Munka közben a régészek a málnásfürdői Füvenyestetőn
Fotó: Sztáncsuj Sándor
Háromszéken exponenciálisan nő a régészeti lelőhelyek száma is, ami a beruházóknak ugyan bosszúságot jelent, mert a feltárás késleleti a munkálatokat, viszont a múltunkra, történelmünkre egy-egy fénysugarat irányító leleteket kár lenne veszni hagyni. Erről és ezek kapcsán izgalmas, régészethez kapcsolódó kutatásokról, feltűnt, eltűnt leletekről, kincsekről is beszélgettünk Méder Lóránttal, a Kovászna Megyei Művelődési Igazgatóság megbízott igazgatójával.
2024. április 13., 21:172024. április 13., 21:17
– Előkerült-e az elmúlt évben olyan izgalmas régészeti lelet, amely olvasóink érdeklődésére is méltán számot tart?
– Az a kérdés, mit tekintünk izgalmas régészeti leletnek: csak az aranykincseket vagy a cseréptöredékeket is? Utóbbiak nem annyira érdekesek, látványosak, mégis lehetnek szenzációsak.
Egy tízhektáros terület teljes feltárásról beszélünk, ahol a lovas temetkezésre utaló leletektől a fémtárgyakig, cserépedénydepóig nagyon sok minden előkerült. Csak az első, nagyon vázlatos jelentés, tulajdonképpen egy szűkszavú felsorolás több mint 1600 oldalt tesz ki. A látványosabbak közül még megemlíthetem a Bibarcfalván előkerült, középkori templom kőből faragott ajtókeretét, illetve a kőröspataki templomban részben feltárt Szent László freskórészletet. Tavaly egy fémdetektorral kutató személy Előpatak határában, egy eddig ismeretlen lelőhelyen talált vidékünkön ritkaságszámba menő szkíta nyílhegyeket és tegezzáró lemezt.
– Mennyire jellemző, hogy ilyen fémdetektorral kutató amatőrök jelentenek be értékes leleteket?
– A törvény tiltja a detektorhasználatot a jegyzett régészeti lelőhelyeken belül és azok védelmi zónájában, minisztériumi engedély hiányában még régész sem használhatja az eszközt, azokon kívül viszont csak a rendőrség által kibocsátott engedély kell a detektor használatához. Mégis napról napra egyre többen hódolnak ennek a hobbinak: 2018-ban 40-42 ezer detektor volt engedélyezve az országban, azóta ez a szám csak nőtt.
Az emberek hétvégeken kimennek, „pityegnek” a készülékekkel, ha találnak valamit, hazaviszik, megmossák, ha valószínűsíthető, hogy értékes leletre bukkantak, azt bejelentik a művelődési igazgatóságnak vagy egy ismertebb múzeumnak, és jegyzőkönyvvel átadják. Legalábbis ezt az utat kellene követni a törvény szerint. Régészek jelzik, hogy a megye területén vannak nyomai amatőrök kutatásának, de igazából ezt a tevékenységet nem lehet kontroll alatt tartani. Megelőzöm a kérdést: igen, lehet azt is feltételezni, hogy ha valaki talál valamit, megtartja magának, de azt is, hogy nem talált semmit az illető helyen a kereső. Az azonban biztos, hogy
Aki egy gödröt kiás, nagyon fontos információkat semmisít meg. Vannak nemzetközi szinten és az országban is sikeres, szisztematikus – de nagyon pénz-, eszköz- és emberigényes – régészeti kutatások, amelyeken olyan kutatási módszertant alkalmaznak, amelyek következtében a későbbiekben környezet- és természetrekonstrukciókat lehet készíteni különböző korszakokra. Még azt is meg lehet mondani, hogy akkor a közelben milyen erdő volt.
Ma a feltárásoknak sokkal másabb módszertana van, mint 100 éve, más szemléletet, technikákat alkalmazunk, másképp tesszük fel a kérdéseket.
