
Mátyás: ha jeget talál, töri, ha nem talál, csinál. Képünk illusztráció
Fotó: Varga György/MTI
A ma ünnepelt vértanú apostolról úgy tartja a népi időjóslás, ha jeget talál, töri, ha nem talál, csinál, ahonnan pedig Zsuzsanna nem vitte el a havat, ott Mátyás szekercéje töri meg a tél uralmát.
2020. február 24., 11:292020. február 24., 11:29
Jézus mennybemenetele után a tanítványok Júdás, a Megváltó árulója helyébe sorshúzással választották ki maguk közül Mátyást, hogy velük együtt „tanúskodjék Krisztus föltámadásáról” – írja az Apostolok Cselekedetei. A hagyomány szerint a Szentföldön és Etiópiában hirdette az evangéliumot.
Ábrázolásain ezért szerepel a bárd vagy a szekerce, és emiatt választották védőszentjüknek a mészárosok, illetve az ácsok. Patronátusa alá tartoznak továbbá az építőmunkások, a lakatosok, a hentesek és a szabók. Hozzá fohászkodnak szamárköhögés, himlő, meddő házasság esetén. A halászok is védszentjükként tisztelik.
A napján fogott hal, „Mátyás csukája”, az év folyamán bő halászzsákmány előjele. A Mátyás-napi tojásból kelt liba viszont szerencsétlenséget hoz. Ismertek a naphoz kötött, sorshúzással illetve szerelemmel kapcsolatos jóslatok is. Az apostol ezen a napon osztja ki a sípokat a madaraknak, hogy újra énekeljenek.
A februári szökőnapot a régiek Mátyás ugrásának hívták. A szent ereklyéit Trierben, a Szent Mátyás-apátság bazilikájában őrzik. Magyar nyelvterületen Mátyás király tisztelete növelte a szent népszerűségét és a név elterjedését.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!