
Szili Katalin szerint félre kell tenni azokat a személyes ellentéteket, amelyek az elmúlt 28 év sok jó-rossz tapasztalatából fakadnak
Fotó: Gábos Albin
Székelyföldön járt a napokban, és Csíkszeredában is jelentős számú érdeklődő előtt tartott előadást Szili Katalin. Az autonómiaügyekben közreműködő magyar miniszterelnöki megbízott szerint az autonómia ügye kiemelt fontosságú, egy olyan közös céllá kell válnia, amelyet ki kell emelni a napi politikai kérdések közül, és amelynek tekintetében egységes álláspontra van szükség. Őt kérdeztük.
2018. október 29., 11:452018. október 29., 11:45
2018. október 29., 11:572018. október 29., 11:57
– A jelenlegi helyzetben milyen esélyt lát Székelyföld autonómiájának tényleges megvalósítására?
– Azok után, hogy Kulcsár-Terza József képviselő úr tavaly decemberben benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács tervezetét a parlamentbe, és bizottsági viták ugyan voltak, de gyakorlatilag a román többség elutasította,
Nagyon örülnék, ha eljutnánk legalább addig, hogy legyen egy egységes magyar álláspont, ne legyenek vitás kérdések, én mindenesetre ezen dolgozom. Be kell láttatni azt a román többségi politikával, hogy ez nem szól másról, mint arról, hogy az európai szubszidiaritás elve alapján egy olyan önigazgatást valósítsunk meg a székely nép részére, amely bárhol másutt bevált Európában. Szükséges azt is láttatnunk, hogy mindazok a feltételezések, amelyek a szeparatizmust és más vádakat próbálnak ránk aggatni, egyszerűen hazugságok, mi európai keretek között kívánunk erről tárgyalást folytatni. Feltétel, hogy ez a nyitottság meglegyen tárgyalási feltételként, és az is, hogy létezzenek ehhez európai szabályok. Azt gondolom,
Ezt szerintem a jövőben megalakuló Európai Parlament vagy az európai intézményrendszer keretében is szükséges felvetni. Nem rövid folyamat, de nagyon remélem, hogy a többségi társadalomban és a többségi politikában találunk ehhez partnereket.
Fotó: Gábos Albin
– Előadásában úgy fogalmazott, az autonómia bizalmi kérdés is. Mi ennek a lényege?
– A bizalom minden esetben és minden ponthoz kell, akár a székely közösségen belül, a politikusok, szervezetvezetők, civil közösségek képviselői között is meg kell lennie. A másik bizalmi motívum a többségi és kisebbségi társadalom, a székely közösség között kell legyen, hogy ezzel valóban nem csorbítani akarják a román egységes nemzetállamot, hanem azt a hozzáadott értéket akarják megjeleníteni, amivel a többség számára még gazdaságilag is jó lehetőséget nyújtanak. Ugyanígy Európában is meg kell teremteni ezt a bizalmi viszonyt, ha az Európai Unió nem vállalja fel azt, hogy megkülönböztesse a bevándorló kisebbséget az őshonos nemzetiségektől, akkor azt gondolom, ez egyfajta bizalmatlanságot is jelent a szülőföldjükön boldogulni kívánó magyarokkal, és másokkal szemben.
– Az autonómia kérdésében széthúzás tapasztalható a romániai magyar politikai pártok, szervezetek között. Mi kell ahhoz, hogy ez megváltozzon?
– Én azt látom, hogy mindenki ugyanazt akarja, mindenki számára ez egy fontos kérdés. Bármelyik párt, szervezet bármilyen szintű vezetőjével beszélek, azt mondja, hogy számára a legfontosabb kérdés, hogy azt a sokan önigazgatásnak, önkormányzásnak, autonómiának vagy önrendelkezésnek nevezett célt elérjük, ami mögött látni kell, hogy van egy tartalmi halmaz is. Azt gondolom,
Másrészt ki kell emelni ezt a kérdéskört a napi politikai kérdések csoportjából, és olyanná kell tenni, mint amivé az egész nemzetet érintő kérdéseket tudtuk tenni, ilyen a választójog, vagy az állampolgárság. Itt, az erdélyi magyarság körében úgy kellene tekinteni rá, mint egy olyan szent célra, ami nem irányul senki ellen, hanem egy közösség jogainak alapja, a 21. században is megvalósítható, európai példákkal is alátámasztható. Ha ezeket meg tudjuk tenni, tudunk eredményesek lenni, akár rövid időn belül is. 28 év telt el a változás óta, azóta felnőtt két generáció, és lassan azt is tudomásul kell venni, hogy előbb-utóbb át kell adni a zászlót a következő generációnak, amely reményeim szerint itt kopogtat az ajtón és várja, hogy átvegye. Viszont azt is tudnunk kell, amikor ezekről gondolkodunk, hogy ők mit akarnak, és ők hogy képzelik el a saját vagy az ő gyermekeik jövőjét.