A kökösi unitárius templomnál is nay horderejű felfedezéseket tettek
Fotó: Sztáncsuj Sándor
– A most épülő sepsiszentgyörgyi elkerülőút, a majdani Brassó-Bákó sztráda Kovászna megyén áthaladó része milyen lelőhelyeket érint(ett) és mi történt ezeken a feltárásokon?
– Ilyen nagy beruházásoknál csak mentésről lehet szó, hiszen másképp nagyon elhúzódna a megvalósulás. A kerülőút soha nem épült volna meg, ha Bedeházánál az említett módszerrel folyt volna a feltárás. Bedeháza egy eltűnt középkori település, műemlékké nyilvánított régészeti lelőhely az Olt magas teraszán, 8-10 méterrel az Olt folyása fölött, a Sepsi Aréna mögötti vasúti híd környékén. Ez a magas folyóterasz különböző korokban, szinte megszakítások nélkül lakott volt, illetve Oltszemtől Szotyorig több település, átkelőhely, tanyák, falvak épültek ki itt.
A középkori Bedeháza falu leletanyagából is került elő egy jelentős mennyiség, több gödörben felhalmozva. A rétegtani információk sajnos itt is elvesztek. Az altalaj szintjén földbe mélyített házak, gödörlakások, kemencék, tűzhelyek kerültek elő. Itt az országos Vasile Pârvan intézet munkatársai végezték a leletmentő feltárásokat, egy-egy kis területet tártak fel a Keleti Kárpátok Múzeumának munkatársai is, illetve az év második felében utóbbiak végeztek szisztematikus kutatást a területen. Ez a leletanyag még nincs feldolgozva, a Keleti Kárpátok Múzeumában van letétbe helyezve.
Ebben az esetben tehát már a kerülőút tervezésekor tudtuk, hogy régészeti lelőhely van a nyomvonalon.
Ami a sztráda ismert, hozzávetőleges nyomvonalát illeti, ugyanez a helyzet: nem lehet annyi kanyart beiktatni, hogy elkerüljön minden jelenleg ismert régészeti lelőhelyet.
– Akkor ilyen esetben mi az eljárás?
– A dolgok menete a következő: miután megszületik a nyomvonal terve, történik egy régészeti diagnózis a tervezett nyomvonalon. Szakemberek azonosítják a lelőhelyeket, illetve bizonyos távolságban régészeti szondázással végeznek kutatásokat. Ezután behatárolják a feltárásköteles és felügyelet-köteles munkálatokat. Utóbbinál a régész figyeli, hogy előkerül-e valami a földmunkáknál:
Sajnos előfordulhat, hogy ez a folyamat évekig eltart. A majdani autópálya több tíz, akár 100-150 éve ismert nagyméretű lelőhelyet érinthet, akárhol „viszik”: a Feketeügy magas partján sok lelőhelyet tartunk számon, Sepsimagyarós mellett, de Eresztevény és Réty között is metsz a jelenleg ismert nyomvonal régészeti lelőhelyeket.
A sepsiszentgyörgyi Eprestető még mindig tartogathat felfedeznivalót a régészeknek
Fotó: Sztáncsuj Sándor
– Egyszerű felszíni szántásokkal nem forgatnak ki leleteket?
– Dehogynem, ez nagyon gyakori jelenség. Sokszor így szerzünk tudomást egy újabb régészeti lelőhelyről. De nemcsak szántáskor, építkezésekkor, vezetékek lefektetésekor is. Bibarcfalván a falu szélén egy idei földmunkálatnál került a felszínre egy, a korai neolit korból származó leletanyag. (A kőkorból többnyire kőeszközök és kerámia maradt ránk, esetleg csontok, házaknak a nyomai). Nemrég új lelőhelyet fedeztek fel Csernáton határában, ami régészetileg nagyon régóta kutatott és jól ismert környék, legalábbis eddig úgy gondoltuk. Most Felsőháromszék tizenhárom önkormányzata szeretné közösen bevezettetni a földgázt, ezt megelőzően pedig szakemberek végeztek terepbejárásokat, és egy vízmosás magasabb teraszáról előkerült egy feltehetően bronzkori leletanyag.
