Tárlat a sokarcú Petőfiről

„A kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeummal tavaly indult az együttműködésünk, amikor egy itteni válogatást küldtünk ki hozzájuk. Annak mintegy második felvonása ez a mostani kiállítás” – mondta el elöljáróban Veres Péter, a székelyudvarhelyi múzeum munkatársa. „Három koncepció mentén válogattuk a műveket:

A másik szempont az volt, hogy a harmincöt éve folyamatosan gyűlő kollekció tárgyaiból frissek és régiek egyaránt legyenek. Végül azt is figyelembe vettük, hogy szállítható művek legyenek” – mesélte Kispálné Lucza Ilona, a kiskőrösi múzeum igazgatója, aki a megnyitó előtt készségesen kísért végig a huszonnyolc alkotást számláló tárlaton.

Néhány kiállított művön a Petőfire jellemző eszmevilág köszön vissza, úgymint a szabadság vagy március 15-e gondolata, a szerelemre adott mai válasz sokszorosított grafikában, a kettévágott fekete kenyér vagy a hőn szeretett Alföld, ahogy a mai gyerekek találkozhatnak vele népi játékok formájában.

Elnézve a Helység kalapácsa figuráinak sarkított jellemábrázolását sugalló szoborcsoportot, az Apostol-sorozatot vagy a játékosan összekomponált Anyám tyúkját és Füstbe ment tervet – a híresebb művek is jócskán szolgáltattak inspirációt.

Kuriózumszámba megy egy merített papíron megjelenített díjnyertes alkotás, egy Magyarország 2004-es EU-csatlakozása jegyében készült grafika, egy kézzel festett huszárcsoportkép, melynek egyik mása Habsburg Ottó tulajdonába került. A költő alakja impresszionista portréként, Aknay János Kossuth-díjas festő hetvenes évekbeli ecsetvonásaiban, a jövőbe meredő és lemondó poétaként, a pusztában magáramaradottság képében nyilvánul meg.

– fogalmazott a kurátor, megemlítve még az utolsó pályázat Petőfi új kabátja című darabját, hiszen „ahogy múlnak az évek, úgy formálódik a Petőfiről alkotott képünk”. Erdélyi alkotót csak egyet véltünk felfedezni, a nagyszebeni származású Damó István személyében.

Végül Róth András Lajos könyvtárőr foglalta össze a kiállítás üzenetét:

– annak a kornak a felértékeléséről, ugyanakkor a költő tiszteletéről szól ez a kiállítás, hiszen Petőfinek volt, van és lesz kultusza”.