
A Szentegyházasfalvi Plébániatemplom védőszentje Szent András
Fotó: Tamás Attila
A november utolsó napján ünnepelt Szent András apostol, vértanú a népi kalendáriumban a hónap névadója is volt, liturgikus ünnepéhez kapcsolódott a hivatalos télkezdet és a disznóölések idénynyitója. András zárja a hegedűt – a karácsonyt megelőző böjtelőn véget vetettek a zajos mulatságoknak.
2019. november 29., 10:002019. november 29., 10:00
2019. november 29., 13:022019. november 29., 13:02
András Jézus legközvetlenebb tanítványai közül harmadik a sorban. Az apostolok szétválása után a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. 60-ban az achaiai Patrasban halt vértanúhalált.
Legendája szerint a szkíták térítője volt. Innen a magyar vonatkozása, az első templomok közül sokat ajánlottak védelmébe. Zománcképe a Magyar Szent Korona keresztpántján látható.
Emléknapját a 18. század végéig böjttel ülték meg; mágikus erőt tulajdonítottak az ünnepet megelőző éjszakának.
A csángók farkasűző napnak tartották: megfokhagymázták az ajtókat és összekötötték az ollókat, hogy ne vigyék el a juhokat.
Az Aranygyapjas rend, több ország és város védőszentje. Az ortodox egyház ehhez a naphoz köti, hogy a román nép felvette a kereszténységet – 2012 óta munkaszüneti nap. Patronátusa alá tartoznak a halászok, a halkereskedők, hentesek, vízhordók, a bányák; segít köszvény, torokfájás és terméketlen házasság esetében.
A gyimesfelsőloki plébániatemplom búcsúján, szombaton 11 órától a szentmise szónoka Tamás Barna Marosvásárhelyen szolgáló jezsuita szerzetes lesz. Szentegyházasfalu plébániatemplomában ugyanakkor Darvas Emil kadicsfalvi-bethlenfalvi plébános lesz az igehirdető.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
szóljon hozzá!