Kisméretű magnetometriás felmérés is készült a helyszínen. Ez a készülék mágneses anomáliát mutat ki a földben, amelyek alapján sok esetben az antropikus beavatkozásokat láthatóvá teszi. A régészek (is) használják, mert ásás nélkül is utal arra, hogy van valami a földben vagy sem. Egy leégett paticsház nyomát, tűzhelyek nyomait, egy földbe mélyített gödör kontúrját is kirajzolhatja a felmérés. De olyan is van, hogy a gép nem jelez eltéréseket és mégis van a földben lelet.
– Úgy tűnik, a következőkben múzeumi raktárak építését is bele kell foglalni a pályázatokba, annyi lesz a lelet...
– Ha húsz évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy északi peremén egy 150 x 200 méteres lelőhelyet ismertünk, mára ez a lelőhely területe több mint 80 hektár. Amióta itt dolgozom (másfél éve), már legalább ötször változott a lelőhely kontúrja a Hosszú-láb lelőhelyen, az árkosi patak, a leendő Sapientia-kampusz környékén. ú
Öt-hét évvel ezelőttig a Feketeügy bal partján minimális számút ismertünk, de ez nem azt jelenti, hogy ott nincs semmi, ahogy a régészek kezdik a terepbejárást, máris kezd színesedni a térkép. Tény, hogy csak az idén beérkező dokumentációkból kilenc új lelőhelyet azonosítottak, többek között Csernáton, Esztelnek, Gelence, Szacsva, Illyefalva, Bibarcfalva környékén. Ez az ütem pedig csak erősödni fog a jövőben.
A magyar zenei világ kiemelkedő személyisége, Tolcsvay László tart koncertet a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában szerdán. A 73 éves zenész egyik megteremtője a volt a magyar folk-rocknak.
Több juhot is megölt Recsenyéden egy medve az elmúlt napokban, mindemellett egy másik nagyvadat el is ütöttek Homoródszentmárton községben. Egy harmadik medve pedig Bágy környékén bocsozott le.
Ünnepélyes eseményen tisztelegtek a székelység történelmi emlékét őrző sepsiszentgyörgyi múzeum és annak alapítói, munkatársai előtt kedden este. A különleges alkalmat a Székely Nemzeti Tanács által odaítélt Gábor Áron-díj átadása koronázta meg.
A legkritikusabb szakaszon csőbe vezették a Korond-patakot, hogy megakadályozzák a parajdi sóbányába való beömlését, de ez csak egy azonnali, sürgősségi megoldás. A patak kimosta a sós talajt, így jutott be a bányába.
Míg Háromszék városainak többségében versenyhelyzet körvonalazódik, addig Kovászna megye községeinek zömében hátradőlhetnek a választópolgárok és a jelöltek, mivel 19 községben ellenfél nélkül pályázhatnak a polgármesteri címért.
Miért jó, hogy a megyeszékhely és közelében levő községek egy metropolisz-övezetbe egyesültek, mi oldódik-oldódott meg e társulás által? – többek között ezek a kérdések kerültek újra terítékre a kedden, Illyefalván tartott polgármester-találkozón.
Marosvásárhelyen a hagyományokhoz híven, immár 18. alkalommal szervezik meg szombaton a Múzeumok éjszakáját. A megyeszékhelyen csak a könyvtárosok tiltakoznak, például a Teleki Tékában zárt kapuk lesznek.
Sashalmi-Fekete Tamás A Szent László-legenda falképciklus szimbolikája című előadása május 16-án, csütörtökön lesz a csíkszeredai városházán.
A remény támogatása SOS címmel tartott szakmai napot az Áradat Egyesület Csíkszeredában; az eseményen a nemrég elkészült, öngyilkosság-megelőzést célzó kisfilmet is bemutatták.
Minőségi rendezvényre, közösségépítő és közösségerősítő programokra várja a FeltöltŐ keresztény zenei fesztivál a résztvevőket. Június utolsó hétvégéjére zenével, elgondolkodtató előadásokkal és számos egyéb eseménnyel készülnek.
szóljon hozzá!