
Biztonsági kockázatot jelentenek a szivárgó gázvezetékek, ilyenkor nem várhat a csere
Fotó: Beliczay László
A legtöbb székelyföldi városban harminc-negyven éve építették ki a gázhálózatot, és azóta még sehol nem végeztek teljes felújítást. A szolgáltató szakaszosan modernizálja a gyakran szivárgó vezetékeket, egységes korszerűsítési stratégia azonban látszólag nincs. A székelyudvarhelyiek, marosvásárhelyiek és csíkszeredaiak viszont még így is szerencsés helyzetben vannak, Gyergyószentmiklóson ugyanis a lakosság nagy százalékának még arra sem volt lehetősége, hogy rácsatlakozzon a hálózatra.
2019. március 10., 09:482019. március 10., 09:48
Székelyudvarhely gázvezetékrendszerét maguk a lakosok építették ki a kilencvenes évek elején. A munkát kalákában végezték, majd a kész hálózatot átadták használatra az akkori szolgáltatónak. Az azóta eltelt közel három évtizedben jelentős vezetékcsere vagy hálózatmodernizálás nem történt, ezért gyakoriak a meghibásodások.
„A rendszer kiépítésekor acélcsöveket használtak, ezek most már nagyon rossz állapotban vannak, gyakorta megrepednek” – magyarázta korábban a gázszivárgások okát Fülöp-Székely István, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója.
A szakemberrel az utóbbi hónapokban többször is beszéltünk a gázvezetékek állapotáról, tavaly november óta ugyanis több mint kétszáz helyen végzett hibaelhárítást a Delgaz Grid Rt. Azonban az egyes hibaelhárítások miatti földmunkák is újabb csőtöréseket okoztak, illetve legutóbb épp a szolgáltató munkásai fúrták át véletlenül a gázvezetéket.
Mint Fülöp-Székely Istvántól megtudtuk, a város területén különböző mélységben fekszenek a vezetékek, éppen azért, mert a hálózatépítést nem a szolgáltató, hanem a lakosság végezte. „A szabvány szerint legalább nyolcvan centiméterrel a felszín alá kellene helyezni a gázvezetékeket, azonban sokszor tapasztaltuk, hogy ezt akkor nem vették figyelembe, így sok utcában a felszínhez jóval közelebb vannak a csövek” – mondta a műszaki igazgató. Egyébként
A Delgaz Grid Rt. korábban közleményben tájékoztatott arról, hogy idén mintegy 15 kilométeren végez vezetékcserét Székelyudvarhelyen, illetve további 22 kilométeren tervezi a csőrendszer cseréjét. Az idénre tervezett munkálatok összértéke 4,4 millió lej.
Útfeltöréssel, forgalmi akadályokkal jár a vezetékcsere
Fotó: Beliczay László
Marosvásárhelyen 1959-ben fektették le az első gázvezetéket, de azt azóta már új váltotta fel. A marosvásárhelyi és Maros megyei vezetékeket folyamatosan cserélik, figyelembe véve a terepellenőrzések során észlelt meghibásodásokat, a talajviszonyokat, a hálózatok régiségét. Az utóbbi öt évben is több tíz kilométeren helyeztek el új csöveket, így például a Bărăganului, Petru Maior, Gh. Pop de Băseşti, Iosif Hodoş, Ion Mihuţ, Mihai Viteazul és Dózsa György utcákban.
A csíkszeredai földgázhálózat kiépítése az 1970-es években kezdődött, és a város nagy részére el is jutott a földgáz – a peremvidékek közül Zsögödfürdőn, a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván, illetve Szécsenyben nincs szolgáltatás, vezetékek hiányában.
Az elmúlt években a Delgaz Grid Rt. gázszolgáltató több utcában új vezetékekre cserélte a régieket. Ezeket a munkálatokat részben sikerült összehangolni az utcák, lakóövezetek felújításával, így történt ez a Gyermek sétányon, valamint a Szász Endre és Zsögödi Nagy Imre utcákban. Ezek mellett a Hóvirág, Müller László, Szabadság, Zöldfa, Gál Sándor, Fecske, Nagyrét utcákban, valamint a Testvériség sugárúton is volt vezetékcsere, de a városközpontban, a Temesvári sugárúton is beavatkozásra, új fővezeték és leágazások készítésére volt szükség közel tíz évvel ezelőtt.
Gyergyószentmiklósnak más városokhoz képest sokéves lemaradása van a földgázhálózat kiépítése tekintetében. A fővezeték 2006-ban érte el a várost, és az akkori elöljárók óriási megvalósításként értékelték, amikor a kazánházakban először gyulladt meg a gázláng. Előzőleg különböző ígérgetések nyomán több utcában saját költségükön építtették ki a lakók a gázvezetéket, majd végül kiderült, hogy ezek nem felelnek meg az előírásoknak. Gyergyószentmiklóson eddig nagyon kevés háztartáshoz ért el a gázvezeték. Korábban igény sem nagyon volt rá, de amióta egyre drágábban és egyre nehezebben lehet tűzifához jutni, már igényelnék az emberek.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!