Szili Katalin: Európa ma nem különbözteti meg a bevándorló kisebbséget a szülőföldjükön élő kisebbségektől

Példaként említette, hogy számos olyan ország van, ahol a kisebbségek nem elismertek államalkotó tényezőként, és ilyen Románia is. Magyarországon ezzel szemben az alaptörvény megfogalmazza, hogy minden nemzeti közösség államalkotó tényező, tehát ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a magyar állampolgárok.

Kalmár már beszéde elején rámutatott az egyik legfőbb problémára: az Európai Unió nemzeti hatáskörbe utalja a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos kérdéskört, tehát kötelező érvényű európai szintű jogszabályok nincsenek. Ezért Szili Katalinnal kidolgoztak egy alapelméletet, amely öt olyan alapelvre épül, amelyek elismerésével fel lehetne építeni az Európai Unióban egy koherens nemzetpolitikai gyakorlatot. Pontosabban azt szorgalmazzák, hogy ezt az öt elvet fogadja el az Unió, és tegye kötelezővé minden tagország számára, hogy építsék be ezeket a saját nemzetpolitikájukba.

• Az első ilyen alapelv az, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésköre nem belügy, hanem európai ügy.

• Másodsorban azt kell leszögezni, hogy a nemzeti identitást védeni kell.

• Szintén fontos, hogy az identitásvédelemhez kétfajta jog szükséges, az egyéni és a kollektív, tehát mindkettőt el kell fogadni.

• A negyedik alapelv arra épül, hogy mindenkinek el kell fogadnia azt, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül jár együtt az állampolgársággal.

• Az ötödik elv pedig az, hogy tekintettel arra, hogy ezek a nemzeti közösségek több száz éve élnek azon a területen, ahol ma is, illetve ott értékeket teremtettek, amelyek gazdagítják az adott régiót és az európai kultúrát egyaránt, az adott országnak államalkotó tényezői kell legyenek.

A továbbiakban ismét Szili Katalin vette át a szót, rámutatva arra, hogy a nyugati tagállamok nem tudják átérezni azt, milyen egy közép-kelet-európai őshonos kisebbség sorsa, és ez mennyiben különbözik attól, ami egy nyugat-európai országban tapasztalható. „Az Európai Unió a nemzeti kisebbségek kérdéskörével nem hajlandó foglalkozni. Érzékelhető, hogy azokat a kérdéseket, ahol az őshonos kisebbségeket jogsértések érik, nem teszi szóvá. Lásd Úzvölgye, a zászlók kérdésköre vagy a korábbi oktatáskérdési problémák Felvidéken.