
Borsos bírság jár a tarlóégetésért, de ha a tűz természetvédelmi területet érint, börtönbüntetést kockáztatnak az elkövetők
Fotó: Erdély Bálint Előd
Évről évre csökken a tarlótüzek száma a Hargita megyei Natura 2000-es területeken, ám az egy általános probléma, hogy éppen a védett területek felégetőit nehéz felelősségre vonni. A legtöbb ilyen tarlóégetési ügy eredménytelenül zárul.
2026. március 10., 10:012026. március 10., 10:01
A tavasz beköszönte egyben a tarlótüzek szezonjának a kezdete is, és ugyan csökkenőben van a mezőgazdasági területek felégetésének a száma, még mindig előfordulnak ilyen esetek. Néhány éve jelentősen megszigorították a tarlóégetésért kiszabható szankciókat szabályozó törvényt, és 2022-ben több mint kétszáz Hargita megyei gazda veszítette el az az évi mezőgazdasági támogatásokat azért, mert „tűzzel kaszáltak”, azóta visszaesett az ilyen esetek száma. Azonban
Utóbbi bűncselekménynek számít, azonban éppen ezekben az ügyekben nehéz felelősségre vonni a tetteseket, ez rendszerint nem is történik meg – tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől.
A szakhatóság megyei vezetője szerint valószínűleg a vonatkozó törvény az oka annak, hogy eredménytelenül zárulnak az ilyen ügyek.
A védett területek felégetésére vonatkozó jogszabály értelmében 3 hónaptól 1 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki a Natura 2000-es és más természetvédelmi területek meggyújtásáért, ám a területtulajdonos felelősségére nem tér ki a jogszabály, így tettenérés hiányában a felelősségre vonás is elmarad.
Mi beazonosítjuk a területtulajdonost és ellene irányítjuk a bűnvádi feljelentést, de az ügyészség nem indít eljárást, vagyis ejti az ügyet” – mondta Balla Izabella. Erre szerinte az említett törvény adhat magyarázatot, amely nem tesz említést a területtulajdonos felelősségéről.
Ezzel szemben a pénzbírságot előíró törvény, amely azokra a tarlótüzekre vonatkozik, amelyek nem természetvédelmi területeken keletkeztek, megállapítja a területtulajdonos felelősségét is, sőt kimondja, hogy
– ismertette a két jogszabály közti fontos különbséget Balla Izabella, megerősítve, hogy utóbbi lehetővé teszi a terület tulajdonosának megbírságolását is.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ami a védett területeket érintő tarlótüzeket illeti, a megyei környezetőrség vezetője kérdésünkre elmondta, miközben 2024-ben 12 olyan tarlótűzről kaptak bejelentést, amely Natura 2000-es területeket perzselt fel, tavaly már csak 3 ilyen eset történt, tudomásuk szerint. Ő reméli, hogy a szankciók visszatartó erejét tükrözi ez a szám.
A környezetőrség egyébként a tűzoltóságtól is értesítést kap a tarlótüzekről, és ha az őrség munkatársai észlelnek tarlóégetést, akkor az információkat továbbítják a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA), amely – ha olyan területről van szó – megvonhatja a mezőgazdasági támogatásokat a terület tulajdonosától.
De nem ússzák meg ennyivel a tarlóégetők:
ha természetes személyek, a környezetőrség 7500-tól 15 000 lejig terjedő pénzbírságot róhat ki rájuk,
a jogi személyekre pedig 50 000 lejtől 100 000 lejig terjedő bírságot.
Ha pedig természetvédelmi területen tesznek kárt a tűzgyújtással, bűnvádi feljelentést tesz a környezetőrség, az ugyanis már bűncselekménynek számít.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!