
Biztonsági kockázatot jelentenek a szivárgó gázvezetékek, ilyenkor nem várhat a csere
Fotó: Beliczay László
A legtöbb székelyföldi városban harminc-negyven éve építették ki a gázhálózatot, és azóta még sehol nem végeztek teljes felújítást. A szolgáltató szakaszosan modernizálja a gyakran szivárgó vezetékeket, egységes korszerűsítési stratégia azonban látszólag nincs. A székelyudvarhelyiek, marosvásárhelyiek és csíkszeredaiak viszont még így is szerencsés helyzetben vannak, Gyergyószentmiklóson ugyanis a lakosság nagy százalékának még arra sem volt lehetősége, hogy rácsatlakozzon a hálózatra.
2019. március 10., 09:482019. március 10., 09:48
Székelyudvarhely gázvezetékrendszerét maguk a lakosok építették ki a kilencvenes évek elején. A munkát kalákában végezték, majd a kész hálózatot átadták használatra az akkori szolgáltatónak. Az azóta eltelt közel három évtizedben jelentős vezetékcsere vagy hálózatmodernizálás nem történt, ezért gyakoriak a meghibásodások.
„A rendszer kiépítésekor acélcsöveket használtak, ezek most már nagyon rossz állapotban vannak, gyakorta megrepednek” – magyarázta korábban a gázszivárgások okát Fülöp-Székely István, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója.
A szakemberrel az utóbbi hónapokban többször is beszéltünk a gázvezetékek állapotáról, tavaly november óta ugyanis több mint kétszáz helyen végzett hibaelhárítást a Delgaz Grid Rt. Azonban az egyes hibaelhárítások miatti földmunkák is újabb csőtöréseket okoztak, illetve legutóbb épp a szolgáltató munkásai fúrták át véletlenül a gázvezetéket.
Mint Fülöp-Székely Istvántól megtudtuk, a város területén különböző mélységben fekszenek a vezetékek, éppen azért, mert a hálózatépítést nem a szolgáltató, hanem a lakosság végezte. „A szabvány szerint legalább nyolcvan centiméterrel a felszín alá kellene helyezni a gázvezetékeket, azonban sokszor tapasztaltuk, hogy ezt akkor nem vették figyelembe, így sok utcában a felszínhez jóval közelebb vannak a csövek” – mondta a műszaki igazgató. Egyébként
A Delgaz Grid Rt. korábban közleményben tájékoztatott arról, hogy idén mintegy 15 kilométeren végez vezetékcserét Székelyudvarhelyen, illetve további 22 kilométeren tervezi a csőrendszer cseréjét. Az idénre tervezett munkálatok összértéke 4,4 millió lej.
Útfeltöréssel, forgalmi akadályokkal jár a vezetékcsere
Fotó: Beliczay László
Marosvásárhelyen 1959-ben fektették le az első gázvezetéket, de azt azóta már új váltotta fel. A marosvásárhelyi és Maros megyei vezetékeket folyamatosan cserélik, figyelembe véve a terepellenőrzések során észlelt meghibásodásokat, a talajviszonyokat, a hálózatok régiségét. Az utóbbi öt évben is több tíz kilométeren helyeztek el új csöveket, így például a Bărăganului, Petru Maior, Gh. Pop de Băseşti, Iosif Hodoş, Ion Mihuţ, Mihai Viteazul és Dózsa György utcákban.
A csíkszeredai földgázhálózat kiépítése az 1970-es években kezdődött, és a város nagy részére el is jutott a földgáz – a peremvidékek közül Zsögödfürdőn, a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván, illetve Szécsenyben nincs szolgáltatás, vezetékek hiányában.
Az elmúlt években a Delgaz Grid Rt. gázszolgáltató több utcában új vezetékekre cserélte a régieket. Ezeket a munkálatokat részben sikerült összehangolni az utcák, lakóövezetek felújításával, így történt ez a Gyermek sétányon, valamint a Szász Endre és Zsögödi Nagy Imre utcákban. Ezek mellett a Hóvirág, Müller László, Szabadság, Zöldfa, Gál Sándor, Fecske, Nagyrét utcákban, valamint a Testvériség sugárúton is volt vezetékcsere, de a városközpontban, a Temesvári sugárúton is beavatkozásra, új fővezeték és leágazások készítésére volt szükség közel tíz évvel ezelőtt.
Gyergyószentmiklósnak más városokhoz képest sokéves lemaradása van a földgázhálózat kiépítése tekintetében. A fővezeték 2006-ban érte el a várost, és az akkori elöljárók óriási megvalósításként értékelték, amikor a kazánházakban először gyulladt meg a gázláng. Előzőleg különböző ígérgetések nyomán több utcában saját költségükön építtették ki a lakók a gázvezetéket, majd végül kiderült, hogy ezek nem felelnek meg az előírásoknak. Gyergyószentmiklóson eddig nagyon kevés háztartáshoz ért el a gázvezeték. Korábban igény sem nagyon volt rá, de amióta egyre drágábban és egyre nehezebben lehet tűzifához jutni, már igényelnék az emberek.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
szóljon hozzá!