
Biztonsági kockázatot jelentenek a szivárgó gázvezetékek, ilyenkor nem várhat a csere
Fotó: Beliczay László
A legtöbb székelyföldi városban harminc-negyven éve építették ki a gázhálózatot, és azóta még sehol nem végeztek teljes felújítást. A szolgáltató szakaszosan modernizálja a gyakran szivárgó vezetékeket, egységes korszerűsítési stratégia azonban látszólag nincs. A székelyudvarhelyiek, marosvásárhelyiek és csíkszeredaiak viszont még így is szerencsés helyzetben vannak, Gyergyószentmiklóson ugyanis a lakosság nagy százalékának még arra sem volt lehetősége, hogy rácsatlakozzon a hálózatra.
2019. március 10., 09:482019. március 10., 09:48
Székelyudvarhely gázvezetékrendszerét maguk a lakosok építették ki a kilencvenes évek elején. A munkát kalákában végezték, majd a kész hálózatot átadták használatra az akkori szolgáltatónak. Az azóta eltelt közel három évtizedben jelentős vezetékcsere vagy hálózatmodernizálás nem történt, ezért gyakoriak a meghibásodások.
„A rendszer kiépítésekor acélcsöveket használtak, ezek most már nagyon rossz állapotban vannak, gyakorta megrepednek” – magyarázta korábban a gázszivárgások okát Fülöp-Székely István, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója.
A szakemberrel az utóbbi hónapokban többször is beszéltünk a gázvezetékek állapotáról, tavaly november óta ugyanis több mint kétszáz helyen végzett hibaelhárítást a Delgaz Grid Rt. Azonban az egyes hibaelhárítások miatti földmunkák is újabb csőtöréseket okoztak, illetve legutóbb épp a szolgáltató munkásai fúrták át véletlenül a gázvezetéket.
Mint Fülöp-Székely Istvántól megtudtuk, a város területén különböző mélységben fekszenek a vezetékek, éppen azért, mert a hálózatépítést nem a szolgáltató, hanem a lakosság végezte. „A szabvány szerint legalább nyolcvan centiméterrel a felszín alá kellene helyezni a gázvezetékeket, azonban sokszor tapasztaltuk, hogy ezt akkor nem vették figyelembe, így sok utcában a felszínhez jóval közelebb vannak a csövek” – mondta a műszaki igazgató. Egyébként
A Delgaz Grid Rt. korábban közleményben tájékoztatott arról, hogy idén mintegy 15 kilométeren végez vezetékcserét Székelyudvarhelyen, illetve további 22 kilométeren tervezi a csőrendszer cseréjét. Az idénre tervezett munkálatok összértéke 4,4 millió lej.
Útfeltöréssel, forgalmi akadályokkal jár a vezetékcsere
Fotó: Beliczay László
Marosvásárhelyen 1959-ben fektették le az első gázvezetéket, de azt azóta már új váltotta fel. A marosvásárhelyi és Maros megyei vezetékeket folyamatosan cserélik, figyelembe véve a terepellenőrzések során észlelt meghibásodásokat, a talajviszonyokat, a hálózatok régiségét. Az utóbbi öt évben is több tíz kilométeren helyeztek el új csöveket, így például a Bărăganului, Petru Maior, Gh. Pop de Băseşti, Iosif Hodoş, Ion Mihuţ, Mihai Viteazul és Dózsa György utcákban.
A csíkszeredai földgázhálózat kiépítése az 1970-es években kezdődött, és a város nagy részére el is jutott a földgáz – a peremvidékek közül Zsögödfürdőn, a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván, illetve Szécsenyben nincs szolgáltatás, vezetékek hiányában.
Az elmúlt években a Delgaz Grid Rt. gázszolgáltató több utcában új vezetékekre cserélte a régieket. Ezeket a munkálatokat részben sikerült összehangolni az utcák, lakóövezetek felújításával, így történt ez a Gyermek sétányon, valamint a Szász Endre és Zsögödi Nagy Imre utcákban. Ezek mellett a Hóvirág, Müller László, Szabadság, Zöldfa, Gál Sándor, Fecske, Nagyrét utcákban, valamint a Testvériség sugárúton is volt vezetékcsere, de a városközpontban, a Temesvári sugárúton is beavatkozásra, új fővezeték és leágazások készítésére volt szükség közel tíz évvel ezelőtt.
Gyergyószentmiklósnak más városokhoz képest sokéves lemaradása van a földgázhálózat kiépítése tekintetében. A fővezeték 2006-ban érte el a várost, és az akkori elöljárók óriási megvalósításként értékelték, amikor a kazánházakban először gyulladt meg a gázláng. Előzőleg különböző ígérgetések nyomán több utcában saját költségükön építtették ki a lakók a gázvezetéket, majd végül kiderült, hogy ezek nem felelnek meg az előírásoknak. Gyergyószentmiklóson eddig nagyon kevés háztartáshoz ért el a gázvezeték. Korábban igény sem nagyon volt rá, de amióta egyre drágábban és egyre nehezebben lehet tűzifához jutni, már igényelnék az emberek.
Enyhén melegebb időjárásunk lesz az ilyenkor megszokottnál egészen év végéig, beleértve a karácsonyt is. A négyhetes előrejelzés szerint majd januártól térhetünk vissza a megszokott hőmérsékleti tartományokba.
Köszönetet mondott pénteken a Facebook-oldalán a bukaresti ítélőtábla vezetőségével szembeszálló Raluca Moroșanu mindazoknak, akik támogatják őt és a Recorder dokumentumfilmjében megszólaló Laurențiu Beșu bírót.
A legfrissebb tanulmány szerint Romániának a legnagyobb a medveállománya Európában, 10 600 és 12 700 közötti a barnamedvék száma az országban – számolt be pénteki brassói sajtótájékoztatóján a környezetvédelmi miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken megtekintette az észak-erdélyi (A3-as) autópálya két Bihar megyei szakaszának – a 26,35 kilométeres Berettyószéplak–Bisztraterebes és a 28,5 kilométeres Bisztraterebes–Bihar – munkálatait.
Újabb leprás megbetegedést igazoltak Kolozsváron – nyilatkozta pénteken az Agerpresnek a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője. Dr. Corina Criste elmondta, hogy a fertőzött személy kezelésre szorul, de a kilétét nem részletezte.
Romániában is kimutatták a H3N2 influenzavariáns több országban terjedő K alvariánsát – közölte pénteken az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Hamm hosszú ideje aktív támogatója több közösségi és karitatív kezdeményezésnek. Többek között a Fuss Neki eseménysorozatnak, a véradóknak, az egyetemistáknak, valamint korábban a kórházi dolgozóknak is kedvezményeket biztosított.
Megkönnyebbüléssel fogadta a városvezetés a bíróság végleges döntését a Szejke-ügyben: Szakács-Paál István szerint a korábban emlegetett többmilliós teher helyett végül kezelhető nagyságrendű kárt szenvedett Székelyudvarhely.
Októberben 5492 lej volt a nettó átlagbér Romániában, 4,3 százalékkal nagyobb, mint 2024 októberében – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közölt adatai szerint a villamos energia, a hőenergia ára, valamint a vasúti szállítás díja nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt egy évben.
szóljon hozzá!