Szóban lehet, de írásban még nem

A Csíkszeredai Aranyos Közbirtokossági Egyesület – egy civil perhez – nemrégiben leadott egy magyar nyelven írt aktacsomót Beszámoló címmel a Csíkszeredai Megyei Törvényszékre. Válaszul, szeptember 21-én idézést (Citaţie) kaptak, melyben felszólítják az egyesületet, hogy a benyújtott dokumentum 20. és 22. oldalai között található részt le kell fordíttatniuk román nyelvre, melynek elmulasztása esetén szankciókra (kemény pénzbeli büntetésre) számíthatnak a 108/1 számú törvény alapján. A jelzett törvénycikk tanulmányozásából kitűnik, hogy akár hét millió lejes pénzbírságot is kaphatnak, viszont a hivatkozott törvényben sehol sem találni olyan kitételt, amely nyelvi jellegű vétségre vonatkozna.

Létai Tibor

2010. szeptember 30., 17:432010. szeptember 30., 17:43

Az idézéssel kapcsolatosan több probléma is felmerül. Először is, a törvény számát helytelenül írták le, ugyanis nem 108/1, hanem 108¹, másfelől pedig érdekes módon, a több oldalas, magyar nyelven megfogalmazott beszámolóból csak néhány oldal lefordítását kérik, mindezt a beidézett fél rovására, mely meg kell fizesse a hivatalos fordítást. Röviden, sehogyan sem korrekt a felszólítás, hisz az nemcsak tájékoztató, hanem enyhén szólva figyelmeztető, fenyegető jellegű is – mondta Veress Dávid, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség elnöke.

Nyomatékosította: nagyon sok az ellentmondás, ugyanis az ország alkotmánya, a helyi közigazgatási törvény, a bíróság szervezésére vonatkozó törvény biztosítja az anyanyelv használatához való jogot, viszont ugyancsak a bíróság szervezésére vonatkozó 2004/304-es törvény fogalmaz úgy a 14. szakasz 5. pontjában, hogy a kérelmeket és eljárási iratokat kizárólag román nyelven kell megfogalmazni, ellentmondva a 14. szakasz előző pontjainak, melyekben leszögezik, hogy a felek ha igénylik, használhatják anyanyelvüket és a bíróságnak hiteles tolmácsot, vagy fordítót kell biztosítania, méghozzá ingyenesen.

Ezeket az ellentmondásokat ki kell gyomlálni, ugyanis a részletekben bújik meg a kisördög – nyomatékosította a nyelvi jogokért küzdő Veress Dávid. A román törvények, mint külföldi állampolgárt kezelnek minket román állampolgárságú magyarokat, kötelezettségben egyenlőek vagyunk, jogokban még mindig nem – hangsúlyozta Veress, aki ennek ellenére mindenkit arra biztat, hogy éljen az anyanyelv használatának jogával, mert ha folyamatos igény mutatkozik, a törvényeket felül kell értékelni és módosítani is, hogy ne legyenek bennük ellentmondások.

A jelzett esetet és a törvényben létező ellentmondásokat, az Édes Anyanyelvünkért Szövetség jelezni fogja a Diszkrimináció Elleni Tanácsnál és a parlament jogi bizottságánál is.