Biztonsági kockázatot jelentenek a szivárgó gázvezetékek, ilyenkor nem várhat a csere
Fotó: Beliczay László
A legtöbb székelyföldi városban harminc-negyven éve építették ki a gázhálózatot, és azóta még sehol nem végeztek teljes felújítást. A szolgáltató szakaszosan modernizálja a gyakran szivárgó vezetékeket, egységes korszerűsítési stratégia azonban látszólag nincs. A székelyudvarhelyiek, marosvásárhelyiek és csíkszeredaiak viszont még így is szerencsés helyzetben vannak, Gyergyószentmiklóson ugyanis a lakosság nagy százalékának még arra sem volt lehetősége, hogy rácsatlakozzon a hálózatra.
2019. március 10., 09:482019. március 10., 09:48
Székelyudvarhely gázvezetékrendszerét maguk a lakosok építették ki a kilencvenes évek elején. A munkát kalákában végezték, majd a kész hálózatot átadták használatra az akkori szolgáltatónak. Az azóta eltelt közel három évtizedben jelentős vezetékcsere vagy hálózatmodernizálás nem történt, ezért gyakoriak a meghibásodások.
„A rendszer kiépítésekor acélcsöveket használtak, ezek most már nagyon rossz állapotban vannak, gyakorta megrepednek” – magyarázta korábban a gázszivárgások okát Fülöp-Székely István, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatója.
A szakemberrel az utóbbi hónapokban többször is beszéltünk a gázvezetékek állapotáról, tavaly november óta ugyanis több mint kétszáz helyen végzett hibaelhárítást a Delgaz Grid Rt. Azonban az egyes hibaelhárítások miatti földmunkák is újabb csőtöréseket okoztak, illetve legutóbb épp a szolgáltató munkásai fúrták át véletlenül a gázvezetéket.
Mint Fülöp-Székely Istvántól megtudtuk, a város területén különböző mélységben fekszenek a vezetékek, éppen azért, mert a hálózatépítést nem a szolgáltató, hanem a lakosság végezte. „A szabvány szerint legalább nyolcvan centiméterrel a felszín alá kellene helyezni a gázvezetékeket, azonban sokszor tapasztaltuk, hogy ezt akkor nem vették figyelembe, így sok utcában a felszínhez jóval közelebb vannak a csövek” – mondta a műszaki igazgató. Egyébként
A Delgaz Grid Rt. korábban közleményben tájékoztatott arról, hogy idén mintegy 15 kilométeren végez vezetékcserét Székelyudvarhelyen, illetve további 22 kilométeren tervezi a csőrendszer cseréjét. Az idénre tervezett munkálatok összértéke 4,4 millió lej.
Útfeltöréssel, forgalmi akadályokkal jár a vezetékcsere
Fotó: Beliczay László
Marosvásárhelyen 1959-ben fektették le az első gázvezetéket, de azt azóta már új váltotta fel. A marosvásárhelyi és Maros megyei vezetékeket folyamatosan cserélik, figyelembe véve a terepellenőrzések során észlelt meghibásodásokat, a talajviszonyokat, a hálózatok régiségét. Az utóbbi öt évben is több tíz kilométeren helyeztek el új csöveket, így például a Bărăganului, Petru Maior, Gh. Pop de Băseşti, Iosif Hodoş, Ion Mihuţ, Mihai Viteazul és Dózsa György utcákban.
A csíkszeredai földgázhálózat kiépítése az 1970-es években kezdődött, és a város nagy részére el is jutott a földgáz – a peremvidékek közül Zsögödfürdőn, a Csobotfalvához tartozó Agyagfalván, illetve Szécsenyben nincs szolgáltatás, vezetékek hiányában.
Az elmúlt években a Delgaz Grid Rt. gázszolgáltató több utcában új vezetékekre cserélte a régieket. Ezeket a munkálatokat részben sikerült összehangolni az utcák, lakóövezetek felújításával, így történt ez a Gyermek sétányon, valamint a Szász Endre és Zsögödi Nagy Imre utcákban. Ezek mellett a Hóvirág, Müller László, Szabadság, Zöldfa, Gál Sándor, Fecske, Nagyrét utcákban, valamint a Testvériség sugárúton is volt vezetékcsere, de a városközpontban, a Temesvári sugárúton is beavatkozásra, új fővezeték és leágazások készítésére volt szükség közel tíz évvel ezelőtt.
Gyergyószentmiklósnak más városokhoz képest sokéves lemaradása van a földgázhálózat kiépítése tekintetében. A fővezeték 2006-ban érte el a várost, és az akkori elöljárók óriási megvalósításként értékelték, amikor a kazánházakban először gyulladt meg a gázláng. Előzőleg különböző ígérgetések nyomán több utcában saját költségükön építtették ki a lakók a gázvezetéket, majd végül kiderült, hogy ezek nem felelnek meg az előírásoknak. Gyergyószentmiklóson eddig nagyon kevés háztartáshoz ért el a gázvezeték. Korábban igény sem nagyon volt rá, de amióta egyre drágábban és egyre nehezebben lehet tűzifához jutni, már igényelnék az emberek.
Tavaly 2,15 millió lej kárt okoztak a védett vadak a Hargita megyei gazdaságokban és a földeken, ám ebből múlt hónapig csak kevesebb mint egymillió lejt térített meg az állam. Aztán szinte egyik pillanatról a másikra rendezte az összes elmaradást.
Robbanás történt a marosvásárhelyi Köztársaság utcában egy elektronikai szaküzletben. A tűzoltók a helyszínre siettek.
Nagyjából két-három hektáros területen ég a száraz növényzet a csíkszeredai Hargita utcában, a tűzoltók már kiszálltak a helyszínre.
Míg szinte minden erdélyi városnak van sétálóutcája, addig Marosvásárhelynek még mindig nincs egy olyan városi tere, amely csak a gyalogosoké. A polgármester tervei szerint májustól már két sétálóutcája is lehet a városnak.
Lakóházra is átterjedhet a meggyulladt háztartási hulladék okozta vasárnapi tűz a marosvásárhelyi Toldi (Băneasa) utcában, az oltás jelenleg zajlik.
A bárányhús nagyon megosztó tud lenni, és nem csak húsvét tájékán: vagy ínyencségnek tartják, vagy viszolyognak tőle, az átmeneti állapot fölöttébb ritka – pedig nem árt tudni, hogy hajdanán a székelység alapeledelének számított a gyapjas jószág.
Teljesen kiégett egy személyautó szombaton az apoldi vártemplom közelében.
Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezett Tavaszünnepet szombaton a kézdivásárhelyi Waldorf-közösség. A Perkőn megtartott, családias hangulatú eseményen a gyerekek ügyességi játékokon vehettek részt, de volt séta, piknik és magbörze is.
Pincében tárolt szalmabálák kaptak lángra a Zabolához tartozó Páva falurészen szombaton délután. A hivatásos és önkéntes alakulatok jelenleg is dolgoznak az oltáson, személyi sérülés nem történt.
A színház világnapja alkalmából a magyar színjátszás hőskorát megidéző kiállítással tiszteleg a Liszt Intézet Sepsiszentgyörgy, együttműködésben a kassai Thália Színházzal és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színházzal.
szóljon hozzá!