– Az SZNT autonómiatervezetét elutasították, az RMDSZ által kidolgozott változatot még nem nyújtották be a parlamentbe, mert nem tartották időszerűnek. Mikor időszerű ez a kérdés?
– Azt gondolom, hogy ilyen nincs, hogy nem időszerű, ez politikai akarat kérdése. Láttuk a SZNT tervezetének a sorsát, nyilvánvaló, hogy a másiknak sem lenne különösebb hatása, az érdekes, hogy beszéltem néhány SZNT-vezetővel, akik azt mondták, és ebben lehet egy közeledő álláspontot kialakítani, hogy az SZNT által előterjesztett javaslatot is át kellene tekinteni korszerűségi szempontból. Annak a megfogalmazása óta eltelt 20 év, és a mai történelmi és politikai idők, az unióban való lét figyelembe vételével át kellene tekinteni, szerintem ez egy értelmes vita lehet. Ezt többen említették, és ez lehet egy új nyitásnak, egyeztetésnek az origója.
– Az erdélyi magyar pártok által idén januárban Kolozsváron aláírt autonómiamegállapodás után melyek lehetnek a következő lépések a cél elérése érdekében?
– A megállapodásnak volt egy elvi része, ami arról szólt, hogy a tömbben élő magyarság számára területi autonómiát kérnek, a szórványban élők számára kulturális autonómiát, és minden magyar számára személyi elvű autonómiát.
Fotó: Gábos Albin
A személyi elvű autonómia ott kezdődik, hogy mindenki az emberi jogait az alapvető nemzetközi elvek alapján gyakorolhatja, ide tartozik a nyelvhasználat, a kultúrához való hozzáférés, megkülönböztetés tilalma, és számos más kérdés. Ebben a megállapodás-tervezetben felvázoltak a politikai pártok egy egyeztetési folyamatot is, hogy azokról a javaslatokról, mint például a kisebbségi törvény, ami reményeink szerint esetlegesen a parlament elé kerül, egységes álláspontot képviseljenek, a kulturális autonómia tekintetében világos álláspontjuk legyen és módosító javaslatokat tegyenek. Ezt a tematikus egyeztetést folytatjuk tovább, reményeim szerint a többségi társadalom elfogadja azt, hogy legalább beszélgetést folytassunk erről a kérdésről.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely csaknem háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugosban avatott fel egy új bölcsődét.
Raed Arafat belügyi államtitkár úgy véli, hogy a közösségi média hálózatok nagy kockázatot jelentenek a gyermekek és serdülők számára, és szerinte ideje, hogy a törvényhozók korlátozzák a 15–16 év alattiak hozzáférését ezekhez az online platformokhoz.
Elődjéhez, Ferenc pápához hasonlóan XIV. Leó is úgy döntött, hogy nem költözik be a vatikáni paloták pápai lakosztályába, hanem egyszerűbb, személyre szabott otthont alakít ki magának.
Nicușor Dan államelnök tavaly egyebek mellett festményeket, fényképeket, albumokat, könyveket, porcelán tárgyakat, metszeteket, emblémákat, emlékérmeket, sőt egy nyakkendőt is kapott ajándékba a 2025-ös évi protokoll-eseményeken.
Több százan demonstráltak Csíkszeredában szombat délben az adókedvezmények eltörlése miatt, a kormány lemondását is követelve. A tüntetésen a kezdeményezők mellett Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere is felszólalt. Fotókon mutatjuk az eseményt.
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt pénteken 19 óra 31 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Az energiabiztonságról egyeztetett pénteken Nicușor Dan államelnök ukrán hivatali kollégájával. Erről Volodimir Zelenszkij számolt be péntek este a Facebook-oldalán.
A kabinet pénteken határozattal módosította a pirotechnikai termékek forgalomba hozatalának feltételeit, drasztikusan korlátozva a balesetveszélyes termékekhez való hozzáférést.
Az Európai Bizottság (EB) pénteken úgy döntött, hogy bepereli Romániát az Európai Unió Bíróságán, mert nem alkalmazta helyesen a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelvet és az azt módosító 2018/850 direktívát.
Kivonultak az elégedetlen adófizetők szombaton Csíkszereda főterére, hogy így jelezzék: tiltakoznak a magas adók ellen. Ez már a második megmozdulás a hargitai megyeszékhelyen a szerdai „flash-mob” után.
4 hozzászólás