Szent András apostol ünnepe

A Szentegyházasfalvi Plébániatemplom védőszentje Szent András

Fotó: Tamás Attila

A november utolsó napján ünnepelt Szent András apostol, vértanú a népi kalendáriumban a hónap névadója is volt, liturgikus ünnepéhez kapcsolódott a hivatalos télkezdet és a disznóölések idénynyitója. András zárja a hegedűt – a karácsonyt megelőző böjtelőn véget vetettek a zajos mulatságoknak.

Molnár Melinda

2019. november 29., 10:002019. november 29., 10:00

2019. november 29., 13:022019. november 29., 13:02

András Jézus legközvetlenebb tanítványai közül harmadik a sorban. Az apostolok szétválása után a Fekete-tengertől délre fekvő vidéken, Thrákiában és Görögországban hirdette az evangéliumot. 60-ban az achaiai Patrasban halt vértanúhalált.

Keresztjének szárait nem derékszögben, hanem átlósan ácsolták. Ez a keresztforma máig András nevét viseli.

Legendája szerint a szkíták térítője volt. Innen a magyar vonatkozása, az első templomok közül sokat ajánlottak védelmébe. Zománcképe a Magyar Szent Korona keresztpántján látható.

Emléknapját a 18. század végéig böjttel ülték meg; mágikus erőt tulajdonítottak az ünnepet megelőző éjszakának.

Jeles fordulóként, időjárás- és házasságjósló napként, számos hiedelem kapcsolódik hozzá.

A csángók farkasűző napnak tartották: megfokhagymázták az ajtókat és összekötötték az ollókat, hogy ne vigyék el a juhokat.

Az Aranygyapjas rend, több ország és város védőszentje. Az ortodox egyház ehhez a naphoz köti, hogy a román nép felvette a kereszténységet – 2012 óta munkaszüneti nap. Patronátusa alá tartoznak a halászok, a halkereskedők, hentesek, vízhordók, a bányák; segít köszvény, torokfájás és terméketlen házasság esetében.

Templombúcsúk

A gyimesfelsőloki plébániatemplom búcsúján, szombaton 11 órától a szentmise szónoka Tamás Barna Marosvásárhelyen szolgáló jezsuita szerzetes lesz. Szentegyházasfalu plébániatemplomában ugyanakkor Darvas Emil kadicsfalvi-bethlenfalvi plébános lesz az igehirdető.