Székelyföldi képviselet: hasznos, fontos és jogszerű

Izsák Balázs szerint a képviselet megléte Románia érdeke is, hiszen így bizonyíthatja, hogy az országban működik a demokrácia. Az SZNT elnöke reményét fogalmazta meg, miszerint az iroda eljuttatja az európai döntéshozókhoz az autonómia-igényt, amelyet Székelyföld lakossága népszavazással már kinyílvánított.

A június 3-ai küldöttgyűlésen elvi nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kezdeményezik, hogy az európai nemzeti régiók működjenek együtt.

„Az EU alapértékeit tiszteletben tartani, kulturális sokszínűségét megvédeni és hosszú távon fenntartani csak úgy lehet, ha egyetemes elismerést nyer Európa népeinek egyenjogúsága, függetlenül attól, hogy az önmagát népként, nemzetként meghatározó közösség megalkotta-e saját államát vagy egy más ország területén él őshonos közösségként. Európa nemzeti sajátosságokat, sajátos regionális, illetve nemzeti identitást őrző régióinak össze kell fogniuk, Skóciának, Walesnek, Észak-Írországnak, Katalóniának, Baszkföldnek, Galíciának, Székelyföldnek, Dél-Tirolnak, Korzikának, Bretagne-nak, Frízföldnek (…) és az EU más, hasonló régióinak fel kell ismerniük ezeket a közös érdekeket és fel kell építeniük a közös érdekérvényesítés országhatárokon átnyúló intézményeit” – áll a nyilatkozatban.

Székelyföld autonómiájának kivívásáért európai polgári kezdeményezést indítanak, amelyre immár törvényes lehetőség van. „Az unió nemzeti sajátosságokat és hagyományokat őrző és a sajátos regionális vagy nemzeti identitású közösségek önrendelkezési jogát uniós szintű jogi aktus elismerje, és sajátos jogállást biztosítson az általuk lakott régióknak”. Arról is döntöttek, hogy „a székely népnek joga van az önrendelkezéshez, így mint Székelyföld őshonos, területi, történelmi, kulturális közössége, egyformán őrizve magyar nemzeti és sajátos regionális önazonosságát, a környező régiók lakóitól megkülönböztető jegyeit, élni kíván az ENSZ által is elismert, népeket megillető egyetemes szabadságjoggal, a népek önrendelkezési jogával”.