Tanügyi törvény: valóban arany, ami fénylik?

Decentralizáció a valóságban

A decentralizáció kapcsán Ferenc S. Alpár, Hargita megye főtanfelügyelője elmondta, hogy messzemenően jobbnak találja az új törvényt, mint bármelyik korábbit. „Nagyon sok döntéshozatali lehetőséget átruház a helyi közösségekre. Úgy érzem, ők sokkal hivatottabbak dönteni saját közoktatásuk felől, mint egy megyei szerv. A megyei szervnek a tartalmi részekben kellene konzultálnia. A curriculum decentralizációját is jelenti ez, vagyis a jelenleg merev kerettantervet fogja az új törvény lazítani: lecsökkenti a tananyagot és kötelező óraszámokat, illetve lehetőséget ad az iskoláknak a színesebb tantárgyak meghirdetésére, sőt a pedagógusnak arra, hogy felkészültebben és kényelmesebben, elmélyítve tudja átadni a tananyagot a diákoknak. Itt látom a nagy esélyt. Többé nem a központosított tanerőszelekció fog érvényesülni, hanem az iskolák szövetsége fogja meghirdetni a címzetes állásokat, alkalmazni, illetve elbocsátani az adott keretek közt” – fogalmazott a főtanfelügyelő. Arra is kitért a magyar oktatás kapcsán, hogy a legszélesebb körű jogokat fogja biztosítani a kisebbségi oktatás számára. Románia földrajzát és történelmét végre magyarul tanulhatják a gyerekek, valamint a román nyelvet és irodalmat nem anyanyelvként fogják oktatni. Ezt külön tanmenet szerint fogják tanulni, ami biztosítani fogja a gyerekeknek, hogy elsajátítsák az állam hivatalos nyelvét, kommunikációs szinten. Összegezve Ferenc S. Alpár hozzátette, hogy ez is, mint minden más törvény, nem tökéletes, viszont tökéletesíthetőnek véli, hozzátéve, hogy az elmúlt húsz évben ez jelenti a legnagyobb előrelépést mind az oktatási törvénykezés terén, mind a kisebbségi oktatásén.

A szülők és az önkormányzatok is beleszólhatnának az iskolák vezetésébe

Thamó Csaba, a Magyar Polgári Párt tanácsosa kifejtette, hogy ez a törvény több területet fog igazán  szabályozni, az egyik közülük a fejkvótarendszeré. „Ebben sok veszélyt látok. Úgy vélem – különösen Udvarhelyszékre gondolok –, hogy sok iskolában nem lesz annyi gyerek, mint szükséges lenne. Ebben az értelemben negatív változás lehetséges” – fogalmazott a tanácsos. A törvény értelmében az oktatási intézmények irányítása a helyi közösség kezébe kerülne, növekedne az önállóságuk. Az iskolák irányítását biztosító vezető tanácsban a pedagógusok mellett jelentős szerepet kapnának a szülők és az önkormányzat képviselői. A vezetőtanács megtervezné az iskola költségvetését és fejlesztését, jóváhagyná az iskola sajátos tantervcsomagját, megszervezné a pedagógusok számára kiírt versenyvizsgát. Thamó elmondta, hogy ennek az elképzelésnek az lenne az igazi lényege, hogy ne csak az iskola vezetősége döntsön, hanem vonják be a másik két szereplőt is. „Ez a testület választaná meg például az igazgatót, hozna döntést minden lényeges kérdésben. Ezt pozitívnak tartom, viszont azt kell figyelembe venni, hogy kinek lenne a többségi beleszólása. Egy dolgot el kellene kerülni, mégpedig azt, hogy a túlzott politizálás ne menjen a szakmaiság rovására ” – fejezte be.

A magyar ajkúaknak mindenképpen kedvezőbb lesz

Lukács István, a Benedek Elek Pedagógiai Líceum igazgatója csakis pozitív véleményt tudott megfogalmazni, mivel a törvényben megfogalmazott igények egy természetes követelményük volt. „Összességében nekem is az a véleményem, hogy tökéletes törvény nincs. Sokkal jobb, mint az előbbi, főleg a ránk vonatkozó része. A kivitelezéssel mindig is nagy gond volt, mert mindenki tudja, hogy a miénk az egyik legkonzervatívabb társadalom (Archimédesz is ezer ökröt áldozott fel törvénye felfedezésekor, azóta félnek a marhák minden újítástól). Ha a kivitelezést darabokban és módszeresen hajtják végre, akkor meglesz. Attól félek, hogy nincs, ami garantálja  betartását, gondolok most a fizetésekre, mivel ez éget leginkább.” A decentralizációt Lukács is kivitelezhetőnek találja, bizonyos keretek közt, amennyiben az önkormányzat egy nagyobb közösséget képvisel. „Városokban egészen alkalmazhatónak találom. A problémát kis közösségekben látom, mivel egy városban több a lehetőség, de egy faluban nem biztos, hogy pozitív eredményt fog maga után hozni ez. Nem értem azt sem, hogy a szakszervezetek, szakmai és érdekvédelmi szervezetek miért kötekednek a nemzetiségekkel kapcsolatos előírásokkal? Valótlanságokat is állítanak” – fejtette ki Lukács.

Szakemberek dolgozzák ki a tantervet

A törvény értelmében a közoktatásban magyar nyelv és irodalomból, kisebbségi történelemből és zenéből olyan szakemberek dolgozzák ki a tanterveket, akik ismerik a magyar nyelvet és kultúrát. Bodurian János, a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola igazgatója ennek kapcsán elmondta, egyértelmű, hogy a szakembereket tőlük fogják kérni – amennyiben életben marad a törvény. „Ez nagyon jó, mivel a tankönyvek összeállításánál figyelembe fogják venni, hogy nekünk van egy népdalkultúránk, dallamkincsünk. Minden a törvény érvényességétől függ, de ez hosszú lefutású lesz mindenképp. Ha ez a kormány marad az elkövetkező néhány évben, akkor, úgy gondolom, kivitelezhető lesz minden változtatás, de ha váltanak, akkor a soron következő biztosan meg fogja változtatni. Borzasztóan vehemens a törvény lereagálása. Véleményem szerint a törvényt sok szempontból el lehet marasztalni, egyedüli konkrét pozitívuma az, hogy magyarul tanulhatjuk a történelmet és a földrajzot. Összességében sok minden kéne változzon, de hogy milyen lesz a végén, csak egy kártyavető jósnő tudná megmondani” – véleményezett Bodurian.

„Részletekben rejlik az ördög”

Minden tantárgynál csökkenne a kötelezően tanítandó tananyag mennyisége, az előirányzott évi tanóraszám 25%-át minden pedagógus legjobb belátása szerint használhatná fel. Laczkó György, a Tamási Áron Gimnázium igazgatója a számos megkérdezett személy mellett ugyanúgy jónak véli a törvényt, véleménye szerint a további részletekben rejlik az ördög. „Pénz is kell ehhez az oktatáshoz. Ha a választott tantárgyakhoz nem lesz pénzügyi keret, hamar dugába dől. Összességében tekintve, főleg a kisebbségi oktatást tekintve, pozitívnak találom a törvényt. Vannak benne olyan kitétek is, melyeket nem feltétlenül tartok jónak. Ilyen például a tanügyi szerkezet átstruktúrálása, miszerint tíz osztály lesz az általános iskola, és három osztályra redukálják a líceumi oktatást” – fejezte be Laczkó.