Székelyudvarhelyen pedig bőven van, mit fejleszteni a kulturális infrastruktúra terén. Ennek a kérdéskörnek a megfelelő tárgyalását nehezíti azonban – emelik ki a stratégia szerkesztői –, hogy a kultúrafogyasztó polgár ritkán van tudatában annak, hogy az általa megélt élmény minőségi hiányosságai épp a kulturális terméket előállító „szolgáltató” infrastrukturális gyengeségeiből fakadnak.

Sarkalatos pontok

Másik javaslatuk az, hogy az Udvarhely Néptáncműhely, valamint a Székelyföldi Filharmónia székhelyét a mozi épületébe kellene áthelyezni, az épület megfelelő átalakítása után. A következő lépés pedig a Művelődési Házban maradt intézményvezetők tehermentesítése lenne, mégpedig úgy, hogy a nagyobb igényű intézmény értelemszerűen megkapja az épület adminisztrálási jogát, amelyet helyi tanácshatározat és szerződés részletez, illetve a felületek használatára részletes szabályzat is születik.

A javaslathoz az érintett intézményvezetőknek is volt hozzáfűznivalójuk: Bodurian Aram, a filharmónia vezetője azt nehezményezte, hogy

Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója úgy értékelte, hiba lenne a „közművelődést” kiszorítani a Művelődési Házból. Nagy Pál színházigazgató pedig kifejtette: el kell fogadni, hogy Udvarhely nem képes eltartani ennyi kulturális intézményt, csupán úgy, ha mindegyik megragad a középszerűség szintjén.

A mozi, ami nem csak mozi

A volt Stúdió Mozi kihasználtsága sem megfelelő, így a javaslat az, hogy a célnak megfelelő átalakítás után otthont adjon a két említett intézménynek, valamint a további filmvetítésekre is lehetőség legyen az épületben. A fórumon Fecső Zoltán szerkesztő, riporter megjegyezte: hiba volna lemondani az udvarhelyi moziról, hiszen a Vándormozi sikere bizonyítja, hogy erre is nagy igény van a városban.

Megoldásra vár a vár

„Építészekkel, városrendezési szakértőkkel és civilekkel konzultálva Székelyudvarhely kültereivel kapcsolatban az az általános vélekedés fogalmazódott meg, hogy bár a nagy összefüggő tér hiánya valós, a város több kis térrel, „kuckótérrel” rendelkezik, amelyek külön-külön, de valamely koncepcióra felfűzve együttesen is remek helyszínként szolgálhatnának számos kulturális eseményen” – olvasható a stratégiában.

A közösségi terek kihasználtsága

Ugyancsak kevéssé használt közösségi tér a Siculus Ifjúsági Ház és Konferenciaterem, hosszú távon ez is fontos szerepet játszhat a város közösségi életében. Ugyanígy tartalommal kell feltölteni a Szejkefürdőt, illetve műemlék jellegükön túl a közösség használatára kell adni a város műemlék épületeit, például a Nyirő-villát. Ugyanakkor – teszik hozzá a stratégia készítői –

Együtt, közösen?

„A partnerkapcsolatok, kulturális aktorok közötti párbeszéd nem vonatkozik kizárólag adott számú intézményre, hanem a város kulturális életét bármilyen mértékben befolyásoló, meghatározó vagy alakítani vágyó szereplőket foglalja magában” – mondta el kérdésünkre Veres-Nagy Tímea, a stratégia felelős szerkesztője a fórumot követően. Hozzátette,