook-oldalán bejelentette, hogy a következő hónapokban felgyorsított ütemben összesen 21 haderőfejlesztési beruházásra készül a minisztérium.
Kilenc helyszínen tartott házkutatást a rendőrség pénteken. A Hargita és Maros megyékben végrehajtott akciók során jelentős értékű készpénzt, cigarettát, valamint mobiltelefonokat foglaltak le.
Önkormányzati vezetőkkel tanácskozott pénteken a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetése. Kelemen Hunor kijelentette, hogy az adóemelés sok családnak nehézséget okoz, bocsánatot kell kérniük mindenkitől.
Személyautó sodródott le egy baleset következtében a 13A jelzésű országútról Szentegyháza és Csíkszereda között, Kalibáskő közelében pénteken délután.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A litván hatóságok szerint az orosz katonai hírszerzés (GRU) állt egy 2024-es litvániai gyár elleni gyújtogatási kísérlet mögött; az üzem rádióhullám-szkennereket szállít az ukrán hadseregnek – írja az Agerpres a Reuters pénteki beszámolója alapján.
szóljon hozzá!